Berta Sándor
Lázadókat keres az MIT
A világhírű intézet annak köszönheti a sikerét, hogy kockáztatni hajlandó, eltérően gondolkodó fiatalokat karol fel.
A Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) Médialaboratóriumában évente mintegy 800 találmányt mutatnak be és 20-30 startupot alapítanak. Shuguang Zhang, az MIT mikrobiológusa úgy vélte, hogy a siker kulcsa a kíváncsiság által hajtott kutatás. Arra bátorítják a fiatalokat, hogy másként gondolkodjanak és legyőzzék az útjukba kerülő akadályokat. Kifejezetten olyan lázadó természetű embereket keresnek, akik szeretnek kockáztatni.
Michael Schrage közgazdász azt emelte ki, hogy a Media Lab esetében a kutatási eredmények bemutatása van előtérben. Aki az MIT-n nem épít semmit, az nem számít intellektuális személynek. Nem véletlenül az az intézet mottója, hogy: "szellem és kéz". A hallgatókat arra bátorítják, hogy demonstrálják a kutatási eredményeiket és a prototípusaikkal arra ösztönözzenek másokat, hogy új lehetőségeket kutassanak fel. A lényeg, hogy a leendő szakemberek megtanuljanak játszani és a játékból is tanuljanak. Nem a problémák megoldása a lényeges, hanem a megoldási lehetőségek játékos felkutatása. A különböző piacokat komolyan veszik, de nem a pénzkereset áll az első helyen.
Lita Nelsen, az MIT technológiai licencirodájának (TLO) vezetője közölte, hogy a találmányok továbbfejlesztéséhez óriási befektetésekre van szükség, és nem csak pénzben. A sikerig akár 15 év is eltelhet és magas fokú kockáztatási hajlandóság kell. Az alapot a szabadalmak jelentik. A Media Lab csak tavaly az Amerikai Egyesült Államokban 300 szabadalmat nyújtott be és több mint 100 licencet osztott szét. Ezek közül 28 licencet kaptak olyan startupok, amelyeket az intézet tudósai és hallgatói alapítottak. A TLO elsődleges célja nem a gyors pénzkereset, hanem a találmányok társadalmi hatásainak vizsgálata. A lényeg a tisztességes és nem a legjobb üzlet megkötése.
Tőkebefektetőkben nincs hiány, erről a robusztus vállalkozói ökorendszer gondoskodik. Ezek között van az üzleti közösség 150 önkéntese, akik a tudásukkal és a tapasztalatukkal segítik a startupokat, s egyben mentorokként is működnek. Ezek a vállalkozások megmutatják, hogy az is alapíthat céget, aki nem Superman vagy Bill Gates. Fontos ugyanakkor a kudarc tolerálása: azt tanulási tapasztalatként fogják fel és nem hibaként. Nelsen hangsúlyozta, hogy az intézet sikerének egyik alapja a kutatók együttműködése. A kutatások ugyanis nem az egyes tagintézetek falai között valósulnak meg, hanem nagy laboratóriumokban, ahol a részlegek munkatársai közösen dolgoznak. Ez nem is mehetne másként, hiszen például a biotechnológiában is szükség van szoftverfejlesztőkre, különben a tudósok nem tudnának megbirkózni a nagy adatmennyiségekkel.
A Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) Médialaboratóriumában évente mintegy 800 találmányt mutatnak be és 20-30 startupot alapítanak. Shuguang Zhang, az MIT mikrobiológusa úgy vélte, hogy a siker kulcsa a kíváncsiság által hajtott kutatás. Arra bátorítják a fiatalokat, hogy másként gondolkodjanak és legyőzzék az útjukba kerülő akadályokat. Kifejezetten olyan lázadó természetű embereket keresnek, akik szeretnek kockáztatni.
Michael Schrage közgazdász azt emelte ki, hogy a Media Lab esetében a kutatási eredmények bemutatása van előtérben. Aki az MIT-n nem épít semmit, az nem számít intellektuális személynek. Nem véletlenül az az intézet mottója, hogy: "szellem és kéz". A hallgatókat arra bátorítják, hogy demonstrálják a kutatási eredményeiket és a prototípusaikkal arra ösztönözzenek másokat, hogy új lehetőségeket kutassanak fel. A lényeg, hogy a leendő szakemberek megtanuljanak játszani és a játékból is tanuljanak. Nem a problémák megoldása a lényeges, hanem a megoldási lehetőségek játékos felkutatása. A különböző piacokat komolyan veszik, de nem a pénzkereset áll az első helyen.
Lita Nelsen, az MIT technológiai licencirodájának (TLO) vezetője közölte, hogy a találmányok továbbfejlesztéséhez óriási befektetésekre van szükség, és nem csak pénzben. A sikerig akár 15 év is eltelhet és magas fokú kockáztatási hajlandóság kell. Az alapot a szabadalmak jelentik. A Media Lab csak tavaly az Amerikai Egyesült Államokban 300 szabadalmat nyújtott be és több mint 100 licencet osztott szét. Ezek közül 28 licencet kaptak olyan startupok, amelyeket az intézet tudósai és hallgatói alapítottak. A TLO elsődleges célja nem a gyors pénzkereset, hanem a találmányok társadalmi hatásainak vizsgálata. A lényeg a tisztességes és nem a legjobb üzlet megkötése.
Tőkebefektetőkben nincs hiány, erről a robusztus vállalkozói ökorendszer gondoskodik. Ezek között van az üzleti közösség 150 önkéntese, akik a tudásukkal és a tapasztalatukkal segítik a startupokat, s egyben mentorokként is működnek. Ezek a vállalkozások megmutatják, hogy az is alapíthat céget, aki nem Superman vagy Bill Gates. Fontos ugyanakkor a kudarc tolerálása: azt tanulási tapasztalatként fogják fel és nem hibaként. Nelsen hangsúlyozta, hogy az intézet sikerének egyik alapja a kutatók együttműködése. A kutatások ugyanis nem az egyes tagintézetek falai között valósulnak meg, hanem nagy laboratóriumokban, ahol a részlegek munkatársai közösen dolgoznak. Ez nem is mehetne másként, hiszen például a biotechnológiában is szükség van szoftverfejlesztőkre, különben a tudósok nem tudnának megbirkózni a nagy adatmennyiségekkel.