SG.hu
Itthon is van igény intelligens városi megoldásokra
Hogyan lehet bevezetni Magyaroszágot abba a "smart" korszakba, ahol a közigazgatás és a közszolgáltatások intelligens megoldásokkal működnek?
"Nagyon sokat hallani manapság az intelligens városokról, felkapott téma mind a hazai médiában, mind külföldön. Azonban Magyarország adottságai sok mindenben mások, mint nyugati vagy keleti szomszédainké. Nem lehet általánosítani, hogy ami külföldön jó az nálunk biztosan jó lesz." - kezdte prezentációját Kovács Zsolt, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. "Megpróbáltuk körbejárni, hogy a médiában gyakran hallható "smart világ" hogyan értelmezhető nálunk, merre kellene elindulniuk, milyen fejlesztéseket, hol érdemes elindítani, amivel a mindennapi életet lehet támogatni."
Az okos szolgáltatások - legyen az közlekedési vagy egyéb - között fontos kapcsolatot képez a fizetés, az majd' mindegyikben megjelenik valahol, ezért is érdekelt a területen a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 74 városban működtetnek mobilparkolást, ez biztosít egy országos keretet. Mivel látni akarták, hogy a majdan kifejlesztendő szolgáltatások üzletileg fenntarthatóak lesznek-e, a potenciális felhasználókat érdekli-e a dolog, végeztek egy országos reprezentatív közvéleménykutatást több, mint 2000 fő részvételével. Kiváncsiak voltak arra, hogy az emberek mennyire ismerik az intelligens városok fogalmát, tudják-e mi az, és hogy ezen belül a különböző szolgáltatásoknak milyen az ismertsége, elfogadottsága, és mire volna az emberek szerint igény.
A megkérdezettek 14%-a, azaz közel 1,2 millió ember hallott már a "smart city" kifejezésről, és 37%-uk kedvezően tekint az ilyen fejlesztésekre. Viszont konkrét projektet említve már több, mint 60%-os arányban tartották azokat hasznosnak. A legfontosabb eszköz, a mobiltelefon már adott, mert itthon 8,5 millió embernek van, és ezek fele okostelefon - persze már nem is nagyon kapható más. Ezek többsége nem csak beszélgetésre használja készülékét, hanem alkalmazásokat is futtat. "Ez kinyítja az utat arra, hogy el lehet indulni egyéb szolgáltatások felé." - mondta.
Azonban közel sem rózsás a kép: mivel a válaszadók többsége nem tartotta magát szakértő felhasználónak, illetve felüknek nincs is okostelefonja, őket előbb meg kellene tanítani használatukra, illetve adott esetben - főként az időseknél - el kell vonatkoztatni a mobiltelefontól és egyéb okos megoldásokat is ki kell majd dolgozniuk. 23 százalék egyértelműen elutasítja a smart megoldásokat; szerinte ezt el kell fogadni, együtt kell élni azzal, hogy van egy csoport, amelyik idegenkedik attól, hogy a felhőben tárolják vagy megosszák az adatait, és túl nagy biztonsági kockázatnak tartja ezt. Az is figyelmeztető jel, hogy a hazai parkolást és autópálya-matrica eladásokat működtető cég szolgáltatásait javarészt SMS-sel veszik igénybe, mindössze 17-20 százalék használ alkalmazást.
"Amikor elkezdtünk a smart city programmal foglalkozni célul tűztűk ki, hogy próbáljunk meg olyan demonstrációs programokat létrehozni, amely túlmutat az elméleti alkotómunkán, és megpróbálja az embereknek kézzel foghatóan megmutatni hogy mire jók ezek az okos megoldások. Tervezünk egy intelligens parkolórendszert, ahol információkat lehet nyerni a szabad parkolóhelyek számáról és hogyan lehet oda elnavigálni, illetve tervezzük annak bemutatását hogyan lehet mobiltelefonnal közösségi közlekedést igénybe venni." - mondta Kovács Zsolt.
"Az egészségügyi fejlesztéseket nagyon nagy arányban fontosnak tartják az emberek. Ma már elérhetők olyan technológiák, melyek például az idősek életét segítik. Egyik kollégánk pár hónapja vett a nagypapájának egy olyan órát, amellyel nyomon tudják követni hogy hol jár, mert időnként elkóborol otthonról. Beállítja a GPS koordinátákat, és ha a nagypapa kimegy az udvarról kap egy SMS-t és utána tudnak menni, vissza tudják hozni. De az is segítő megoldás lehet, ha az otthoni vérnyomásmérő adatait el tudjuk küldeni a háziorvosnak." - említett néhány példát.
