Berta Sándor
Szigoríthatja a kémszoftverek eladását az EU
Mintegy 5 milliárd eurós piacról van szó, melynek a felét nyugat-európai birtokolják, ezek nagyon nem örülnének az export korlátozásának.
A német gazdasági miniszter megpróbál nyomást gyakorolni az Európai Unióra. Sigmar Gabriel (SPD) azt szeretné, ha az EU az eddiginél sokkal jobban felügyelné a kémszoftverek exportját. Mindez igencsak aggodalommal tölt el egyes, ezen a piacon érdekelt cégeket, amelyek attól tartanak, hogy az új szabályozás veszélyeztetné az üzleti modelljeiket. A politikus szeretné, ha Brüsszel létrehozna egy szakértői csoportot, amely felderítené a jelenlegi szabályozás kiskapuit és javaslatokat tenne azok befoltozására. A szakértői csoport találkozóira rendszeresen sor kerülne, az első eredményeket a következő hat hónapon belül várják. A testület elnöki tisztét Németország töltené be.
A kémszoftverek mind polgári, mind katonai célokra felhasználhatók és egy olyan piacot jelentenek, amely becslések alapján közel 5 milliárd eurós bevételt jelent a vállalatoknak. A kémtermékek legnagyobb kiállítását szervező Telestrategies társaság úgy vélte, hogy a bevételek felét szerzik meg a nyugat-európai szereplők. Gabriel szerint azért van szükség erősebb ellenőrzésre, mert rossz kezekben ezek a technológiák az elnyomás és az emberi jogsértések eszközeivé válhatnak.
Német cégek 2011-ben Argentínába, Indonéziába, Libanonban, Malajziába, Norvégiába, Tajvanra és az Egyesült Arab Emírségekbe; 2012-ben Indonézia, Kuvait és Malajzia mellett Koszovóba, Kuvaitba, Svájcba és az Amerikai Egyesült Államokba; míg tavaly Katar, Marokkó és Norvégia mellett Svájcba exportáltak kémprogramokat több tízmillió euró értékben.
A polgári és katonai felhasználású árucikkek exportjának ellenőrzését a wassenaari egyezmény szabályozza, amelyet 41 állam írt alá. Decembertől a kémszoftverek is az egyezmény hatálya alá fognak tartozni. Szakértők ugyanakkor azt az álláspontot képviselték, hogy minden olyan rendszer exportját ellenőrizni kellene, amelyek képesek az adatok megszerzésére és kijuttatására. Így lehetne egy normális mértékű korlátozást elérni.
A német gazdasági miniszter megpróbál nyomást gyakorolni az Európai Unióra. Sigmar Gabriel (SPD) azt szeretné, ha az EU az eddiginél sokkal jobban felügyelné a kémszoftverek exportját. Mindez igencsak aggodalommal tölt el egyes, ezen a piacon érdekelt cégeket, amelyek attól tartanak, hogy az új szabályozás veszélyeztetné az üzleti modelljeiket. A politikus szeretné, ha Brüsszel létrehozna egy szakértői csoportot, amely felderítené a jelenlegi szabályozás kiskapuit és javaslatokat tenne azok befoltozására. A szakértői csoport találkozóira rendszeresen sor kerülne, az első eredményeket a következő hat hónapon belül várják. A testület elnöki tisztét Németország töltené be.
A kémszoftverek mind polgári, mind katonai célokra felhasználhatók és egy olyan piacot jelentenek, amely becslések alapján közel 5 milliárd eurós bevételt jelent a vállalatoknak. A kémtermékek legnagyobb kiállítását szervező Telestrategies társaság úgy vélte, hogy a bevételek felét szerzik meg a nyugat-európai szereplők. Gabriel szerint azért van szükség erősebb ellenőrzésre, mert rossz kezekben ezek a technológiák az elnyomás és az emberi jogsértések eszközeivé válhatnak.
Német cégek 2011-ben Argentínába, Indonéziába, Libanonban, Malajziába, Norvégiába, Tajvanra és az Egyesült Arab Emírségekbe; 2012-ben Indonézia, Kuvait és Malajzia mellett Koszovóba, Kuvaitba, Svájcba és az Amerikai Egyesült Államokba; míg tavaly Katar, Marokkó és Norvégia mellett Svájcba exportáltak kémprogramokat több tízmillió euró értékben.
A polgári és katonai felhasználású árucikkek exportjának ellenőrzését a wassenaari egyezmény szabályozza, amelyet 41 állam írt alá. Decembertől a kémszoftverek is az egyezmény hatálya alá fognak tartozni. Szakértők ugyanakkor azt az álláspontot képviselték, hogy minden olyan rendszer exportját ellenőrizni kellene, amelyek képesek az adatok megszerzésére és kijuttatására. Így lehetne egy normális mértékű korlátozást elérni.