SG.hu
Az EU minden ágazatban kitiltaná a kínai technológiákat a kritikus rendszerekből
Az Európai Unió újabb jelentős lépésre készül a kritikus infrastruktúrák védelme érdekében, amely alapvetően átrajzolhatja a kontinens technológiai és geopolitikai viszonyait.
Brüsszel egy olyan átfogó kiberbiztonsági jogszabálytervezetet készül bemutatni, amelynek célja a kínai gyártású berendezések fokozatos kivezetése az uniós kritikus rendszerekből. A tervezet értelmében olyan nagyvállalatok, mint a Huawei és a ZTE, kiszorulhatnak az európai távközlési hálózatokból, a napenergia-rendszerek egyes elemeiből és a biztonsági testszkennerek piacáról is. A kezdeményezés hátterében az áll, hogy az Európai Unió átfogóan újragondolja biztonsági és technológiai stratégiáját. Ennek része az is, hogy csökkentse a függőségét nemcsak a nagy amerikai technológiai cégektől, hanem azoktól a kínai beszállítóktól is, amelyeket magas kockázatúnak tekint. Uniós tisztviselők attól tartanak, hogy ezek az eszközök alkalmasak lehetnek érzékeny adatok begyűjtésére vagy a rendszerekbe való illetéktelen beavatkozásra. Az Egyesült Államok már évekkel ezelőtt megtiltotta a Huawei részvételét saját távközlési hálózataiban, és Washington hosszú ideje sürgeti szövetségeseit hasonló lépések megtételére.
Az új kiberbiztonsági jogszabályt kedden tervezik bemutatni, és az eddigi információk szerint kötelezővé tenné azt a jelenleg önkéntes rendszert, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy korlátozzák vagy teljesen kizárják a magas kockázatúnak minősített beszállítókat hálózataikból. Az eddigi ajánlások végrehajtása egyenetlen volt, több európai ország továbbra is nagymértékben támaszkodik ezekre a vállalatokra. Spanyolország például tavaly nyáron 12 millió euró értékű szerződést kötött a Huawei-jel, amelynek keretében a cég olyan hardvereket szállít, amelyek a bírói engedéllyel végzett lehallgatások adatainak tárolására szolgálnak a rendvédelmi és hírszerző szervek számára. Az egységes fellépés hiánya gyengíti az unió kollektív biztonságát, amit egy korábbi tervezet így fogalmazott neg: „A széttagolt nemzeti megoldások nem bizonyultak elegendőnek a piac egészére kiterjedő bizalom és koordináció eléréséhez.”
A tervezett jogszabály illeszkedik abba a szélesebb körű törekvésbe, amelynek keretében az Európai Bizottság az elmúlt években szigorította a kínai szállítók ellenőrzését a stratégiai ágazatokban. Vizsgálatok indultak a vasúti járműgyártók és a szélturbina-gyártók ellen, és 2024-ben razziát tartottak a kínai Nuctech biztonságtechnikai vállalat európai irodáiban is. Ezek a lépések azt jelzik, hogy Brüsszel nem egyetlen iparágra koncentrál, hanem rendszerszinten próbálja csökkenteni a kockázatokat.
A kínai berendezések kivezetésének pontos menetrendje azonban még nem végleges. Uniós források szerint az időzítés attól függ majd, hogy az adott beszállító milyen kockázatot jelent az unió számára, illetve melyik ágazatról van szó. Emellett figyelembe veszik a költségeket és az alternatív beszállítók elérhetőségét is. Ez különösen érzékeny kérdés az energetikában, hiszen az EU-ban telepített napelemek több mint 90 százaléka Kínában készül. Egy gyors és szigorú tiltás súlyos zavarokat okozhatna a megújuló energia terjedésében.
Iparági szereplők arra is figyelmeztetnek, hogy jelenleg kevés életképes alternatíva áll rendelkezésre, különösen akkor, amikor az EU egyszerre próbálja csökkenteni a kínai és az amerikai beszállítóktól való függőségét. A távközlési szolgáltatók különösen hangosan emelik fel a szavukat, mivel szerintük egy közvetlen tiltás jelentősen megemelheti a fogyasztói árakat, hiszen az olcsóbb kínai eszközök lecserélése komoly beruházásokat igényelne. Miután az Európai Bizottság hivatalosan is előterjeszti a javaslatot, tárgyalásokra kerül sor az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal. Mivel a nemzetbiztonság továbbra is a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik, várhatóan több európai főváros is ellenáll majd az egységes ütemtervnek, különösen azok, amelyek eddig is szoros kapcsolatot ápoltak a kínai technológiai vállalatokkal.
A javaslat belső feszültségeket is okozhat az uniós lobbiszervezetek körében. A SolarPower Europe például olyan iparági testület, amelynek a Huawei is tagja, mivel a vállalat fontos szereplő az inverterek gyártásában, amelyek a napelemes rendszerek kulcsfontosságú elemei. Egy esetleges kizárás nemcsak geopolitikai, hanem gazdasági és szervezeti konfliktusokat is felszínre hozhat.
Peking már korábban világossá tette álláspontját. Tavaly novemberben a kínai kormány kijelentette, hogy az Európai Bizottság azon törekvése, amely a Huawei és a ZTE technológiáinak kivezetésére irányul, sérti „a piaci elveket és a tisztességes verseny szabályait”. A kínai külügyminisztérium egyik szóvivője akkor úgy fogalmazott: „A tények azt mutatják, hogy néhány országban a kínai távközlési vállalatok jó minőségű és biztonságos berendezéseinek eltávolítása nemcsak a hazai technológiai fejlődést akadályozza, hanem jelentős pénzügyi veszteségeket is okoz.”
