SG.hu
A cégek kevés figyelmet fordítanak a belső visszaélésekre
A szervezetek töredékénél ismerik fel a felső vezetők, hogy a belső visszaélések kiemelten magas kockázatot jelentenek. A naplófájlok átvizsgálása nem elég a megfigyelésre.
Riasztó adatbiztonsági trendekre hívja fel a figyelmet a Novell. Az Attachmate Corporation megbízásából készített felmérésben 700 vállalatot kérdeztek meg a szervezeten belüli visszaélésekről. A tapasztalatok szerint, bár a legtöbb vállalatnál léteznek szabályok a belső visszaélések ellen, azokat csak ritkán ültetik át a gyakorlatba. Az alkalmazottak tevékenységének nem megfelelő követése számos problémát okozhat, beleértve a negatív pénzügyi hatásokat, a jó hírnév csorbulását, valamint a bizalmas vagy titkos adatok eltulajdonítását.
A válaszadók több mint 75 százaléka vallotta be: saját intézményük kiemelt felhasználói korábban bizonyíthatóan, vagy nagy valószínűséggel kikapcsolták, illetve módosították az ellenőrzési folyamatokat, hogy megváltoztassanak fontos adatokat, majd visszaállították a felügyeletet a nyomok eltüntetésére. Kiemelkedően nagy (81) százalékuk szerint bizonyíthatóan, vagy nagy valószínűséggel dolgoznak szervezetükben olyanok, akik mások hitelesítési adataival visszaélve jutottak magasabb jogosultsági szinthez, illetve kijátszották a feladatkörök szétválasztására hozott szabályokat.
A válaszadók átlagosan hetente legalább egy, saját alkalmazott által elkövetett visszaélést fednek fel. A válaszadók 24 százaléka számolt be 100-nál is több esetről az elmúlt 12 hónapban. A szervezetek átlagosan 89 nap alatt derítenek fel egy ilyen jellegű eseményt, és további 96 napot vesz igénybe az okok felfedése, illetve a szervezetet érintő következmények meghatározása. A válaszadók többsége (62 százaléka) nem, vagy csak hozzávetőlegesen képes felmérni a visszaélések pénzügyi hatásait és valós költségeit. A belső vizsgálatok kétharmada során nem kerül elő olyan bizonyíték, amely felhasználható lenne az elkövető(k) ellen, így az ilyen esetek jó része büntetlenül marad, ami növeli az ismételt elkövetés esélyét.
A válaszadók 52 százaléka - saját bevallása szerint - nincs birtokában olyan technológiának, amely segítene megakadályozni vagy gyorsan felismerni a belső visszaéléseket, például az informatikai erőforrásoknak a nem engedélyezett célra történő használatát. Hagyományosan az informatikai részleg feladata a naplófájlok, ezeken keresztül pedig az alkalmazottak tevékenységeinek elemzése. Ugyanakkor a válaszadók 78 százaléka véli úgy, hogy a naplófájlok kézi átvizsgálása nem megfelelő módszer a megkérdőjelezhető vagy gyanús alkalmazotti hozzáférések, illetve számítógépes tevékenységek megfigyelésére.
A kutatás eredményei szerint azért ennyire elterjedt jelenség a belső visszaélés, mert sok vezérigazgató és felső vezető nem tartja kiemelt szervezeti feladatnak ezek megakadályozását. A válaszadó szervezetek mindössze 16 százalékánál ismerték fel a vezérigazgatók és egyéb felső vezetők, hogy a belső visszaélések kiemelten magas kockázatot jelentenek. Egy ilyen jellegű esetnek számos következménye van, a pénzügyi hatásoktól, a cég megítélésén keresztül, a bizalmas adatok eltulajdonításáig. Ennek ellenére a belső visszaélések továbbra is magas kockázatot jelentenek a szervezetek számára, mivel nem különítenek el megfelelő erőforrásokat az ilyen események megakadályozására, illetve gyors felderítésére.
