Berta Sándor
Összefogás a zsarolóvírusok áldozataiért
Több szervezet és biztonsági cég fogott össze, hogy segítsen a bajba jutott felhasználóknak.
A holland rendőrség, az Europol, az Intel Security és a Kaspersky Lab egyesítette erőit, s elindították a No More Ransom nevű kezdeményezést. Az új projekthez tartozó www.nomoreransom.org honlapon a zsarolóvírusok áldozatai kaphatnak információkat, segítséget, tanácsokat a kártevőkkel és az azok által titkosított fájlokkal kapcsolatban. Megtudhatják továbbá azt is, hogy a zsarolóvírusok hogyan működnek és miként védekezhetnek ellenük.
A zsarolóvírusok célpontjai az esetek többségében személyes eszközök, de az elmúlt időszakban egyre több vállalat és állami hálózat is az ilyen támadások célkeresztjébe került. A Kaspersky Lab adatai alapján a titkosító kártevők által támadott felhasználók száma tavaly 131 000 volt, míg az idén eddig már 718 000. Ez 550 százalékos növekedést jelent.
A projekt különböző eszközöket is kínál, egyelőre négy ilyen megoldás érhető el a különböző kártevőtípusokhoz, ezek között van a Shade is. Az Intel Security és a Kaspersky Lab 2014 óta több mint 27 000 Shade támadási kísérletet hiúsított meg. A legtöbb fertőzésre Ukrajnában, Oroszországban, Németországban, Ausztriában és Kazahsztánban került sor. Számos fertőzést regisztráltak Franciaországban, Csehországban, Olaszországban és az Amerikai Egyesült Államokban. A kutatóknak sikerült egy különleges eszközt kifejleszteniük, amely több mint 160 000 titkosítást feloldó kódot tartalmaz.
Wilber Paulissen, a holland rendőrség nemzeti bűnügyi vizsgálati részlegének igazgatója kijelentette, hogy ők egyedül nem tudnak a kiberbűnözés és különösen a zsarolóvírusok ellen küzdeni. Ez a harc a rendőrség, az igazságszolgáltatás, az Europol és az IT-vállalatok közös felelőssége, s közösségi erőfeszítések szükségesek, ezért nagyon örül az Intel Security és a Kaspersky Lab munkatársaival megvalósított együttműködésnek. Közösen mindent el fognak követni azért, hogy megzavarják a bűnözők pénzszerzési modelljeit és visszaadják az adatokat a jogos tulajdonosoknak, anélkül, hogy az érintetteknek pénzt kelljen fizetniük.
Jornt van der Wiel, a Kaspersky Lab globális kutató- és elemzőcsapatának biztonsági kutatója közölte, hogy a zsarolóvírusok készítői komoly bevételekhez jutnak és ezek a programok hozzájárulnak az alvilág megerősödéséhez. Ezáltal egyre több "játékos" jelenik meg és egyre több a támadás. Csak akkor változtatható meg a helyzet, ha a biztonsági szakemberek és vállalatok koordinálják az erőfeszítéseiket ebben a harcban. A kikódolóeszközök elérhetővé tétele csak az első lépés a helyes irányba. Abból indulnak ki, hogy ha kiterjesztik a projektet, akkor ahhoz hamarosan egyre több társaság és bűnüldöző hatóság csatlakozik majd más országokból és régiókból.
Raj Samani, az Intel Security európai, közel-keleti és afrikai régióért felelős műszaki igazgatója hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés megmutatja a állami-magán kooperációk értékét. Ez az együttműködés túlmutat a tudás és a tapasztalat megosztásán, az emberek felvilágosításán, mert az áldozatokat támogatják az adataik helyreállításában. Azzal, hogy lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy ismét hozzáférhessenek a rendszereikhez, megmutatják nekik, hogy tehetnek valamit és nem kell pénzt fizetniük a bűnözőknek.
Wil van Gemert, az Europol műveleti igazgatóhelyettese mindezt azzal egészítette ki, hogy néhány év alatt a zsarolóvírusok az egyik legnagyobb problémává váltak az európai uniós bűnüldöző hatóságok számára. Egy olyan problémáról van szó, amely a polgárokat, a gazdaságokat, a számítógépeket és a mobil eszközöket egyaránt érinti. A bűnözők egyre bonyolultabb technikákat fejlesztenek ki, hogy a lehető legnagyobb hatással legyenek az áldozatok adataira. A No More Ransom program és az ahhoz hasonló kezdeményezések megmutatják, hogy a helyes út a tudás és a tapasztalat megosztása, valamint az, hogy a különböző cégek és hivatalok egyesített erővel vegyék fel a harcot a kiberbűnözés ellen. Arra számítanak, hogy sok embernek segíthetnek abban, hogy visszaszerezhessék az ellenőrzést az adataik fölött, egyúttal pedig felvilágosíthassák a lakosságot arról, hogyan tartsák távol a készülékeiktől a kártevőket.
