Berta Sándor

Elbutítja a gyerekeket az internet?

Kutatók azon vitatkoznak, hogy káros-e, ha a kicsik túl sok időt töltenek a számítógép előtt.

Susan Greenfield brit tudós korábban azt állította, hogy az autizmushoz hasonlító viselkedés jöhet elő azoknál a gyerekeknél, akik túl sok időt töltenek a PC előtt. Nos, ennek most számos kollégája ellentmondott, rámutatva, hogy túl kevés vizsgálat történt azzal kapcsolatban, hogy bebizonyítsák vagy megcáfolják Greenfield igazát.

Greenfield azt állította, hogy a túlzottan hosszú PC-használat mellett a közösségi hálózatok is károsak lehetnek a gyermekekre és a látogatásuk oda vezethet, hogy a személyek között alig valósulnak meg valódi interakciók. Előfordulhat az empátia elveszítése és megváltozhat a saját identitás érzékelése is. Azok pedig, akik sokat játszanak számítógépes játékokkal, hamar agresszívvé válhatnak és csak rövidebb ideig tudnak figyelni a különböző dolgokra.

Más szakemberek viszont úgy gondolták, hogy ilyen megállapításokat senki sem tehet, hiszen ezek alátámasztására még túl kevés tudományos vizsgálatot és tanulmányt készítettek. Greenfieldet már többször felszólították, hogy a tudományos tanulmányait - a kollégáihoz hasonlóan - publikálja az egészségügyi folyóiratokban, hogy azokra mások is reagálhassanak, de ez eddig még nem történt meg. A másik probléma az, hogy Susan Greenfield kijelentései alkalmasak arra, hogy összezavarják az embereket. Más tudósok például azt állították, hogy a közösségi portálok erősítik a barátságokat és javíthatnak a kapcsolatok minőségén, még akkor is, ha néhányan jobban, mások kevésbé jól profitálhatnak ebből.

A vita egyébként már több éve tart a szakemberek között. Manfred Spitzer, az Ulmi Egyetemi Pszichiátriai Klinika orvosi vezetője 2012-ben azt állította, hogy minél gyakrabban használjuk a digitális szolgáltatásokat és eszközöket, annál jobban leromlik a szellemi teljesítőképességünk. Ezzel szemben ausztrál kutatók úgy vélték, hogy a rendszeres számítógép-használatnak köszönhetően a 69 éves vagy annál idősebb férfiak körében az átlagosnál ritkábban alakul ki demencia.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • rajdi #15
    No végre valaki érti a lényeget! Pacsi.
    Pont egy másik topikban fejeztem be azzal a hsz-omat hogy: A netes "részvételt" is oktatni kéne az embereknek azt mondom, már általánosban.
  • Sequoyah #14
    A mai vilag nagyon megvaltozott, amit nehez azonnal lekovetni.
    Az informacio minden eddiginel sokkal konnyebben hozzaferhetove valt. Ennek pedig kozvetlen hatasa van a tanulmanyokra. A lexikalis tudas elertektelenedett, hisz minden azonnal megtalalhato. Igy sok korabban hasznos hazi feladat ertelmetlenne valt.
    Rossz reakcio, ha tiltjak a nethasznalatot, igy eroltetni a korabbi korok stilusat, nyilvanvaloan nem mukodhet, adaptalodni kell az informacio korahoz. Helyette inkabb a kovetelmenyeket kell atalakitani, novelni, hisz bizonyos dolgok igy tul egyszeruve valtak.

    Ami szamomra erdekes, hogy az informacio hozzaferhetosege miatt elvileg mindennek konnyebben kene mennie, hisz eddig nehez feladatok konnyuve valtak. Ezzel szemben a diakok egyre rosszabb teljesitmenyt nyujtanak, csokkenteni kell a kovetelmenyeket, a noveles helyett.

    A helyes irany, ha az emberek problemamegoldasara helyezzuk a hangsulyt. Legyen ez matematikai problema, eletbol valo problema, vagy akar muelemzes. A hozzaadott ertek elvenek itt is ervenyesulnie kell. Ugyanis az egyre fejlodo es automatizalodo vilagban azon emberek lesznek sikeresek, akik problemat tudnak megoldani. Az ilyen emberek munkaja nem valthato ki geppel, vagy szoftverrel.
    Ezen kivul komoly hangsulyt kell fektetni az informacioaradat helyes hasznalatara es felhasznalasara. Pl aki helyesen hasznalja a googlet, es ugy altalaban az internetet, konnyen meg tud oldani olyan problemakat, amikben keves gyakorlata van.
  • satavari #13
    Minden azon műlik, hogyan használjuk. a televíziózás elterjedésével ugyanez a probléma merült fel, viszont az internet elterjedésével a dolog annál is inkább súlyos, mert rá vagyunk utalva, szinte minden - még a munkámhoz szükséges információk is - ezen jönnek.

    A gyerekeknél a fogalmi gondolkodás 9-20 éves korban kezd kialakulni, addig a kreativitásért felelős jobb agyfélteke működik erősebben, aztán sajnos az esetek nagy részében minimalizált működésű lesz. A gyerekeknek nagy igényük van, és élvezik is az olvasást, a rajzolást, festést, a kézműves foglalkozásokat - minden olyasmit, ami nem a kognitív képességeiket, hanem a kreativitásukat fejleszti. A szomszédasszonyom elsős kisfia él-hal a könyvekért, olyan büszkén mutogatta, hogy már tud olvasni, és a tanító néni megengedte, hogy kölcsönözzön a könyvtárból. Mellesleg sportolni jár, zongoraórára, és kézműves szakkörre. Neki még egyáltalán nincs szüksége az internet nyújtotta információdömpingre.