Következő lépésben az önkormányzatok igényeit akarják felmérni, hiszen mindenhol helyi projektek zajlanak. Ők maguk nem akarnak önkormányzati projekteket fejleszteni, hanem csak egy keretet adnak, hogy azokat könnyebben lehessen létrehozni. Fontos a különböző szolgáltatások közötti átjárhatóság, azaz hogy ne szigetszerű megoldások jöjjenek létre. Erre példaként a városkártyákat hozta fel, melynél nagy hátrány lenne, ha azok a közlekedésben nem alkalmazhatók. A városkártyák a helyi kedvezményeket is tudják kezelni, és akár arról is meg lehet bizonyosodni, hogy jogosan veszi azt az ember igénybe. (Tehát ha valahol nem lakik valaki életvitelszerűen, hanem csak kiadja albérletbe a lakását akkor adott esetben a kedvezmény sem biztos, hogy jár.)
Közigazgatási fejlesztéseknél legegyértelműbb célnak azt tartotta, hogy az embereknek ügyintézéshez ne kelljen elmenniük egy okmányirodába, hanem otthonról vagy akár mobilról is megoldhassák azt. Ehhez persze megfelelő azonosítás és fizetési lehetőség kell. A fejlesztésekhez EU-s támogatások is lehívhatók, uniós szinten viszont a legfőbb cél a környezetvédelem, hiszen kevesebb energiafelhasználással, hatékonyabban működhetnek a városok. Jelen pillanatban egy platformot terveznek, a munka felénél járnak. Jövőre indulhatnak az egységes elvekre épülő városi projektek, és már majd a gyakorlati megvalósításról tudnak beszélni, hiszen a pilotmegoldások után komplett városi rendszerek felépítése a cél.
A globális fizetési megoldásokkal kapcsolatban, mint a Google, a Samsung vagy az Apple Pay elmondta, hogy előbb-utóbb készülnie kell egy átjárhatóságot biztosító keretnek. "Nekünk az a szerepünk, hogy a közszolgáltatásokat kinyissuk, tegyük lehetővé azt, hogy egységes módon lehessen fizetni, ezeknek a szereplőknek meg az a feladatuk, hogy a felhasználókat ki tudják szolgálni, és hogyha tovább akarunk menni, akkor valahol el kell tudnunk kezdeni együttműködni. Hogy erre lesz-e például valamilyen EU-s koordináció, az még jó kérdés. Szerintem 5-8 éven belül ezek össze fognak érni."
"Nagyon sokat hallani manapság az intelligens városokról, felkapott téma mind a hazai médiában, mind külföldön. Azonban Magyarország adottságai sok mindenben mások, mint nyugati vagy keleti szomszédainké. Nem lehet általánosítani, hogy ami külföldön jó az nálunk biztosan jó lesz." - kezdte prezentációját Kovács Zsolt, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. "Megpróbáltuk körbejárni, hogy a médiában gyakran hallható "smart világ" hogyan értelmezhető nálunk, merre kellene elindulniuk, milyen fejlesztéseket, hol érdemes elindítani, amivel a mindennapi életet lehet támogatni."
Az okos szolgáltatások - legyen az közlekedési vagy egyéb - között fontos kapcsolatot képez a fizetés, az majd' mindegyikben megjelenik valahol, ezért is érdekelt a területen a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 74 városban működtetnek mobilparkolást, ez biztosít egy országos keretet. Mivel látni akarták, hogy a majdan kifejlesztendő szolgáltatások üzletileg fenntarthatóak lesznek-e, a potenciális felhasználókat érdekli-e a dolog, végeztek egy országos reprezentatív közvéleménykutatást több, mint 2000 fő részvételével. Kiváncsiak voltak arra, hogy az emberek mennyire ismerik az intelligens városok fogalmát, tudják-e mi az, és hogy ezen belül a különböző szolgáltatásoknak milyen az ismertsége, elfogadottsága, és mire volna az emberek szerint igény.
A megkérdezettek 14%-a, azaz közel 1,2 millió ember hallott már a "smart city" kifejezésről, és 37%-uk kedvezően tekint az ilyen fejlesztésekre. Viszont konkrét projektet említve már több, mint 60%-os arányban tartották azokat hasznosnak. A legfontosabb eszköz, a mobiltelefon már adott, mert itthon 8,5 millió embernek van, és ezek fele okostelefon - persze már nem is nagyon kapható más. Ezek többsége nem csak beszélgetésre használja készülékét, hanem alkalmazásokat is futtat. "Ez kinyítja az utat arra, hogy el lehet indulni egyéb szolgáltatások felé." - mondta.
