Berta Sándor
Rögös út vezet a paradicsomba
A műszaki fejlődés hosszú távon az emberiség javát szolgálja, de attól még a közeljövőben rengeteg problémát kell megoldani az aranykor eljöveteléig. A technológia fejlődésének komoly hatása van az életünkre.
A Szingularitás Egyetemet 2008-ban alapította Peter Diamandis és Ray Kurzweil, s az intézmény azt akarja elérni, hogy az emberek a látszólag lehetetlen dolgokat is lehetségesnek tartsák, mindenekelőtt pedig a világ valódi problémáinak megoldásán gondolkozzanak. Kampusza a NASA egyik központja mellett van, a komplexum az 1960-as években az űrhajósok szálláshelyéül szolgált. Kutatási témái között megtalálhatók napjaink slágertémái: az önállóan közlekedő autók, a mesterséges intelligencia, az átalakuló egészségügy és a digitális forradalom, amely egyaránt megváltoztatja a gazdaságot és a társadalmat.
Az intézmény vezetője, Rob Nail korábban robotokat fejlesztett a rákkutatás és a gyógyszeripar számára. A közeljövőt meglehetősen sötétnek látja, de szerinte az emberiség hosszú távon jó helyzetbe kerülhet. A szakember optimista, meggyőződése, hogy a problémák a különböző technológiák segítségével megoldhatók.
Ray Kurzweil jövőkutató, az Egyetem társalapítója úgy véli, a mesterséges intelligencia 2045-re szárnyalhatja túl az embert. Nail kiemelte, hogy a jövő egy bizonyos pontján túl nem lehet majd megjósolni, hogy merre halad a világ. Az emberek hajlamosak lineárisan gondolkodni: az A dolgot követi a B, aminek eredménye a C dolog. Nos, a technológiai fejlődés néha egyáltalán nem lineáris, hanem robbanásszerűen megy végbe. Napjainkban az emberiség felének zsebében nagyobb számítási teljesítményű eszköz lapul, mint amit 20 évvel ezelőtt szuperszámítógépnek hívtunk.
Ez a fajta növekedés Nail és Kurzweil szerint nem csupán a számítógépes chipekre igaz, hanem számos más technológia (mesterséges intelligencia, robotok, nanotechnológia, digitális gyártástechnika, egészségügy, digitális biológia stb.) esetében is. Amennyiben egy kutatási területet vagy technológiát digitalizálnak, akkor hasonló robbanásszerű növekedés következik be, mint a számítástechnikában a chipeknél.
Nail kifejtette, hogy tíz éven belül ingyenes oktatási eszközeink lesznek, amelyek jobban fognak minket tanítani, mint a tanárok. A pedagógusokra ezután elsősorban motivációs célokra lesz szükség, illetve ők tanítják majd meg ezen eszközök használatát. Az önállóan közlekedő gépkocsiknak köszönhetően több szabad hely lesz a városokban és a Google, illetve a Facebook projektjei miatt mindenki ingyen interneteléréssel rendelkezik majd.
Manapság mindenki a fejlett egészségügyi ellátás drágasága miatt aggódik, de ez alapvetően átalakulhat. Raymond McAuley, a Szingularitás Egyetem biológusa azt prognosztizálta, hogy 2020-ra a DNS-tesztek költsége már csupán egy cent lesz. Mindez jelentős mértékben lerövidítheti a betegségek felismerésének idejét. Már most is olyan mobiltelefonos megoldásokat kutatnak, amelyek több mint 50 betegséget ismernek fel. Amennyiben ezek a rendszerek elterjednek, még a távoli falvakban is elérhetők lesznek ezek a digitális orvosok.
De nem ezek a biztosan bekövetkező tendenciák a fontosak, Nail elsősorban arra kíváncsi, hogy ezekkel a dolgokkal, a technikai áttörésekkel miként tud majd megbirkózni a társadalom, a politika és a gazdaság. A kérdés azért is érdekes, mert ő azzal számol, hogy 20 éven belül a gépek minden monoton, veszélyes vagy megterhelő fizikai feladatot jobban fognak elvégezni az embereknél. Hosszú távon tehát csak azt fogják megtenni a felhasználók, amihez kedvük lesz, de az addig vezető út hosszadalmas és nehéz lesz.
Az alapjövedelem ötletét pozitívnak tartja, és az átmenetet megkönnyítheti az interneten felnövő generáció közösségibb szemlélete. Ez nem ma és nem holnap fog bekövetkezni, hanem egy a digitalizáció által átalakuló társadalomban. Tehát hosszú távon optimista, de a következő 30 év tekintetében nagyon aggódik. Gyorsan leszögezte viszont, hogy a technológia az elmúlt 10 000 évben mindig az emberiség javát szolgálta - legalábbis hosszú távon, ez pedig mindenképpen bizakodásra ad okot.
