Írországnak 13 milliárd eurót kellene beszednie az amerikai cégtől, de mint várható volt, az ügy bíróság elé kerül. Talán egy évtized múlva lesz eredmény.

A testület augusztus végén közölte, hogy a következtetése alapján Írország indokolatlan adóelőnyt nyújtott az Apple-nek, amelynek összege a 13 milliárd eurót is elérheti. Az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok szerint ez jogellenes, mivel így az Apple más vállalkozásoknál lényegesen kevesebb adót fizetett. Írországnak vissza kell(ene) fizettetnie a jogellenes támogatást, amit nem nagyon akar megtenni, mivel jóval kevésbé csábító befektetési célponttá válna. A döntés komoly visszhangokat keltett: Bruce Sewell, az Apple főjogásza szeptember elején kijelentette, hogy a helyi törvények által előírt mértékű adót fizettek az írországi tevékenységük és nyereségük után. Miután a két fél nem tudott megegyezni, az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy, amely eldönti, hogy jogos-e az EU utólagos követelése.

Luca Maestri, az Apple pénzügyi vezetője is kifejtette, hogy ők a világ legnagyobb adófizetői és Írországban is minden adót megfizettek. A menedzser azzal vádolta meg Margrethe Vestagert, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosát, hogy politikai érdekeket követ. Úgy véli, az, szégyenletes amit az Európai Bizottság tesz, és az rossz mind az európai állampolgároknak mind a testületnek. Ez a szégyen szerinte túl nagy lehet az európai gazdasági klíma számára. Számos vállalat van, amelynek döntenie kell arról, hogy hol telepszik le, s hol építi fel a kutatási és fejlesztési központjait. Amennyiben ezek a társaságok azt látják, hogy az Európai Bizottság ilyen bánásmódban részesíti az Apple-t, akkor inkább olyan helyszínek mellett fognak dönteni, mint Szingapúr vagy Hongkong.

Az Apple fellebbezési anyaga mintegy 50 oldalas. Az óriáscég a nemzetközi adógyakorlatra hivatkozik, amelynek lényege, hogy a multinacionális cégeket ott kell megadóztatni, ahol a termékek értéke létrejön, vagyis ahol megvalósul az innováció. Azt viszont az Apple sem vonja kétségbe, hogy az írországi, úgynevezett központi irodájában nincsenek alkalmazottak, hiszen a vállalkozást az Amerikai Egyesült Államokból irányítják.

Maestri elmondta, hogy az Európai Bizottság az Apple USA-n kívüli nyereségeinek 90 százalékát a vállalat 6000 írországi dolgozójához rendelte hozzá, aminek semmi értelme sincs. Corkban működik az Apple telefonos ügyfélszolgálata, valamint az európai, indiai, afrikai és közel-keleti logisztikai bázisa, s ott fordítják le 30 nyelvre a társaság szoftvereit. Emellett óránként 140 iMac készül a vásárlók egyedi megrendelései alapján egy helyi üzemben.

Maestri leszögezte, hogy akkor viszik majd vissza az Amerikai Egyesült Államokba a megtermelt bevételüket, ha az ottani adókulcs alacsonyabb lesz. Jelenleg az USA-ban a legmagasabb a céges nyereségadó, 35 százalékos. Remélik, hogy ez már jövőre, Trump elnöki beiktatása után nem sokkal bekövetkezhet. Ugyanakkor a pénzügyi vezető abszurd dolognak nevezte, hogy adóelkerülőknek állítja be őket az EU. Munkatársaik azért mennek hozzájuk, mert az Apple értékrendjével azonosítják magukat. A konszern a környezetvédelem, az oktatás, az emberi jogok, s a különböző kultúrák egymás mellett élése és befogadása mellett áll ki.

A végleges ítéletig akár 5-6 év is eltelhet. Az Európai Unió Bírósága 18-24 hónapon belül hívhatja be a feleket meghallgatásra és további egy esztendőre van szükség a döntéshez. Azonban ezután valószínűleg valamelyik fél fellebbez az ítélet ellen, így jogerős döntés csak jóval később várható.