Informatika és tudomány

Berta Sándor

Új operációs rendszerek lesznek a dolgok internetének eszközein

A Google Brillo kódnéven fejleszt új rendszert, míg a Huawei az alig 10 kbyte-os LiteOS-t rakja majd a ruhákba, hálózatba kötött járművekre és a háztartási eszközökre.

A Huawei saját konferenciáján, a Network Congress 2015 nevű rendezvény keretében bejelentette, hogy a LiteOS operációs rendszert telepíti fel azokra a készülékeire, amelyek a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódnak majd. Ebbe a kategóriába fognak tartozni például a hálózati kapcsolattal rendelkező fogkefék és a viselhető termékek is.

A Huawei arra számít, hogy 2025-ig világszerte 100 milliárd kapcsolat jön létre a hálózatba kötött eszközök között és ezekhez évente kétmillió új szenzor is jön majd. Az összes készülék 22 százaléka lesz óra vagy telefon, míg az intelligens otthonokban használt berendezések (porszívó, televízió stb.), aránya 18 százalék lesz. A fennmaradó megoldásokat az üzleti célú és a gyártási folyamatokkal összefüggő alkalmazások, az autók és az intelligens városokhoz kapcsolódó fejlesztések teszik majd ki.

A LiteOS mérete mindössze 10 kilobájt, a használatához nincs szükség külön konfigurálásra, s számos funkciót ("auto-discovery", "auto-networking") kínál majd. A szoftvert elsősorban az intelligens otthonokhoz, viselhető termékekhez, hálózatba kötött járművekhez és ipari létesítményekhez ajánlják. A LiteOS egyszerűbbé teheti az okos hardverek létrehozását és minden fejlesztő számára szabadon hozzáférhetővé teszik, hogy így alkothassanak meg a dolgok internetéhez kapcsolódó megoldásokat. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy az operációs rendszer mikortól lesz elérhető. A LiteOS mellett elérhető lesz az Agile Network 3.0 is. A gyártó ugyanakkor nem akar IoT-eszközöket készíteni, csupán azok összekötési lehetőségeit biztosítaná. A LiteOS nem az Android vagy az iOS vetélytársa lesz, hanem szimplán az IoT-készülékek operációs rendszere.


A Google egy Androidon alapuló, akár 32 megabájt RAM-mal ellátott eszközökön is működőképes szoftveren dolgozik kifejezetten a dolgok internetéhez (IoT). A Fortune forrásai alapján a társaság az új megoldást a Google I/O fejlesztő konferencián mutathatja be, amelyet a héten rendeznek meg. A Gartner becslései szerint 2020-ban már kereken 26 milliárd készülék lesz internetképes. Összehasonlításul: 2009-ben ugyanez még csupán 900 millióról volt elmondható.

Egy kifejezetten az intelligens otthonokban lévő eszközökhöz kifejlesztett egységes operációs rendszer nagyon nagy segítséget jelenthet a piaci szereplőknek, hiszen megszűnhetnek a különböző termékek közötti kompatibilitási problémák. A vállalatok biztosan lehetnének abban, hogy egy Brillo operációs rendszert futtató kenyérpirító biztosan kommunikálni tud egy Brillo-alapú intelligens világítótesttel. A Brillo komoly lépést jelentene a Google számára a dolgok internete felé. Az óriáscég különösen akkor számíthatna nagy sikerre, ha a Brillo legalább akkora piaci részesedést tudna szerezni ezen a területen, mint az Android az okostelefonok piacán.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #11
    A helyes forditas igazabol a 'targyak internetje' lenne.

    Egyebkent meg az okos eszkozoknek van valamennyi haszna, csak nem arra hasznaljuk oket amire valok. Pl. az okos csillar, termosztat, motoros redony, szellozteto, stb. arra jo, hogy kevesebb kabelezessel ossze lehessen kotni mindent. Sokkal egyszerubb a tapfeszultseget es a halozatot kihuzni mindenhova, mint a termosztatokat kulon-kulon kabelen, a villanykapcsolotol a csillarig kulon kabelt, aztan a lepcsohazkapcsolast kulon a ket valtokapcsolo kozott, a fali kapcsolotol az osszes redonyig kulon kabel, stb. Tehat ezen kapcsolok es vezerloegysegek halozatba kotese es kozos mukodtetesuk egyertelmuen egyszerubb es jobb rendszert eredmenyez. Pl. az ember egy mozdulattal a telefonjarol hazimozi modba tudja kapcsolni a nappalit egy profil alapjan (villany le, redony le, tv es erosito be), de reggel is elonyos (ebreszto zene be, redony fel, kave/tea fozo be, reggeli hirek a furdoszobai tukorre, stb.), mig a vilagitas es a kihangositas mehet a riasztorol is, ami ugyebar nincs kihasznalva amikor otthon vagyunk. Tehat a villany es a kihangositott zene kovetheti az emberket ahogy a hazban mozognak. Ilyet tutdommal eloszor Bill Gates epitett be a sajat hazaba kb. 15-20 evvel ezelott. (elotte szinte csak laborkiserleti es hazibarkacs megoldasok voltak) Ma ilyen epuletautomatizalasi rendszer van mar az elte lagymanyosi epuleteiben is.

