A kínai cégeket gyakran érte az a kritika, hogy lemásolják a máshol bevált vagy tervezett megoldásokat. A módszert sikerült tökéletesre fejleszteni.

Új szintet ért el a kínai termékmásolás. Napjainkra a helyi vállalkozások előbb dobják piacra a másolt termékeket, mint hogy azok eredeti változata egyáltalán megjelenne. Így valósulhat az meg, hogy megjelenik egy ötlet a Kickstarteren, s mire a feltaláló személy vagy csapat elkészítené a kitalált eszközt, addigra Kínában azt már le is gyártották.

A problémával nemrég Yekutiel Sherma izraeli vállalkozó is szembesült. Volt egy érdekes elképzelése: kifejlesztett egy olyan mobil tokot, amely szelfibottá alakítható át. Az ötletet nagyszerűen fogadták a Kickstarter látogatói és tavaly sikeresen le is zárult az úgynevezett Stickbox közösségi finanszírozású projekt, mert összegyűlt a gyártáshoz szükséges összeg és elkezdődhetett az eszköz gyártása. Ugyanakkor rövid időn belül megjelent az Alibaba ázsiai online óriás angol nyelvű, AliExpress nevű oldalán egy hasonló ajánlat. A Selfie Stick Case ugyanúgy nézett ki, mint a Stickbox, ráadásul még olcsóbb is volt annál, hiszen csupán 10 dollárba került, szemben az izraeli vállalkozó 47 dolláros példányával.


Nos, ez a példa is bizonyítja, hogy a kínai "Copycat"-ipar egyre gyorsabban és tökéletesebben dolgozik és kiválóan kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyeknek köszönhetően sokkal gyorsabban és olcsóbban készíthet el valamit. Amennyiben valaki a Kickstarteren vagy más hasonló platformon gyűjt az ötletéhez támogatásokat, akkor számíthat arra, hogy az elképzelését hamarabb megvalósítják valamelyik távol-keleti országban, mint hogy ő el tudná készíteni a prototípusokat. A szabadalmak és a szellemi tulajdonjogok pedig egyáltalán nem számítanak.


A dolog mind a kis-, mind a nagyvállalatokat érinti. Sokszor csak fizikailag a neves márkákra hasonlító termékekről van szó, eltérő minőséggel: például míg egy lekerekített Androidos telefon, melyre Apple logót nyomtak az szimpla csalás, de egy Gucci táskával már szakértők is gondban lehetnek, hogy eredeti-e. A fenti szelfibotos esetben tanulmányozták az adott terméket, és legyártottak egy sajátot az ötlet alapján, de máskor csak az egyébként is megbízott bérgyártó extra darabokat állít elő a már működésbe hozott szalagján. Erre már Jack Ma, az Alibaba alapítója is rámutatott, amikor kijelentette, hogy "a hamisított termékek gyakran jobbak az eredetieknél" - és nem is biztos, hogy nem így van.

Számtalan elemző és történész rámutatott már arra a tényre, hogy a nyugati szemmel lopásnak tartott cselekedet valójában mélyen a kínai kultúrában gyökerezik, hiszen az egész oktatási rendszerük a memorizáláson alapul és soha nem volt támogatott, hogy a császárnak alárendelt alattvalók egyéni dolgokat találjanak ki. De a bérgyártók szerepét sem szabad lebecsülni, melyek főként kormányzati engedély nélküli családi tulajdonú vállalkozások. A nyugatiakkal való együttdolgozás folyamán észrevették, hogy többre is képesek, és olyan fogyasztókat is el tudnak érni termékeikkel, akik egy Nokia vagy egy Apple telefon vásárlását nem engedhetik meg maguknak.

A kínai beszállítók ebben a folyamatban egymást segítették, és ugyan ma már a nevesebb márkák is elérhetők bárki számára, de a helyi cégek közötti együttműködési kultúra megmaradt, és az igazi értéket ez jelenti. Ez leginkább a nyílt forrásban gondolkozó szoftverfejlesztőkére hasonlít, a shenzeni gyártók ugyanúgy megosztják egymással terveiket, mint a programozók a kódjaikat. A siker sokkal inkább a sebesség és a végrehajtás függvénye, nem pedig az originalitásé.

A nyugati multik költhetnek védjegyekre, körbebástyázhatják magukat jogi klauzulákkal a másolás kockázatának minimalizálására, de mégsincs garancia, hogy mindez ér is valamit. A problémát nem a bíróságok, hanem a döntések kikényszeríthetetlensége okozza, hiszen ugyan egy gyár ellen könnyű nyerni, de minden egyes üzemet beperelni már sok időbe és pénzbe kerül. Az is több napba kerül, míg egyáltalán megtalálnak egy adott céget, hiszen nem közlik a címüket az e-kereskedelmi oldalakon, hanem közvetítőkön keresztül - sokszor két-három cég mögé bújva - vannak fenn a neten a termékek.

Az ötletgazdák saját szoftverekkel védhetik meg magukat, mint például az Apple esetében az iOS operációs rendszer, mely más telefonokra elérhetetlen, vagy költhetnek marketingre, mint azt a GoPro teszi, melynek akciókamerái egyébként könnyen lemásolhatók. Persze védelem a bonyolult előállíthatóság is, ha valamilyen speciális gyártási eljárás vagy anyag (például olasz márvány diszítés) kell az adott dolog létrehozásához.