Berta Sándor
Túlzott mértékben kötődünk az okostelefonjainkhoz
Vajon miként változtat meg egy beszélgetést vagy szituációt egy készülék felbukkanása?
Sarah Diefenbach gazdasági pszichológus, a müncheni egyetem professzora tavaly óta tölti be pozícióját. A kutatót többek között az a kérdés foglalkoztatja, hogy miként lépünk kapcsolatba a dolgokkal egy olyan világban, amelyben egyre gyakrabban kell egy másik ember helyett egy érintőképernyővel "társalognunk". Diefenbach májusban jelentette meg "Digitális depresszió" című könyvét, amelyet az egyik kollégájával közösen írt és amelyben próbálják elmagyarázni, hogyan is hatnak az életünkre a minket körülvevő különböző technikai eszközök.
A leginkább arra kíváncsi, hogy mit tesz az emberekkel az okostelefon. A gazdasági pszichológus éveken át kutatta az emberek és a készülékek közötti interakciókat, részben azért, mert ezek a dolgok a magánéletben is jelen vannak, részben pedig azért, mert nagyon érdekes és meghökkentő példákkal találkozik. Ilyenek közé tartozik, hogy nemrég az egyik ismerősével sportolni akart volna, de az illető lemondta a programot arra hivatkozva, hogy a fitneszalkalmazása nem tudná ezt a tevékenységüket rögzíteni.
Egy másik példa, hogy elég egyetlen készüléket kitenni az asztalra és még a legpörgősebb beszélgetés is lelassul. Amennyiben valaki fel is veszi a telefont és elolvassa mondjuk a beérkezett üzenetet, akkor végképp elakadhat a társalgás. Egy újságot például sosem venne fel senki és tartana a szeme elé egy beszélgetés közepén. A szakember nem érhető el folyamatosan, ennek pedig oka van, így ugyanis jobban tud az emberekre és a körülötte zajló eseményekre figyelni, illetve reagálni. Ugyanakkor vannak pozitív dolgok is, például egyre többen bíznak a robotokban és azok döntéseiben.
A professzor kiemeli, hogy a fogyasztói tapasztalatok, a dizájn és pszichológia gyakran összefüggenek. Doktori munkájában azt vizsgálta, hogy az emberek a termékeket gyakran racionális követelmények alapján választják ki és eközben az érzelmi impulzusaikat elnyomják. Jó példa erre, hogy valaki csak olyan érveket sorol fel, amelyek jogossá teszik egy új okostelefon megvásárlását, ahelyett, hogy elismerné, hogy csak azért akarja megvenni a legújabb modellt, mert azt jónak vagy dizájnosnak találja. A fiatal szakember fő megállapítása, hogy természetesen lenyűgöző mindaz, ami technikailag lehetséges, de sosincs semmi ingyen. Ezt pedig nem árt, ha mindig észben tartják a felhasználók.
Sarah Diefenbach gazdasági pszichológus, a müncheni egyetem professzora tavaly óta tölti be pozícióját. A kutatót többek között az a kérdés foglalkoztatja, hogy miként lépünk kapcsolatba a dolgokkal egy olyan világban, amelyben egyre gyakrabban kell egy másik ember helyett egy érintőképernyővel "társalognunk". Diefenbach májusban jelentette meg "Digitális depresszió" című könyvét, amelyet az egyik kollégájával közösen írt és amelyben próbálják elmagyarázni, hogyan is hatnak az életünkre a minket körülvevő különböző technikai eszközök.
A leginkább arra kíváncsi, hogy mit tesz az emberekkel az okostelefon. A gazdasági pszichológus éveken át kutatta az emberek és a készülékek közötti interakciókat, részben azért, mert ezek a dolgok a magánéletben is jelen vannak, részben pedig azért, mert nagyon érdekes és meghökkentő példákkal találkozik. Ilyenek közé tartozik, hogy nemrég az egyik ismerősével sportolni akart volna, de az illető lemondta a programot arra hivatkozva, hogy a fitneszalkalmazása nem tudná ezt a tevékenységüket rögzíteni.
Egy másik példa, hogy elég egyetlen készüléket kitenni az asztalra és még a legpörgősebb beszélgetés is lelassul. Amennyiben valaki fel is veszi a telefont és elolvassa mondjuk a beérkezett üzenetet, akkor végképp elakadhat a társalgás. Egy újságot például sosem venne fel senki és tartana a szeme elé egy beszélgetés közepén. A szakember nem érhető el folyamatosan, ennek pedig oka van, így ugyanis jobban tud az emberekre és a körülötte zajló eseményekre figyelni, illetve reagálni. Ugyanakkor vannak pozitív dolgok is, például egyre többen bíznak a robotokban és azok döntéseiben.
A professzor kiemeli, hogy a fogyasztói tapasztalatok, a dizájn és pszichológia gyakran összefüggenek. Doktori munkájában azt vizsgálta, hogy az emberek a termékeket gyakran racionális követelmények alapján választják ki és eközben az érzelmi impulzusaikat elnyomják. Jó példa erre, hogy valaki csak olyan érveket sorol fel, amelyek jogossá teszik egy új okostelefon megvásárlását, ahelyett, hogy elismerné, hogy csak azért akarja megvenni a legújabb modellt, mert azt jónak vagy dizájnosnak találja. A fiatal szakember fő megállapítása, hogy természetesen lenyűgöző mindaz, ami technikailag lehetséges, de sosincs semmi ingyen. Ezt pedig nem árt, ha mindig észben tartják a felhasználók.