SG.hu
A szerverekbe vándorolnak a tároló-megoldások
Olyan gyors a merevlemezek fejlődése, hogy egyre inkább szükségtelenné válik a dedikált berendezések használata.
Egyre nagyobb teher nehezedik ma az IT-részlegekre - mondta el Kovács Tamás, a Dell nagyvállalati ügyfelekkel foglalkozó menedzsere a cég sajtótájékoztatóján. Közlése szerint az informatikai vezetők büdzséje tavaly óta nem változott, de az egész cég fejlődését meghatározhatja, hogy az informatikai részleg mennyire innovatív. Folyamatosan változniuk kell és olyan cégekkel kell versenyezniük, amelyek 10 éve még nem is léteztek és egy digitális jelenbe születtek bele. Példaként említette a hagyományos taxitársaságok és az Uber versenyét, melynél az előbbiek hiába akarják felvenni a tempót dinamikus, internet alapú technológiák bevezetésével, nehéz olyan szereplőkkel felvenni a tempót, akik ma jöttek létre.
Elmondása szerint ma már teljesen másképp beszélnek a vezérigazgatók az informatikai vezetőkkel mint 10 éve, amikor részlegük csak vitte a pénzt, ennek ellenére azok nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a régi technológiákat nem kivezetve kell új irányokat találniuk. Foglalkozniuk kell a növekvő adatmennyiségek miatti kiemelt terheléssel, azaz kemény vas kell az adatbázisok alá, mindezt úgy, hogy továbbra is támogatni kell a múltból származó virtuális infrastruktúrákat. Kovács Tamás szerint ebben nagyon fontos szerepe van a beszállítóknak, hogy mit tudnak a vállalatnak adni.
"Az innováció nem a nagyvállalatok, hanem a startupok irányából jön. Több fajtája van: a belső, amikor egy cég saját magát akarja fejlettebbé, hatékonyabbá tenni, ez mindenhol jelen van. Van olyan, ami meglévő termékeket fejleszt tovább, tehát a 12-es verziót követi a 13-mas, majd jövőre jön a 14. - ilyenkor csak a bevezetett márkát működtetik. De sajnos egészen kevés az olyan fejlesztés, amely új termékek bevezetésére irányulna; ez a tőzsdei elvárásokból is fakad, hiszen a befektetőknek nem a kockáztatás az érdeke. Ez a Dell előnye, mert magánvállalatként nincs rajta negyedéves megfelelési nyomás." - mondta Dienes-Oehm Tivadar régiós értékesítési vezető.
Kovács Tamás szerint több alapvető dolog kell ahhoz, hogy valaki tudjon profitálni tudjon az új fejlesztésekből. Ezek legnagyobb része, 90 százaléka nyílt platformon valósul meg, azaz olyan infrastruktúrával kell rendelkezni, amin ezek működnek és futni fognak. Szintén fontos, hogy nyitottnak, modulárisnak kell lennie az eszköznek, és a gyártó ne csak részmegoldást tudjon adni. Piacfelosztásuk szerint a régi bonyolult, monolitikus megoldásoknak befellegzett, ahol a magas kezdeti befektetési igényt drága működtetés követi. Ennek modernizálása, a szabványok betartása sem elég a nehéz bővíthetőség miatt.
A Dell szerint három dologgal érdemes ma kiemelten foglalkozni, a szoftveresen meghatározott (software-defined) dolgokkal, a felhővel és a big datával. "Az első lényege, hogy a nagyvállalatokban különböző silók vannak: szerverek, tárolóegységek és hálózat. Ezek teljesen különválnak egymástól, legélesebben a hálózat és a tárolás - szerver szegmens. Általában minden nagyvállalatnál ezekre külön csapatok vannak külön vezetőkkel, sőt, még külön beszerzés is előfordul. Egészen félelmetes milyen szeparációkat látunk ebben a témában. Ez száz szervernél még működhet, de egy 2000 szerverből álló felhőnél már menedzselhetetlen." - mondta.