    A problemak kozze tartozik ha kabel helyett egy titkositatlan radios halozaton megy minden vagy minden a netre van kotve, nem a haz tuzfala mogotti belso szerviz halozatra, ami ugyebar nem a szelessavu szorakoztatasi halozat. Idealis esetben a harom rendszer kozott egy jol beallitott tuzfal iranyitja az adatokat, tehat meg ha meg is fertozodik az egyik pc vagy tablet, akkor sem tud kart tenni a vezerlesi halozatban, tovabba a vezerlesi halozat nem latszik az internet felol, csak a vezerlesi proxy-n keresztul, ami viszont eros autentikaciot es lehetoleg vpn-t hasznal es a dmz alhalozaton talalhato, a net es a biztonsagos vezerlesi halo kozott. Erre jelenleg meg nincs olcso polcrol leveheto termek, de szinte biztos hogy elobb utobb lesz.

    Mit erdemes a netre kotni? Azt ami fuggetlenul az embertol is mukodik vagy van ertelme taviranyitani. Ilyen a vilagitas, a hvac (futes, hutes, motoros szellozes), az arnyekolas (motoros redonyok, fuggonyok), a raktar nyilvantartas (a hutoben levo tej, a furdoszobaban levo fogkrem es a wc papir mennyisegenek, lejarati datumanak monitorozasa, automatikus utanrendeles, stb.). Ami jelenleg meg nem megy 100%-ban emberi segitseg nelkul (pl. a mosogep) azt nem. A haztartasi pakolo robotok elterjedese ezen sokat javithat majd (betolti a mosogepet, kitereget, vasal, elrakja a vasalt ruhat).

    Egyebkent az automatikus rendelesekre delkoreaban kifejlesztettek az okos postaladat, ami egy olyan tarolorekeszes rendszer, amibe a futar kivulrol be tudja rakni az arut. Az egyik rekeszbe az elelmiszereket, a huto rekeszbe a romlando dolgokat, a harmadik rekeszbe az elektronikai cuccokat, a negyedikbe a postat, stb. Minden rendeleshez adni kell a futarnak egy hozzaferesi kodot, amivel egyszer kinyithatja az egyik rekeszt, de csak azt es csak egyszer. Igy be tudja pakolni a rendelt termeket, majd miutan a tulaj hazaert, a fal masik oldalrol szepen kiveszi amit a nap folyaman kapott. A cucc megerkezesrol a tulaj ertesitest kap, sot kamerakepen lathatja is a futart mit rak be es hova. Idealis esetben a legtobb dolgot mar a haztartasi robot is helyre tudja majd rakni., egyelore kezzel kell. Elegansabb lakohazak eseten is hasonlo a helyzet, de ott boven eleg ha a portas/biztonsagi or atveszi es a megfelelo rekeszbe rakja. Igy hazafele a beleptetokapunal (a portan) at is tudja venni az ember amit kapott. Ugyanez jelenleg is mukodik mar itthon is ha az ember ceges cimre keri a rendeleset vagy lakoparkban lakik. (hutott aru eseten is mukodik, ha van a portan megfelelo kapacitasu huto/fagyaszto)

    Valaszok:
    -a keszulekek offline modjara az a jo megoldas, ha olyat veszunk ami tud mukodni izolalt halozaton es egyszeruen nem kotjuk ra kulso vagy radios halozatra oket, tovabba a halozati kabeleket fizikailag vedjuk a kulso tamadoktol (hazon belul vezetve oket)
    -Android-bol van 100%-ban nyilt forraskodu, a legtobb barkacs project azt hasznalja alapnak, mert ugyebar nyilt es ingyenes
    -mar van okos wc, de nem a cegnek szol hanem az orvosnak, viszont nem tul elterjedt, mert iszonyat draga es nem tul pontos (a viselheto szenzorok jobbak, pl. az automatikus inzulinszintmero eleg nepszeru)

    Roviden szolva se az emberek tobbsege, se az ujsagirok nem tudjak mire valok az ugynevezett okos keszulekek, mint ahogy anno azt sem tudta szinte senki mire valo a net. Idonkent az az erzesem, meg ma sem tudja mindenki.

