Berta Sándor
A netes cégek célja a függés kialakítása
Az emberek naponta 150 alkalommal nézik meg az okostelefonjukat és naponta egymilliárdan látogatják meg a Facebookot. De ugyanígy a Twitter, a WhatsApp vagy az Instagram is képes magához kötni a felhasználókat, pedig ezt el lehetne kerülni, némi odafigyeléssel el lehetne kerülni a technológiáktól való függést.
"Mint azt egy teszt megmutatta, a közösségi platformtól még az önkényes vagy visszatérő hibák sem tudják tartósan távol tartani a felhasználókat. Ez megerősíti azt, hogy a platform mennyire erősen befolyásolja az internetezők szokásait, s nem véletlen, hogy már világszerte 1,6 milliárdan használják az oldalt. Ők rendkívül lojálisak a közösségi oldallal szemben. Már függünk az általunk használt technológiáktól. A vállalatok úgy próbálják meg fenntartani az emberek folyamatos érdeklődését, hogy mindig újdonságokat kínálnak vagy igyekeznek meglepni őket." - jelentette ki Nir Eyal függőségkutató.
Sokan, ha unatkoznak, akkor YouTube- vagy Netflix-videókat néznek, ha pedig magányosak, akkor bejelentkeznek a Facebookba. Amennyiben valaki bizonytalan valamiben, rákeres a Google keresőjével. S észre sem veszik, de lassan lelkileg is kötődnek ezekhez az ajánlatokhoz, függeni kezdenek azoktól. Korábban a felhasználók, ha unatkoztak könyvet olvastak vagy táncoltak, majd tévét néztek. A Facebook csak új módon elégíti ki az emberiség egyik ősrégi igényét.
"A folyamat négy szakaszból áll: kiváltó ok, cselekvés, jutalom, befektetés. Először is a cégeknek el kell érniük, hogy használjunk egy terméket. Ezt olyan megoldásokkal váltják ki bennünk, mint a kattintásra, a vásárlásra, a tweetelésre és a megosztásra ösztönző gombok. Ezek jelentik a kiváltó okot és a cselekvést. A jutalom az, hogy valamit adnak nekünk, például új funkciókat vagy szolgáltatásokat, míg a befektetés, hogy a felhasználók valamit visszaadnak viszonzásképpen: az idejüket, az adataikat vagy a pénzüket. Minél gyakrabban megyünk végig ezen a folyamaton, annál szorosabb lesz a kapcsolatunk az adott termékkel vagy szolgáltatással, így alakulnak ki a szokások."
A cégek számára elsődleges az emberi viselkedés megértése, ez segít nekik abban, hogy sikeresek legyenek, ráadásul ezáltal nagyon sok pénzt takaríthatnak meg. Érdemes megfigyelni, hogy a Facebook, a Twitter, az Instagram vagy a WhatsApp nem is költ reklámra, ugyanis nincs rá szükségük. A felhasználói élmény alapján befolyásolják az internetezők viselkedését, s ha a felhasználás rutinná válik, akkor már nem megy át valaki egyszerűen egy másik szolgáltatóhoz.
A felhasználók már nem a legjobb terméket keresik, hanem azt, amely a leginkább megfelel az igényeiknek. A többség szerint jobb a Google, mint a Bing, de vaktesztek során alig tudják megkülönböztetni a két szolgáltatást egymástól. Az a megoldás határozza meg a piacot, amelyik először jut a felhasználók eszébe, s a szokásokat csak ritkán lehet megváltoztatni. A tapasztalatokból azok a vállalkozások is profitálhatnak, amelyek nem kínálnak online termékeket. A lottózók, a játékautomaták vagy a sport is ezen elv alapján működnek. Sokan például előbb váltanának vallást, mint focicsapatot. "Az internetfüggés ellen egyetlen módon lehet védekezni, a technológia korlátok közé szorításával, például az internetezésre képes eszközöket el kell távolítani a hálószobából és ki kell kapcsolni az okostelefonok üzenetfogadási funkcióit" - összegzett Nir Eyal.
"Mint azt egy teszt megmutatta, a közösségi platformtól még az önkényes vagy visszatérő hibák sem tudják tartósan távol tartani a felhasználókat. Ez megerősíti azt, hogy a platform mennyire erősen befolyásolja az internetezők szokásait, s nem véletlen, hogy már világszerte 1,6 milliárdan használják az oldalt. Ők rendkívül lojálisak a közösségi oldallal szemben. Már függünk az általunk használt technológiáktól. A vállalatok úgy próbálják meg fenntartani az emberek folyamatos érdeklődését, hogy mindig újdonságokat kínálnak vagy igyekeznek meglepni őket." - jelentette ki Nir Eyal függőségkutató.
Sokan, ha unatkoznak, akkor YouTube- vagy Netflix-videókat néznek, ha pedig magányosak, akkor bejelentkeznek a Facebookba. Amennyiben valaki bizonytalan valamiben, rákeres a Google keresőjével. S észre sem veszik, de lassan lelkileg is kötődnek ezekhez az ajánlatokhoz, függeni kezdenek azoktól. Korábban a felhasználók, ha unatkoztak könyvet olvastak vagy táncoltak, majd tévét néztek. A Facebook csak új módon elégíti ki az emberiség egyik ősrégi igényét.
"A folyamat négy szakaszból áll: kiváltó ok, cselekvés, jutalom, befektetés. Először is a cégeknek el kell érniük, hogy használjunk egy terméket. Ezt olyan megoldásokkal váltják ki bennünk, mint a kattintásra, a vásárlásra, a tweetelésre és a megosztásra ösztönző gombok. Ezek jelentik a kiváltó okot és a cselekvést. A jutalom az, hogy valamit adnak nekünk, például új funkciókat vagy szolgáltatásokat, míg a befektetés, hogy a felhasználók valamit visszaadnak viszonzásképpen: az idejüket, az adataikat vagy a pénzüket. Minél gyakrabban megyünk végig ezen a folyamaton, annál szorosabb lesz a kapcsolatunk az adott termékkel vagy szolgáltatással, így alakulnak ki a szokások."
A cégek számára elsődleges az emberi viselkedés megértése, ez segít nekik abban, hogy sikeresek legyenek, ráadásul ezáltal nagyon sok pénzt takaríthatnak meg. Érdemes megfigyelni, hogy a Facebook, a Twitter, az Instagram vagy a WhatsApp nem is költ reklámra, ugyanis nincs rá szükségük. A felhasználói élmény alapján befolyásolják az internetezők viselkedését, s ha a felhasználás rutinná válik, akkor már nem megy át valaki egyszerűen egy másik szolgáltatóhoz.
A felhasználók már nem a legjobb terméket keresik, hanem azt, amely a leginkább megfelel az igényeiknek. A többség szerint jobb a Google, mint a Bing, de vaktesztek során alig tudják megkülönböztetni a két szolgáltatást egymástól. Az a megoldás határozza meg a piacot, amelyik először jut a felhasználók eszébe, s a szokásokat csak ritkán lehet megváltoztatni. A tapasztalatokból azok a vállalkozások is profitálhatnak, amelyek nem kínálnak online termékeket. A lottózók, a játékautomaták vagy a sport is ezen elv alapján működnek. Sokan például előbb váltanának vallást, mint focicsapatot. "Az internetfüggés ellen egyetlen módon lehet védekezni, a technológia korlátok közé szorításával, például az internetezésre képes eszközöket el kell távolítani a hálószobából és ki kell kapcsolni az okostelefonok üzenetfogadási funkcióit" - összegzett Nir Eyal.