A Szingularitás Egyetemet 2008-ban alapította Peter Diamandis és Ray Kurzweil, s az intézmény azt akarja elérni, hogy az emberek a látszólag lehetetlen dolgokat is lehetségesnek tartsák, mindenekelőtt pedig a világ valódi problémáinak megoldásán gondolkozzanak. Kampusza a NASA egyik központja mellett van, a komplexum az 1960-as években az űrhajósok szálláshelyéül szolgált. Kutatási témái között megtalálhatók napjaink slágertémái: az önállóan közlekedő autók, a mesterséges intelligencia, az átalakuló egészségügy és a digitális forradalom, amely egyaránt megváltoztatja a gazdaságot és a társadalmat.
Az intézmény vezetője, Rob Nail korábban robotokat fejlesztett a rákkutatás és a gyógyszeripar számára. A közeljövőt meglehetősen sötétnek látja, de szerinte az emberiség hosszú távon jó helyzetbe kerülhet. A szakember optimista, meggyőződése, hogy a problémák a különböző technológiák segítségével megoldhatók.
Ray Kurzweil jövőkutató, az Egyetem társalapítója úgy véli, a mesterséges intelligencia 2045-re szárnyalhatja túl az embert. Nail kiemelte, hogy a jövő egy bizonyos pontján túl nem lehet majd megjósolni, hogy merre halad a világ. Az emberek hajlamosak lineárisan gondolkodni: az A dolgot követi a B, aminek eredménye a C dolog. Nos, a technológiai fejlődés néha egyáltalán nem lineáris, hanem robbanásszerűen megy végbe. Napjainkban az emberiség felének zsebében nagyobb számítási teljesítményű eszköz lapul, mint amit 20 évvel ezelőtt szuperszámítógépnek hívtunk.
Ez a fajta növekedés Nail és Kurzweil szerint nem csupán a számítógépes chipekre igaz, hanem számos más technológia (mesterséges intelligencia, robotok, nanotechnológia, digitális gyártástechnika, egészségügy, digitális biológia stb.) esetében is. Amennyiben egy kutatási területet vagy technológiát digitalizálnak, akkor hasonló robbanásszerű növekedés következik be, mint a számítástechnikában a chipeknél.
Nail kifejtette, hogy tíz éven belül ingyenes oktatási eszközeink lesznek, amelyek jobban fognak minket tanítani, mint a tanárok. A pedagógusokra ezután elsősorban motivációs célokra lesz szükség, illetve ők tanítják majd meg ezen eszközök használatát. Az önállóan közlekedő gépkocsiknak köszönhetően több szabad hely lesz a városokban és a Google, illetve a Facebook projektjei miatt mindenki ingyen interneteléréssel rendelkezik majd.
Manapság mindenki a fejlett egészségügyi ellátás drágasága miatt aggódik, de ez alapvetően átalakulhat. Raymond McAuley, a Szingularitás Egyetem biológusa azt prognosztizálta, hogy 2020-ra a DNS-tesztek költsége már csupán egy cent lesz. Mindez jelentős mértékben lerövidítheti a betegségek felismerésének idejét. Már most is olyan mobiltelefonos megoldásokat kutatnak, amelyek több mint 50 betegséget ismernek fel. Amennyiben ezek a rendszerek elterjednek, még a távoli falvakban is elérhetők lesznek ezek a digitális orvosok.
De nem ezek a biztosan bekövetkező tendenciák a fontosak, Nail elsősorban arra kíváncsi, hogy ezekkel a dolgokkal, a technikai áttörésekkel miként tud majd megbirkózni a társadalom, a politika és a gazdaság. A kérdés azért is érdekes, mert ő azzal számol, hogy 20 éven belül a gépek minden monoton, veszélyes vagy megterhelő fizikai feladatot jobban fognak elvégezni az embereknél. Hosszú távon tehát csak azt fogják megtenni a felhasználók, amihez kedvük lesz, de az addig vezető út hosszadalmas és nehéz lesz.
Az alapjövedelem ötletét pozitívnak tartja, és az átmenetet megkönnyítheti az interneten felnövő generáció közösségibb szemlélete. Ez nem ma és nem holnap fog bekövetkezni, hanem egy a digitalizáció által átalakuló társadalomban. Tehát hosszú távon optimista, de a következő 30 év tekintetében nagyon aggódik. Gyorsan leszögezte viszont, hogy a technológia az elmúlt 10 000 évben mindig az emberiség javát szolgálta - legalábbis hosszú távon, ez pedig mindenképpen bizakodásra ad okot.