"A kutatás eredményeivel szeretnénk ráébreszteni a megfelelő döntéshozókat, hogy a belső visszaélések valós kockázatot jelentenek, és a probléma annál súlyosabb lesz, minél később tesznek ellene" - mondta Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója.
Riasztó adatbiztonsági trendekre hívja fel a figyelmet a Novell. Az Attachmate Corporation megbízásából készített felmérésben 700 vállalatot kérdeztek meg a szervezeten belüli visszaélésekről. A tapasztalatok szerint, bár a legtöbb vállalatnál léteznek szabályok a belső visszaélések ellen, azokat csak ritkán ültetik át a gyakorlatba. Az alkalmazottak tevékenységének nem megfelelő követése számos problémát okozhat, beleértve a negatív pénzügyi hatásokat, a jó hírnév csorbulását, valamint a bizalmas vagy titkos adatok eltulajdonítását.
A válaszadók több mint 75 százaléka vallotta be: saját intézményük kiemelt felhasználói korábban bizonyíthatóan, vagy nagy valószínűséggel kikapcsolták, illetve módosították az ellenőrzési folyamatokat, hogy megváltoztassanak fontos adatokat, majd visszaállították a felügyeletet a nyomok eltüntetésére. Kiemelkedően nagy (81) százalékuk szerint bizonyíthatóan, vagy nagy valószínűséggel dolgoznak szervezetükben olyanok, akik mások hitelesítési adataival visszaélve jutottak magasabb jogosultsági szinthez, illetve kijátszották a feladatkörök szétválasztására hozott szabályokat.
A válaszadók átlagosan hetente legalább egy, saját alkalmazott által elkövetett visszaélést fednek fel. A válaszadók 24 százaléka számolt be 100-nál is több esetről az elmúlt 12 hónapban. A szervezetek átlagosan 89 nap alatt derítenek fel egy ilyen jellegű eseményt, és további 96 napot vesz igénybe az okok felfedése, illetve a szervezetet érintő következmények meghatározása. A válaszadók többsége (62 százaléka) nem, vagy csak hozzávetőlegesen képes felmérni a visszaélések pénzügyi hatásait és valós költségeit. A belső vizsgálatok kétharmada során nem kerül elő olyan bizonyíték, amely felhasználható lenne az elkövető(k) ellen, így az ilyen esetek jó része büntetlenül marad, ami növeli az ismételt elkövetés esélyét.
A válaszadók 52 százaléka - saját bevallása szerint - nincs birtokában olyan technológiának, amely segítene megakadályozni vagy gyorsan felismerni a belső visszaéléseket, például az informatikai erőforrásoknak a nem engedélyezett célra történő használatát. Hagyományosan az informatikai részleg feladata a naplófájlok, ezeken keresztül pedig az alkalmazottak tevékenységeinek elemzése. Ugyanakkor a válaszadók 78 százaléka véli úgy, hogy a naplófájlok kézi átvizsgálása nem megfelelő módszer a megkérdőjelezhető vagy gyanús alkalmazotti hozzáférések, illetve számítógépes tevékenységek megfigyelésére.
A kutatás eredményei szerint azért ennyire elterjedt jelenség a belső visszaélés, mert sok vezérigazgató és felső vezető nem tartja kiemelt szervezeti feladatnak ezek megakadályozását. A válaszadó szervezetek mindössze 16 százalékánál ismerték fel a vezérigazgatók és egyéb felső vezetők, hogy a belső visszaélések kiemelten magas kockázatot jelentenek. Egy ilyen jellegű esetnek számos következménye van, a pénzügyi hatásoktól, a cég megítélésén keresztül, a bizalmas adatok eltulajdonításáig. Ennek ellenére a belső visszaélések továbbra is magas kockázatot jelentenek a szervezetek számára, mivel nem különítenek el megfelelő erőforrásokat az ilyen események megakadályozására, illetve gyors felderítésére.
"A kutatás eredményeivel szeretnénk ráébreszteni a megfelelő döntéshozókat, hogy a belső visszaélések valós kockázatot jelentenek, és a probléma annál súlyosabb lesz, minél később tesznek ellene" - mondta Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója.