Berta Sándor
Dél-Amerikában is használják az olasz kémszoftvert
Az információ egy új dokumentumnak köszönhetően szivárgott ki.
A Derechos Digitales nevű nem kormányzati szervezet anyagában azt írta, hogy számos dél-amerikai állam használja az olasz Hacking Team által kifejlesztett Galileo nevű kémprogramot. A szoftvert eladták Brazíliának, Chilének, Kolumbiának, Ecuadornak, Hondurasnak, Mexikónak és Panamának is, míg Argentínában, Guatemalában, Paraguayban, Uruguayban és Venezuelában egyelőre sikertelen tárgyalások zajlottak az esetleges megrendelésről.
A Hacking Team és a döntéshozók helyzetét nehezíti, hogy számos dél-amerikai országban hiányoznak azok a jogi keretek, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok bírói engedéllyel történő megfigyelését. A Derechos Digitales szerint a kémkedési akciók sok esetben az ellenzéki pártok tagjai, aktivisták vagy disszidensek ellen irányulnak. Mexikóban például olyan hatóságok szerezték be az olasz alkalmazást, amelyeknek hivatalosan semmilyen jogosultságuk sincs megfigyeléseket végrehajtani. A program beszerzése az elmúlt években komoly feszültségeket generált az érintett államokban.
A Hacking Team köteles minden Európán kívüli export ügyében egyeztetni az olasz kormány képviselőjével. Ezt megerősítette Eric Rabe, a szervezet szóvivője is. Az exporttilalmat az olasz gazdasági minisztérium hirdette ki és annak értelmében minden Európán kívüli értékesítéskor minden eladott alkalmazás esetében egyedi licencet kell kiosztani.
Tavaly júliusban az Index megírta, hogy Magyarország 600 millió forintot fizetett az állami szervek körében kedvelt kémprogramért. Hazánkban 2008 óta használta a terméket az Információs Hivatal (IH), 2009 óta pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). Ezzel Magyarország Szingapúrral holtversenyben a harmadik legrégebbi ügyfele a Hacking Teamnek, csak Olaszország (2004), Spanyolország (2006) előzte meg hazánkat.
A Derechos Digitales nevű nem kormányzati szervezet anyagában azt írta, hogy számos dél-amerikai állam használja az olasz Hacking Team által kifejlesztett Galileo nevű kémprogramot. A szoftvert eladták Brazíliának, Chilének, Kolumbiának, Ecuadornak, Hondurasnak, Mexikónak és Panamának is, míg Argentínában, Guatemalában, Paraguayban, Uruguayban és Venezuelában egyelőre sikertelen tárgyalások zajlottak az esetleges megrendelésről.
A Hacking Team és a döntéshozók helyzetét nehezíti, hogy számos dél-amerikai országban hiányoznak azok a jogi keretek, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok bírói engedéllyel történő megfigyelését. A Derechos Digitales szerint a kémkedési akciók sok esetben az ellenzéki pártok tagjai, aktivisták vagy disszidensek ellen irányulnak. Mexikóban például olyan hatóságok szerezték be az olasz alkalmazást, amelyeknek hivatalosan semmilyen jogosultságuk sincs megfigyeléseket végrehajtani. A program beszerzése az elmúlt években komoly feszültségeket generált az érintett államokban.
A Hacking Team köteles minden Európán kívüli export ügyében egyeztetni az olasz kormány képviselőjével. Ezt megerősítette Eric Rabe, a szervezet szóvivője is. Az exporttilalmat az olasz gazdasági minisztérium hirdette ki és annak értelmében minden Európán kívüli értékesítéskor minden eladott alkalmazás esetében egyedi licencet kell kiosztani.
Tavaly júliusban az Index megírta, hogy Magyarország 600 millió forintot fizetett az állami szervek körében kedvelt kémprogramért. Hazánkban 2008 óta használta a terméket az Információs Hivatal (IH), 2009 óta pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). Ezzel Magyarország Szingapúrral holtversenyben a harmadik legrégebbi ügyfele a Hacking Teamnek, csak Olaszország (2004), Spanyolország (2006) előzte meg hazánkat.