A magyar helyzetről szólva Dienes-Oehm Tivadar elmondta, hogy az elmúlt években volt egy visszaesés a magyar szerverpiacon, jelenleg stagnálást tapasztalnak. Negyedévente mintegy 3000 szervert adnak el, de az adatmennyiségek folyamatosan nőnek: egyre gyakoribb a több száz terabyte-os igény, és több olyan tender is megjelent a közelmúltban, ami egy petabyte-ot céloz meg. Itthon is egyre többen foglalkoznak big datával, de az analitika még nem indult be, azaz a tárolás megvan, de a hasznosítás még gyerekcipőben jár, közlése szerint ez még a jövő zenéje.
Kiemelte, hogy a technológia 5 év alatt annyit változott, hogy az akkor eladott ruhásszekrény méretű berendezések helyére manapság többet tudó aktatáskányi méretű szervereket raknak, melyek ráadásul tizedével olcsóbbak is. A cégek itthon is nagyon sokszor csak szervereket vesznek és ott tárolják az adatokat, mert a technológia előrehaladtával könnyedén lehetséges azokban is 100 terabyte-ot tárolni, azaz sokan nem is vesznek külön storage egységet. A szerverre mindenki egyénileg rak rá valamilyen az adatokat kezelő szoftvert, ami a késleltetés (latency) szempontjából kifejezetten előnyös: terhelési szempontból az a jó, ha az adatok minél közelebb vannak a processzorhoz, azokat nem kell switcheken keresztül utaztatni.
Tehát a storage világban a lemezek elindulnak a szerverek irányába, és szoftveres alapon használják. A helyzet olyannyira változóban van, hogy az IDC informatikai piackutató cég egy új kategóriát is létrehozott: eddig külön mérték a storage és a szerver eladásokat, de most már egyben mérik ki hány terabyte-ot ad el. Dienes-Oehm Tivadar büszkén jegyezte meg, hogy a Dell összmennyiséget tekintve a legtöbb terabyteeot szállítja a világban.
Úgy látják, itthon a szolgáltatásként való igénybe vételnél is van növekedés, de nem akkora, mint a szervereknél. A felhővel szemben biztonsági okok miatti bizalmatlanságot tapasztalnak, azonban folyamatosan olvad a jég: először mentésre, utána a bátrabb cégek szolgáltatásként is igénybe veszik azt. Visszatekintve megjegyezték, hogy ezzel szemben 10 éve a virtualizáció mint a pestis terjedt, mára teljesen sztenderdé vált. A VMware mögötti hátrányt szép lassan dolgozta le a Microsoft saját megoldása, a Hyperwave. Kovács Tamás személyes tapasztalata szerint utóbbi szisztematikus munkával egyre inkább átveszi a helyet, szűnőben a kezdeti bizalmatlanság, és a Dellnél is úgy látják, hogy az megbízható, jól működtethető.
A kormányzati piacot tekintve továbbra is az előző Európai Uniós költségvetési ciklusból megmaradt pénzek elköltése van napirenden még mindig, új projektek kevéssé kapnak fókuszt. Reményeik szerint lesz kapacitása a kormánynak az előző tenderek lezárásán túl újak kiírásával is foglalkozni, mert egy negyedéves vákuum senkinek sem tenne jót. Az iparág is önszerveződő módon próbálja felhívni a figyelmet az új lehetőségekre, a gyorsítás érdekében proaktív módon ismertetik az új megoldásokat.
Egyre nagyobb teher nehezedik ma az IT-részlegekre - mondta el Kovács Tamás, a Dell nagyvállalati ügyfelekkel foglalkozó menedzsere a cég sajtótájékoztatóján. Közlése szerint az informatikai vezetők büdzséje tavaly óta nem változott, de az egész cég fejlődését meghatározhatja, hogy az informatikai részleg mennyire innovatív. Folyamatosan változniuk kell és olyan cégekkel kell versenyezniük, amelyek 10 éve még nem is léteztek és egy digitális jelenbe születtek bele. Példaként említette a hagyományos taxitársaságok és az Uber versenyét, melynél az előbbiek hiába akarják felvenni a tempót dinamikus, internet alapú technológiák bevezetésével, nehéz olyan szereplőkkel felvenni a tempót, akik ma jöttek létre.