    ps: A mai piacon kaphato okos keszulekek olyanok mint anno az elektromos rendszerek hoskoraban a haztartasi keszulekek. Semmi nem volt szabvanyos es gyakran az egyik villanykorte helyere kellett csavarozni a mosogepet, mert meg nem volt a feltalalva a konnektor. Aztan a szabvanyositassal szepen lassan a helyere kerult minden es az emberek is megszoktak, hogy a mosast nem kezzel, hanem mosogeppel vegzik. Aztan a telefon elterjedesekor is kialakult a hasznalata, de ilyen volt a szamitogepek hoskora is, amikor ket egymas melle lerakott gep nem tudott egymassal kommunikalni, nemhogy ket tavol levo, majd kihuztak a ket elso gep kozze az elso soros kabelt, aztan meg egyet meg meg szazat, aztran rajottek, hogy halozatba kotve kevesebb kabel kellene, ami cserebe lehetne gyorsabb is. Aztan mara kialakult az internet. A targyak internetjere is lesz majd par szabvany es szepen lassan kialakulnak a teljesen integralt rendszerek, ahol minden egyszeruen csak mukodik, barkacsolas nelkul es nem fogjuk erteni, hogy miert kellett anno kulon-kulon kabel a villanykapcsolo es a lampak kozze, sot miert kellett kulon villanykapcsolo minden kis lampahoz amikor mar eleg a szemelyes profilunknal azt megmondani, hogy eppen milyen fenyviszonyt kerunk es akkor ahol vagyunk a hazban ott pont olyat allit be a rendszer.
  • Skylake #10
    Na, ebből látszik, amit írtál, hogy mekkora nagy lufi van megint kialakulóban! Az okosizék lufija nagyobbat fog szólni mint a békebeli dotkom lufi, ebben biztosak lehetünk.
  • Skylake #9
    Pontosan, kedves kolléga, az okos klozett, okos vécécsészével! Igen, ez kell az embereknek! EZ a fejlődés!!! Igen, ezek vagyunk - erre van szükség!

    A fene vinné el, hogy nem a G.-nél, vagy Cukibácsinál vagyok főbefektető, mert már nyalhatnád is fel a millió dollárt a sz*relemző okosvécé kifejlesztését megindító startupodhoz!!!

    Éljen az okosvécé! Éljen az informatika!
  • TokraFan #8
    Az egész egy nagy baromság. Egyetlen célja az adatgyűjtés, megfigyelés. A hűtő netrekapcsolásának egyetlen értelme az, hogy meg tudják figyelni, mi van benne, ennek alapján a közeli élelmiszerláncok célzottan tudnak majd bombázni a hülyeségeikkel.

    Majd jön az "okos WC" is, ami elemzi a fekáliát és a kinyert adatokat megküldi pl. a munkáltatónak. Ha az adatok azt mutatják, nem élsz minden szempontból maximálisan az előírások szerint, akkor repülsz...
  • Bagoly81 #7
    mosogép minek a netre?

    a hütő önmaga fogja a leltárazást csinálni hogy mit vettél ki belöle? és tudtod nélkül megrendeli azt ? és majd téged hazarángatnak a futárok 5 percenként mert hozták a tejet? a mikrofon meg minek? a netre hogy okos gyerekek hallgatózzanak? ( meg vizsgálják a háttér zajokból hogy mit halgatsz és majd célzott hirdetésekkel bombázzanak?) az amúgy is lehallgatott világban? vagy egy mikró? minek? rezeg a telefonod hogy a 30 másodperces melegítés nek vége? esetleg figyelmeztetni fog hogy amit beleteszel azt hogyan melegítse? vagy mi?
    a szükség törvényt bont.

    BF3 gebeboy
  • Cat #6
    Magyarul sincs rá más kifejezés. Egyszerűen semmi megfogalmazható összefüggés nincs a villanykörte és a biztonsági kamera, a mosógép és az okoskarkötő között. Az egyes önkényesen magyarított számtech szavaktól meg herótom van, mint pl. a némely lapokban rendszersen előforduló "csip" szócska.
  • Blacktom #5
    Hát angolul jobban hangzik az tény.
  • gemihu #4
    Nekemm a nyíltság a fontos,hanem az,hogy szabványosan lehessen velül kommunikálni.
  • Jabar #3
    ez a cím :D
    "Jabar sa bu eeda murishani!"
  • Skylake #2
    Okés, nekem teljesen mindegy melyik rendszer lesz a jövőben élesedő nagy konkurenciaharcban a befutó, két dolgot azonban maradéktalanul elvárok az eszközök szenzitív területet is érintő alkalmazási lehetőségeik mellett, és a buzzword-okon túl:

    1. Az egyes IoT szközök oprendszere rendelkezik olyan funkcióval, amely által hardveresen lekapcsolható az internetről. Ez a lekapcsolási funkció az OSI modell fizikai rétegében érvényesíthető, azaz teljes mértékben és maradéktalanul hardverszintű.
    2. Az oprendszer (és rá az applikációk) teljes mértékben, az utolsó tetves bit-ig nyílt forráskódúak legyenek. Nem valami olyan látványpékség, mint az Android, ahol a leglényegesebb privacy tényező akkora nagy binary blob, amekkora pofával nyomta megtévesztően a G., hogy az Android egészében is mennyire nyílt. Na persze, mára már tudjuk!

    Ja, és nem vagyok openszósz huszár.

További bejegyzések a fórumban...