Berta Sándor

A biztonság lesz a Dolgok Internetének sarokpontja

A vállalatok számára hatalmas lehetőségeket kínál a dolgok internete, terjedése az életünk minden területére kihatással lesz.

Az Internet of Things, azaz a dolgok internete meghatározza majd, hogyan fogunk élni, dolgozni, közlekedni és ruházkodni. Az egymással kommunikáló internetre kötött eszközök segítségével a cégek egyrészt hatékonyabbak lehetnek, másrészt új módot találhatnak ügyfeleik megszerzésére és megtartására. Az IoT azonban minden előnye és lehetőségei ellenére még mindig túl bonyolult és drága, ráadásul technológiai, politikai és társadalmi tényezők egyaránt szerepet játszanak benne.

A Verizon távközlési konszern munkatársai azt vizsgálták, hogy miként növekszik majd az üzletfelek közötti IoT-megoldások száma és piaca. Mint kiderült, az ilyen kapcsolatok száma 2014 és 2020 között több mint négyszeresére fog nőni, s 2020-ra eléri majd az 5,4 milliárdot. A pénzügyi szolgáltatóktól a feldolgozóiparig számos ágazat keres az éveken át tartó intenzív költségcsökkentések után új módot a befektetésre és a fejlesztésekre. Sok vállalkozás és hivatal számára a dolgok internete már most ütemtervet jelent az optimalizált ügyfélélményekhez, a gyorsabb növekedéshez és az új üzleti modellekhez, amelyekkel elősegíthetik az innovációjukat.


A logisztikai cégek a valós időben beérkező adatok által spórolhatnak a üzemanyagfogyasztáson, a közművek az emberi beavatkozás nélküli fogyasztásmérésen, az ipar a meghibásodásukat jelző berendezéseken. A fogyasztók személyre szabott szolgáltatásoknak örülhetnek, míg a cégek pontosan tudhatják mit csinál vásárlójuk, megérthetik miért teszi azt és előre tudják jelezni várhatóan mit fog tenni. Az online vásárlók követni tudják megrendelt csomagjukat, a biztosítók valós adatok alapján kalkulálhatják a fizetendő díjakat csökkentve (vagy éppen növelve...) ezzel a tarifákat.

Miután az IoT még gyermekcipőben jár, ezért nehéz megjósolni, hogy mi várhat a vállalatokra, néhány dolgot azonban már most is tudni lehet. A jósolt 5,4 milliárd céges IoT-eszközből nem lesz feltétlenül mindegyik látható az interneten és nem mindegyik fog fontos adatokat küldeni. Számos termék egyszerű lesz és egyetlen funkcióval rendelkezik majd; ilyenek lesznek például a fényszenzorok. Minden termék lehetséges célpontja lehet a kibertámadásoknak és hozzáférést kínálhatnak a nagyobb vállalati vagy kritikus rendszerekhez. Ennek oka elsősorban az, hogy a dolgok internetében az eszközöknek kis fogyasztásúnak kell lenniük és emiatt a fejlesztők a biztonságosan spórolhatnak. Azonban minél inkább elterjednek a különböző kompatibilis készülékek, annál jobban előtérbe kell kerülnie ismét a biztonságnak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #8
    A biztonságot és a Sony-t egy mondatban említeni kicsit vicces. (mondjuk így van ez a legtöbb it céggel)
  • Cat #7
    A hatékonyságot teljesen kihagyod a számításból.

    Felhő: Az adataid bármikor, bárhonnan elérhetők, és nem kell foglalkoznod a merevlemezeid meghibásodásával sem. (Ráadásul HD-filmletöltésen kivül semmi értelme manapság a 6-8 terás vinyóknak.)

    Google: Korábban voltak a portálok, az jobb volt? Amikor egy honlap (pl. Yahoo! vagy itthon az Origo volt nevezhető annak) meghatározta, hogy mi hol van.