Azonban közel sem rózsás a kép: mivel a válaszadók többsége nem tartotta magát szakértő felhasználónak, illetve felüknek nincs is okostelefonja, őket előbb meg kellene tanítani használatukra, illetve adott esetben - főként az időseknél - el kell vonatkoztatni a mobiltelefontól és egyéb okos megoldásokat is ki kell majd dolgozniuk. 23 százalék egyértelműen elutasítja a smart megoldásokat; szerinte ezt el kell fogadni, együtt kell élni azzal, hogy van egy csoport, amelyik idegenkedik attól, hogy a felhőben tárolják vagy megosszák az adatait, és túl nagy biztonsági kockázatnak tartja ezt. Az is figyelmeztető jel, hogy a hazai parkolást és autópálya-matrica eladásokat működtető cég szolgáltatásait javarészt SMS-sel veszik igénybe, mindössze 17-20 százalék használ alkalmazást.
"Amikor elkezdtünk a smart city programmal foglalkozni célul tűztűk ki, hogy próbáljunk meg olyan demonstrációs programokat létrehozni, amely túlmutat az elméleti alkotómunkán, és megpróbálja az embereknek kézzel foghatóan megmutatni hogy mire jók ezek az okos megoldások. Tervezünk egy intelligens parkolórendszert, ahol információkat lehet nyerni a szabad parkolóhelyek számáról és hogyan lehet oda elnavigálni, illetve tervezzük annak bemutatását hogyan lehet mobiltelefonnal közösségi közlekedést igénybe venni." - mondta Kovács Zsolt.
"Az egészségügyi fejlesztéseket nagyon nagy arányban fontosnak tartják az emberek. Ma már elérhetők olyan technológiák, melyek például az idősek életét segítik. Egyik kollégánk pár hónapja vett a nagypapájának egy olyan órát, amellyel nyomon tudják követni hogy hol jár, mert időnként elkóborol otthonról. Beállítja a GPS koordinátákat, és ha a nagypapa kimegy az udvarról kap egy SMS-t és utána tudnak menni, vissza tudják hozni. De az is segítő megoldás lehet, ha az otthoni vérnyomásmérő adatait el tudjuk küldeni a háziorvosnak." - említett néhány példát.
Következő lépésben az önkormányzatok igényeit akarják felmérni, hiszen mindenhol helyi projektek zajlanak. Ők maguk nem akarnak önkormányzati projekteket fejleszteni, hanem csak egy keretet adnak, hogy azokat könnyebben lehessen létrehozni. Fontos a különböző szolgáltatások közötti átjárhatóság, azaz hogy ne szigetszerű megoldások jöjjenek létre. Erre példaként a városkártyákat hozta fel, melynél nagy hátrány lenne, ha azok a közlekedésben nem alkalmazhatók. A városkártyák a helyi kedvezményeket is tudják kezelni, és akár arról is meg lehet bizonyosodni, hogy jogosan veszi azt az ember igénybe. (Tehát ha valahol nem lakik valaki életvitelszerűen, hanem csak kiadja albérletbe a lakását akkor adott esetben a kedvezmény sem biztos, hogy jár.)
Közigazgatási fejlesztéseknél legegyértelműbb célnak azt tartotta, hogy az embereknek ügyintézéshez ne kelljen elmenniük egy okmányirodába, hanem otthonról vagy akár mobilról is megoldhassák azt. Ehhez persze megfelelő azonosítás és fizetési lehetőség kell. A fejlesztésekhez EU-s támogatások is lehívhatók, uniós szinten viszont a legfőbb cél a környezetvédelem, hiszen kevesebb energiafelhasználással, hatékonyabban működhetnek a városok. Jelen pillanatban egy platformot terveznek, a munka felénél járnak. Jövőre indulhatnak az egységes elvekre épülő városi projektek, és már majd a gyakorlati megvalósításról tudnak beszélni, hiszen a pilotmegoldások után komplett városi rendszerek felépítése a cél.
A globális fizetési megoldásokkal kapcsolatban, mint a Google, a Samsung vagy az Apple Pay elmondta, hogy előbb-utóbb készülnie kell egy átjárhatóságot biztosító keretnek. "Nekünk az a szerepünk, hogy a közszolgáltatásokat kinyissuk, tegyük lehetővé azt, hogy egységes módon lehessen fizetni, ezeknek a szereplőknek meg az a feladatuk, hogy a felhasználókat ki tudják szolgálni, és hogyha tovább akarunk menni, akkor valahol el kell tudnunk kezdeni együttműködni. Hogy erre lesz-e például valamilyen EU-s koordináció, az még jó kérdés. Szerintem 5-8 éven belül ezek össze fognak érni."