    Láttam olyan gyereket is, aki az iskolába egész nap nyomja a tabletjén és a telefonján az űrölt, agyament játékokat, majd otthon, ha hazamegy, a számítógépen éjfélig. Megkérdeztem tőle, hogy ha már tanul angolul, akkor angol szótár, angol nyelvtanító játékok vannak-e a telefonján. Úgy nézett rám, mint egy őrültre, majd megmutatta, milyen vámpíros, öldökölős, stb. játékai vannak. Ezért kér egy 2 évesnek okostelefon meg tablet, sőt, számítógép sem, ha nem tud Word-be szöveget szerkeszteni, nem tud Excelben alapvető dolgokat megcsinálni, ami még az iskolai tanulást is, és a mindennapjait megkönnyítené.
    Marad helyette a totális elhülyülés, a destruktív "játékok" nyomogatása, a kézírás, kézügyesség drámai hanyatlása, a kreativitás teljes megszűnése. Még az informatikához se fog érteni, mert ahhoz szorosan kapcsolódik a könyvtártudomány is, illetve annak tudása, milyen információt hol keressünk, milyen ismérvek alapján validáljunk, stb.

    Én 10 éves kor alatt nem adnék digitális eszközt a gyerek kezébe, annál inkább hangszert, ceruzát, ecsetet, sportszakkörre, drámaórára, vagy bármi olyanra járatnám, amihez kedve van. 10 éves kor felett pedig nagyon megválogatva az eszközöket, folyamatosan tanítanám, mire jó az internet és mire nem. Azt hiszem, a szülők példamutatása nagyon fontos. Jó, nem akartam, de mégis vettem egy okostelefont, de azon nincsen egyetlen agyament játék sem, viszont van rajta egy halom szótár, e-könyv olvasó, "Daily Art" (naponta küld egy képet egy műalkotásról a hozzá tartozó elemzésekkel), Budapest térkép, BK Info - szóval egy csomó hasznos dolog, és a nekem megfelelő olyan alkalmazások, amelyek könnyebbé teszik az életemet. De nem nyomogatom a villamoson a Facebookot, nem nőtt a kezemhez se a telefonom, se a laptopom, mert akkor és arra használom ezeket a jó eszközöket, amikor és amire kell.

    A gyerekeket is erre kellene megtanítani, arra, hogy mire jó neki, és ha internetezett egy órát, akkor kikapcsolni a gépet.
  • Bazsio #12
    Igazad van, sok a médiából félre informált nem gondolkozó nép!Lásd:Amerikai társadalom....
  • Caro #11
    A gondolkodás is abból áll, hogy abból kombinálsz, ami a fejedben van. Hiába tudod hamar megkeresni, hogy milyen részekből áll egy IP csomag, vagy mennyi a sósav oldhatósága a vízben, ha nem vagy tisztában a fogalmakkal, mint a csomag vagy az oldhatóság. Ennél csak az rosszabb, amikor valaki felületes tudással próbál szakérteni...
    Az alapokat vastagon meg kell tanulni, és kellően begyakorolni. HA ez megy, utána már lehet guglizni, de csak kritikával.
  • vegicsek #10
    Jaj, sok dolgot összemosunk itt.Ma már olyan mértékű tudásanyagot halmozott fel az emberiség, hogy nem lehet az a cél, hogy minél több lexikális tudása legyen az egyénnek. A kritikai gondolkodás, és a széles látókör a fontos, és az internet világában, ahol két kattintás minden infó, és kismillió véleményt lehet elolvasni bármiről, minden lehetőség adott arra, hogy több tudása legyen valakinek mint a szüleinek összesen. Hülyék meg mindig is lesznek.
  • gforce9 #9
    "50-100 éve milyen babonák éltek pl."

    Ennek mégis úgy miköze ehhez? Az internet terjedéséről van szó és marhára nem a spanyolviasz feltalálásáról. Hanem arról, hogy bármire hamarabb rákeresnek, minthogy 1 percet gondolkodnának rajta. Ez lustává teszi az agyat marhára, ami meg is látszik. Plusz ha még hozzávesszük, hogy a neten lévő anyagok jórésze szemét és félreinformál, akkor máris kész a sülthülye ember, aki minden marhasághoz ért, mert ő rákeresett és olvasta önálló gondolata nulla felé konvergál.
  • Palinko #8
    nem kell feltalálni a meleg vizet, így is elég megoldatlan probléma van lehet min gondolkodni ha akar. szeretem ezt az így butulunk, úgy butulunk miközben nem nézik meg 50-100 éve milyen babonák éltek pl...
  • dartois83 #7
    A Wikipedia azért nem annyira rossz, ha nem kezeled tudományos szintű értekezésnek. Abban viszont egyetértek, hogy az interneten fellelhető információ egy átlagos felhasználónak rettenetesen felszínes és sablonos tud lenni. Valószínűleg szellemi alkotásokhoz, szerzői művekhez kapcsolódó jogok miatt van, hiszen ha bármikor le tudnál tölteni egy szakkönyv szintű információt ingyen, akkor miért vennéd meg a drága nyomtatott könyveket?
    Utoljára szerkesztette: dartois83, 2015.08.16. 20:19:19
  • Bazsio #6
    Hát igen, nehéz megbízható információt összegyűjteni ennyi sok hamis közül.De ennek mi köze ehhez, netán Greenfield is egy ilyen Tv szerelő kutató?