    IoT: egyáltalán nem a magánéletedről szól, ennek sokkal nagyobb jelentősége van a gyártásban vagy az M2M kommunikációban (pl. online pénztárgépek). Ehhez képest az okosotthonok piaca marginális, pusztán kerekítési hiba. A kereskedelemben pedig pl. a bónusz/törzsvásárlói kártyák ugyanezek (Supershop), ugyanilyen adatgyűjtést valósítanak meg, és százezrek tesznek azért, hogy legyen ilyenük (kitöltik a regisztrációs lapot és minden vásárláskor odaadják).

    Android: kiherélhető teljesen, ha akarod, ezt csinálta a Microsoft, az Amazon vagy csomó kínai cég. Belerakták a saját szolgáltatásaikat (Nokia pl. a Here-t térképnek), a saját szoftverboltjaikat stb. Google nem tehet semmit ez ellen.

    Biztonság: Egyáltalán nem mellékes téma, sőt, soha nem volt akkora piac, mint manapság, és ez csak nőni fog. Nem véletlenül szállnak be olyan cégek, amelyeknek közük nem volt hozzá (pl. Intel, Sony stb.)
  • Skylake #6
    Emberek, miért kell ezen károgni? Régiek vagytok, értitek a marketing-eufémizmusokat. Mégis mi lenne a biznisz az IoT-ban? Nyilván nem elsősorban a ti kényelmetek, ó dehogy. A biznisz az, ha többet fogyasztotok, és a szükségleteitek iránti igény nagyon pontosan, ebből adódóan nagyon kontrolláltan felkelthető és fenntartható legyen ezekre a nagyon szenzitív adattömegre épülve. Ez az egész „ingyenesség” meg „megváltjuk neked a világot, hogy neked kényelmes legyen az életed” erről szól csupán, semmi többről!

    Én például így értelmezem korunk buzzwordjait és márkaneveit:

    Felhő (cloud): a te adataid immár nem a te tulajdonodban van, csupán használati jogod van velük kapcsolatban. Akinek a diszkjén pihen az adat, az kontrollálja. De erről neked nem kell tudni! Mégis, hogy képzeled?! Mi majd várunk. Ha pedig majd eltelik 20-30 év, és már csak ott lesz meg, akkor keményen lehet fizettetni is az elérésért, hiszen a kényszer gyakorolhatóvá válik. Mellette pedig analizálásából mehet a targetált reklám –azt már most is tolhatjuk a pofádba.

    Google: nagyon költséges corporate szintű informatikai szolgáltatások, mindenkinek ingyen. A lényeg az, hogy valódi corporate szolgáltatásokkal szemben a fenti elv érvényesül, plusz vállalati erőfölény intézményesíti az adatlopást is – lásd. könyvek beszkennelése. Még.

    Facebook: egoközpontúságra épülő globális szociális foglalkoztató üzem. Kommunikációtól az intrikagyárig, személyes hírügynökségtől a figyelemért történő nulla összegű játszmákig és kapcsolati sz*rkeverésig – minden amire az emberek egojuk miatt ugranak. Nagyon – és erre hegyezzük ki a kékfehér birodalom működési logikáját. A többit az emberi hülyeség és ostobaság elvégzi, azaz belakja, és üveghangon pörgeti. Nárcizmus és önérvényesítés, minden, ami emocionálissá és online biztosíthatóvá tehető tehető – hát persze, mivel ekkor az emberek kritikai színvonala alább száll, és miközben egojuk fáradtságos ápolásával, és kapcsolatteremtési lelki csipkéik simogatásával vannak elfoglalva, akkor adnak ki mindent magukról. (Lásd még például: mindig a pornótartalom felé vezető oldalakon van a legtöbb és legütősebb malware.)