Brüsszel egy olyan átfogó kiberbiztonsági jogszabálytervezetet készül bemutatni, amelynek célja a kínai gyártású berendezések fokozatos kivezetése az uniós kritikus rendszerekből. A tervezet értelmében olyan nagyvállalatok, mint a Huawei és a ZTE, kiszorulhatnak az európai távközlési hálózatokból, a napenergia-rendszerek egyes elemeiből és a biztonsági testszkennerek piacáról is. A kezdeményezés hátterében az áll, hogy az Európai Unió átfogóan újragondolja biztonsági és technológiai stratégiáját. Ennek része az is, hogy csökkentse a függőségét nemcsak a nagy amerikai technológiai cégektől, hanem azoktól a kínai beszállítóktól is, amelyeket magas kockázatúnak tekint. Uniós tisztviselők attól tartanak, hogy ezek az eszközök alkalmasak lehetnek érzékeny adatok begyűjtésére vagy a rendszerekbe való illetéktelen beavatkozásra. Az Egyesült Államok már évekkel ezelőtt megtiltotta a Huawei részvételét saját távközlési hálózataiban, és Washington hosszú ideje sürgeti szövetségeseit hasonló lépések megtételére.
Az új kiberbiztonsági jogszabályt kedden tervezik bemutatni, és az eddigi információk szerint kötelezővé tenné azt a jelenleg önkéntes rendszert, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy korlátozzák vagy teljesen kizárják a magas kockázatúnak minősített beszállítókat hálózataikból. Az eddigi ajánlások végrehajtása egyenetlen volt, több európai ország továbbra is nagymértékben támaszkodik ezekre a vállalatokra. Spanyolország például tavaly nyáron 12 millió euró értékű szerződést kötött a Huawei-jel, amelynek keretében a cég olyan hardvereket szállít, amelyek a bírói engedéllyel végzett lehallgatások adatainak tárolására szolgálnak a rendvédelmi és hírszerző szervek számára. Az egységes fellépés hiánya gyengíti az unió kollektív biztonságát, amit egy korábbi tervezet így fogalmazott neg: „A széttagolt nemzeti megoldások nem bizonyultak elegendőnek a piac egészére kiterjedő bizalom és koordináció eléréséhez.”
A tervezett jogszabály illeszkedik abba a szélesebb körű törekvésbe, amelynek keretében az Európai Bizottság az elmúlt években szigorította a kínai szállítók ellenőrzését a stratégiai ágazatokban. Vizsgálatok indultak a vasúti járműgyártók és a szélturbina-gyártók ellen, és 2024-ben razziát tartottak a kínai Nuctech biztonságtechnikai vállalat európai irodáiban is. Ezek a lépések azt jelzik, hogy Brüsszel nem egyetlen iparágra koncentrál, hanem rendszerszinten próbálja csökkenteni a kockázatokat.
A kínai berendezések kivezetésének pontos menetrendje azonban még nem végleges. Uniós források szerint az időzítés attól függ majd, hogy az adott beszállító milyen kockázatot jelent az unió számára, illetve melyik ágazatról van szó. Emellett figyelembe veszik a költségeket és az alternatív beszállítók elérhetőségét is. Ez különösen érzékeny kérdés az energetikában, hiszen az EU-ban telepített napelemek több mint 90 százaléka Kínában készül. Egy gyors és szigorú tiltás súlyos zavarokat okozhatna a megújuló energia terjedésében.
Iparági szereplők arra is figyelmeztetnek, hogy jelenleg kevés életképes alternatíva áll rendelkezésre, különösen akkor, amikor az EU egyszerre próbálja csökkenteni a kínai és az amerikai beszállítóktól való függőségét. A távközlési szolgáltatók különösen hangosan emelik fel a szavukat, mivel szerintük egy közvetlen tiltás jelentősen megemelheti a fogyasztói árakat, hiszen az olcsóbb kínai eszközök lecserélése komoly beruházásokat igényelne. Miután az Európai Bizottság hivatalosan is előterjeszti a javaslatot, tárgyalásokra kerül sor az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal. Mivel a nemzetbiztonság továbbra is a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik, várhatóan több európai főváros is ellenáll majd az egységes ütemtervnek, különösen azok, amelyek eddig is szoros kapcsolatot ápoltak a kínai technológiai vállalatokkal.
A javaslat belső feszültségeket is okozhat az uniós lobbiszervezetek körében. A SolarPower Europe például olyan iparági testület, amelynek a Huawei is tagja, mivel a vállalat fontos szereplő az inverterek gyártásában, amelyek a napelemes rendszerek kulcsfontosságú elemei. Egy esetleges kizárás nemcsak geopolitikai, hanem gazdasági és szervezeti konfliktusokat is felszínre hozhat.
Peking már korábban világossá tette álláspontját. Tavaly novemberben a kínai kormány kijelentette, hogy az Európai Bizottság azon törekvése, amely a Huawei és a ZTE technológiáinak kivezetésére irányul, sérti „a piaci elveket és a tisztességes verseny szabályait”. A kínai külügyminisztérium egyik szóvivője akkor úgy fogalmazott: „A tények azt mutatják, hogy néhány országban a kínai távközlési vállalatok jó minőségű és biztonságos berendezéseinek eltávolítása nemcsak a hazai technológiai fejlődést akadályozza, hanem jelentős pénzügyi veszteségeket is okoz.”