Berta Sándor
Kisebb innovációs lépések, nagyobb esély a sikerre
Számos oka lehet annak, hogy elsőre jónak tűnnek egyes találmányok, de utána végül mégis elbuknak.
"A felhasználók megkérdezése gyakran zárul megtévesztő eredménnyel. Az AT&T által végzett felmérések azt mutatták, hogy régen az emberek nagyon akarták a bemutatott képtelefont és az első sajtóreakciók is euforikusak voltak. Ennek ellenére az eszköz megbukott. Az elmúlt évtizedekben nagyon megváltoztak a technológiai és a kulturális körülmények, de a videotelefonálás továbbra sem számít meghatározó piacnak; ennek oka, hogy a felhasználók ezekkel a rendszerekkel bepillantást engednek a magánszférájukba, és az emberek nem akarják, hogy bárki beláthasson az irodájukba vagy az íróasztalukra." jelentette ki Reinhold Bauer, a Stuttgarti Egyetem technikatörténeti professzora.
"Az innovációk elsőre sokszor megbuknak, de évtizedekkel később mégis sikeresek lesznek. Ez igaz például a mikrohullámú sütőre is. Az első ilyen eszközt az 1940-es évek végén fejlesztették ki, de akkor senki sem akart egy ilyen drága berendezést a konyhájába, emellett a többnyire hagyományos családstruktúrában sem volt igény a főzés racionalizálására. A mikrohullámú sütők az 1950-es években teljesen eltűntek a piacról, az 1980-as években viszont a kisebb és olcsóbb modellek hatalmas sikert arattak."
"A találmányok mindig több ok miatt buknak el. A technika iránti lelkesedés sokszor okozza azt, hogy háttérbe szorulnak megoldandó problémák, emellett a túlzottan nagy konkurencia és a felhasználók igényeinek rossz felmérése is szerepet játszhat egy ötlet érdektelenségében. Az is problémát jelenthet, ha az innovációk túlzottan eltérnek a használati rutinoktól. Az emberek nem szeretik, ha nagyon alkalmazkodniuk kell valamihez."
A szakember szerint sokkal valószínűbbé teszik a sikert az apróbb innovációs lépések, ugyanis a felhasználói szokások nem statikusak. Az elektronikus könyvek például a kezdeti nehézségek ellenére hozzájárultak az olvasás új formájának elfogadásához és elterjedéséhez. Ugyanakkor ez a módszer sem vezet mindig eredményre, akadályt jelenthet ugyanis, ha az ötletgazdák a fejlesztési idő alatt túlzottan eltávolodnak a világtól és a környezetükben zajló változásokat már nem igazán érzékelik vagy nem akarják észrevenni. Az állami támogatások sem mindig hasznosak, másrészt viszont megteremthetik a kutatások keretfeltételeit. Az állami szerepvállalás egy projektben kétélű dolog, egyszerre lehet káros és hasznos.
"Az innovációs kísérletek 80-90 százaléka elbukik. Az új termékek fejlesztése és a problémák megoldása mindig egy keresési folyamat. Kudarc nélkül nincs siker. Viszont néha akkor is előfordulnak sikerek, amikor senki sem számol velük, elég például csak az SMS elterjedésére gondolni" - szögezte le a kutató.
"A felhasználók megkérdezése gyakran zárul megtévesztő eredménnyel. Az AT&T által végzett felmérések azt mutatták, hogy régen az emberek nagyon akarták a bemutatott képtelefont és az első sajtóreakciók is euforikusak voltak. Ennek ellenére az eszköz megbukott. Az elmúlt évtizedekben nagyon megváltoztak a technológiai és a kulturális körülmények, de a videotelefonálás továbbra sem számít meghatározó piacnak; ennek oka, hogy a felhasználók ezekkel a rendszerekkel bepillantást engednek a magánszférájukba, és az emberek nem akarják, hogy bárki beláthasson az irodájukba vagy az íróasztalukra." jelentette ki Reinhold Bauer, a Stuttgarti Egyetem technikatörténeti professzora.
"Az innovációk elsőre sokszor megbuknak, de évtizedekkel később mégis sikeresek lesznek. Ez igaz például a mikrohullámú sütőre is. Az első ilyen eszközt az 1940-es évek végén fejlesztették ki, de akkor senki sem akart egy ilyen drága berendezést a konyhájába, emellett a többnyire hagyományos családstruktúrában sem volt igény a főzés racionalizálására. A mikrohullámú sütők az 1950-es években teljesen eltűntek a piacról, az 1980-as években viszont a kisebb és olcsóbb modellek hatalmas sikert arattak."
"A találmányok mindig több ok miatt buknak el. A technika iránti lelkesedés sokszor okozza azt, hogy háttérbe szorulnak megoldandó problémák, emellett a túlzottan nagy konkurencia és a felhasználók igényeinek rossz felmérése is szerepet játszhat egy ötlet érdektelenségében. Az is problémát jelenthet, ha az innovációk túlzottan eltérnek a használati rutinoktól. Az emberek nem szeretik, ha nagyon alkalmazkodniuk kell valamihez."
A szakember szerint sokkal valószínűbbé teszik a sikert az apróbb innovációs lépések, ugyanis a felhasználói szokások nem statikusak. Az elektronikus könyvek például a kezdeti nehézségek ellenére hozzájárultak az olvasás új formájának elfogadásához és elterjedéséhez. Ugyanakkor ez a módszer sem vezet mindig eredményre, akadályt jelenthet ugyanis, ha az ötletgazdák a fejlesztési idő alatt túlzottan eltávolodnak a világtól és a környezetükben zajló változásokat már nem igazán érzékelik vagy nem akarják észrevenni. Az állami támogatások sem mindig hasznosak, másrészt viszont megteremthetik a kutatások keretfeltételeit. Az állami szerepvállalás egy projektben kétélű dolog, egyszerre lehet káros és hasznos.
"Az innovációs kísérletek 80-90 százaléka elbukik. Az új termékek fejlesztése és a problémák megoldása mindig egy keresési folyamat. Kudarc nélkül nincs siker. Viszont néha akkor is előfordulnak sikerek, amikor senki sem számol velük, elég például csak az SMS elterjedésére gondolni" - szögezte le a kutató.