    IoT: sajnos a magánélet teljes terjedelme nincs üzleti szféra által elérhetővé téve, avagy gyarmatosítva! Pedig az igazán érdekes dolgok otthon történnek, már úgy értve, amire igazán addiktív és hatásos marketingmodelleket lehet építeni! A magánélet azonban nem maradhat ki a piacosításból, így kényelmi szolgáltatásként (amiért fizetnek) eladjuk nekik az adatgyűjtési technológiánkat, plusz a begyűjtött adattömeget ügyfeleinknek. Egy fejlesztés – dupla haszon, hülyének is megéri!

    Android: szép beszédes név – kettős jelentéssel, ahogy ez az „ingyenesség korában” megvan. Egyrészt, az userek érezzék azt, hogy van egy kis mindent tudó cuki és trendi digitális társuk, akire kedves és segítőkész tulajdonságai miatt mindent rábízhatnak, amire csak képes. Nekünk itt a Google-nál pedig vannak androidjaink, mindenki, aki a rendszerünket használja, tolja befelé az adattömeget: végső soron a mi nyereségünket megalapozó biorobot, hiszen szórhatjuk ki rájuk a kontextuálisan targetált reklámot, plusz aktivitásuk adattömegét eladhatjuk ügyfeleinknek! Egy fejlesztés – dupla haszon, hülyének is megéri!

    Mobile first, cloud first (Satya Nadella): öreg, öntelt, lusta szoftverdinoszauruszként nem vettük észre, hogy a trend az ingyenesség mögé felépített globális személyesadat-lopás, és azért cserébe olyan szolgáltatások nyújtása, amelyek kényelmi és egyéb funkcióik miatt ezt fenntartják és erősítik, de most már igyekezni fogunk, hogy felzárkózzunk! (Bár a „mobile first” most fut bukóra a Microsoft-nál, gratulálok, tényleg, még annyi pénzzel sem ment!)

    Biztonság: senkit sem érdeklő avítt hülyeség! Egy startup dinamikájába, az elfaspkás, vizipipázva raklapfotelen ülve kódolgató hűdekreatív, refomkor-szakállas UX és AI-tervezők munkakörébe épp nem fér bele, és nem is trendi! Helyette éljen a folyamatos feature creep, naponta főverzió, nyomjuk, nyomjuk, fújjuk mi is a globális lufit!
  • gforce9 #5
    Igen, de azt autópályán nem nézik, hogy hányszor álltál meg kávézni, hányszor mentél el wc-re stb. A dolgok internetén pedig ez lesz. Azt is tudni fogja az adott terméket gyártó cég amihez az égvilágon semmi köze nincs.
  • Cat #4
    Figyelj, ez olyan dolog, hogy valamit valamiért. Pl. lehet autópályadíjat fizetni időszakos matricával (kifizetsz 1 hét korlátlan használatot, közben valójában csak kétszer hajtasz rá) vagy fizetőkapukkal (mely közelebb van a valós használathoz, viszont komoly infrastruktúra és személyzet kell, ami drágává teszi.) Nem kérdés, hogy a második módszer az igazságosabb, pontosan annyit fizetsz a szolgáltatásért, mint amennyit igénybe veszel, viszont a kamerák által az üzemeltető pontosan tudja, hogy melyik rendszámú autó mikor hajtott fel és mikor le, mennyit ment, mikor vette igénybe a pályát stb.
  • atyef #3
    Felhívnám a kedves olvasók figyelmét "Zero_008" szakszerű, részletekre is figyelő, rendkívül visszafogott, adekvált hozzászólására (#1)!

    Azért jelezném, hogy mai kulturált világunkban szerencsés megadni a másként gondolkozóknak is a lehetőséget, nekik alternatív megoldást biztosítani (Hofi után szabadon):
    VAGY Apátok f...át.
  • gforce9 #2
    És az embereknek egy igen nagy hányada még tapsol is ehhez. :S
  • Zero_008 #1
    "míg a cégek pontosan tudhatják mit csinál vásárlójuk,"

    Aha, igen. Anyátok picsáját, azt.