A holland rendőrség, az Europol, az Intel Security és a Kaspersky Lab egyesítette erőit, s elindították a No More Ransom nevű kezdeményezést. Az új projekthez tartozó www.nomoreransom.org honlapon a zsarolóvírusok áldozatai kaphatnak információkat, segítséget, tanácsokat a kártevőkkel és az azok által titkosított fájlokkal kapcsolatban. Megtudhatják továbbá azt is, hogy a zsarolóvírusok hogyan működnek és miként védekezhetnek ellenük.
A zsarolóvírusok célpontjai az esetek többségében személyes eszközök, de az elmúlt időszakban egyre több vállalat és állami hálózat is az ilyen támadások célkeresztjébe került. A Kaspersky Lab adatai alapján a titkosító kártevők által támadott felhasználók száma tavaly 131 000 volt, míg az idén eddig már 718 000. Ez 550 százalékos növekedést jelent.
A projekt különböző eszközöket is kínál, egyelőre négy ilyen megoldás érhető el a különböző kártevőtípusokhoz, ezek között van a Shade is. Az Intel Security és a Kaspersky Lab 2014 óta több mint 27 000 Shade támadási kísérletet hiúsított meg. A legtöbb fertőzésre Ukrajnában, Oroszországban, Németországban, Ausztriában és Kazahsztánban került sor. Számos fertőzést regisztráltak Franciaországban, Csehországban, Olaszországban és az Amerikai Egyesült Államokban. A kutatóknak sikerült egy különleges eszközt kifejleszteniük, amely több mint 160 000 titkosítást feloldó kódot tartalmaz.
Wilber Paulissen, a holland rendőrség nemzeti bűnügyi vizsgálati részlegének igazgatója kijelentette, hogy ők egyedül nem tudnak a kiberbűnözés és különösen a zsarolóvírusok ellen küzdeni. Ez a harc a rendőrség, az igazságszolgáltatás, az Europol és az IT-vállalatok közös felelőssége, s közösségi erőfeszítések szükségesek, ezért nagyon örül az Intel Security és a Kaspersky Lab munkatársaival megvalósított együttműködésnek. Közösen mindent el fognak követni azért, hogy megzavarják a bűnözők pénzszerzési modelljeit és visszaadják az adatokat a jogos tulajdonosoknak, anélkül, hogy az érintetteknek pénzt kelljen fizetniük.
Jornt van der Wiel, a Kaspersky Lab globális kutató- és elemzőcsapatának biztonsági kutatója közölte, hogy a zsarolóvírusok készítői komoly bevételekhez jutnak és ezek a programok hozzájárulnak az alvilág megerősödéséhez. Ezáltal egyre több "játékos" jelenik meg és egyre több a támadás. Csak akkor változtatható meg a helyzet, ha a biztonsági szakemberek és vállalatok koordinálják az erőfeszítéseiket ebben a harcban. A kikódolóeszközök elérhetővé tétele csak az első lépés a helyes irányba. Abból indulnak ki, hogy ha kiterjesztik a projektet, akkor ahhoz hamarosan egyre több társaság és bűnüldöző hatóság csatlakozik majd más országokból és régiókból.
Raj Samani, az Intel Security európai, közel-keleti és afrikai régióért felelős műszaki igazgatója hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés megmutatja a állami-magán kooperációk értékét. Ez az együttműködés túlmutat a tudás és a tapasztalat megosztásán, az emberek felvilágosításán, mert az áldozatokat támogatják az adataik helyreállításában. Azzal, hogy lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy ismét hozzáférhessenek a rendszereikhez, megmutatják nekik, hogy tehetnek valamit és nem kell pénzt fizetniük a bűnözőknek.
Wil van Gemert, az Europol műveleti igazgatóhelyettese mindezt azzal egészítette ki, hogy néhány év alatt a zsarolóvírusok az egyik legnagyobb problémává váltak az európai uniós bűnüldöző hatóságok számára. Egy olyan problémáról van szó, amely a polgárokat, a gazdaságokat, a számítógépeket és a mobil eszközöket egyaránt érinti. A bűnözők egyre bonyolultabb technikákat fejlesztenek ki, hogy a lehető legnagyobb hatással legyenek az áldozatok adataira. A No More Ransom program és az ahhoz hasonló kezdeményezések megmutatják, hogy a helyes út a tudás és a tapasztalat megosztása, valamint az, hogy a különböző cégek és hivatalok egyesített erővel vegyék fel a harcot a kiberbűnözés ellen. Arra számítanak, hogy sok embernek segíthetnek abban, hogy visszaszerezhessék az ellenőrzést az adataik fölött, egyúttal pedig felvilágosíthassák a lakosságot arról, hogyan tartsák távol a készülékeiktől a kártevőket.