Elmondása szerint ma már teljesen másképp beszélnek a vezérigazgatók az informatikai vezetőkkel mint 10 éve, amikor részlegük csak vitte a pénzt, ennek ellenére azok nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a régi technológiákat nem kivezetve kell új irányokat találniuk. Foglalkozniuk kell a növekvő adatmennyiségek miatti kiemelt terheléssel, azaz kemény vas kell az adatbázisok alá, mindezt úgy, hogy továbbra is támogatni kell a múltból származó virtuális infrastruktúrákat. Kovács Tamás szerint ebben nagyon fontos szerepe van a beszállítóknak, hogy mit tudnak a vállalatnak adni.
"Az innováció nem a nagyvállalatok, hanem a startupok irányából jön. Több fajtája van: a belső, amikor egy cég saját magát akarja fejlettebbé, hatékonyabbá tenni, ez mindenhol jelen van. Van olyan, ami meglévő termékeket fejleszt tovább, tehát a 12-es verziót követi a 13-mas, majd jövőre jön a 14. - ilyenkor csak a bevezetett márkát működtetik. De sajnos egészen kevés az olyan fejlesztés, amely új termékek bevezetésére irányulna; ez a tőzsdei elvárásokból is fakad, hiszen a befektetőknek nem a kockáztatás az érdeke. Ez a Dell előnye, mert magánvállalatként nincs rajta negyedéves megfelelési nyomás." - mondta Dienes-Oehm Tivadar régiós értékesítési vezető.
Kovács Tamás szerint több alapvető dolog kell ahhoz, hogy valaki tudjon profitálni tudjon az új fejlesztésekből. Ezek legnagyobb része, 90 százaléka nyílt platformon valósul meg, azaz olyan infrastruktúrával kell rendelkezni, amin ezek működnek és futni fognak. Szintén fontos, hogy nyitottnak, modulárisnak kell lennie az eszköznek, és a gyártó ne csak részmegoldást tudjon adni. Piacfelosztásuk szerint a régi bonyolult, monolitikus megoldásoknak befellegzett, ahol a magas kezdeti befektetési igényt drága működtetés követi. Ennek modernizálása, a szabványok betartása sem elég a nehéz bővíthetőség miatt.
A Dell szerint három dologgal érdemes ma kiemelten foglalkozni, a szoftveresen meghatározott (software-defined) dolgokkal, a felhővel és a big datával. "Az első lényege, hogy a nagyvállalatokban különböző silók vannak: szerverek, tárolóegységek és hálózat. Ezek teljesen különválnak egymástól, legélesebben a hálózat és a tárolás - szerver szegmens. Általában minden nagyvállalatnál ezekre külön csapatok vannak külön vezetőkkel, sőt, még külön beszerzés is előfordul. Egészen félelmetes milyen szeparációkat látunk ebben a témában. Ez száz szervernél még működhet, de egy 2000 szerverből álló felhőnél már menedzselhetetlen." - mondta.
A magyar helyzetről szólva Dienes-Oehm Tivadar elmondta, hogy az elmúlt években volt egy visszaesés a magyar szerverpiacon, jelenleg stagnálást tapasztalnak. Negyedévente mintegy 3000 szervert adnak el, de az adatmennyiségek folyamatosan nőnek: egyre gyakoribb a több száz terabyte-os igény, és több olyan tender is megjelent a közelmúltban, ami egy petabyte-ot céloz meg. Itthon is egyre többen foglalkoznak big datával, de az analitika még nem indult be, azaz a tárolás megvan, de a hasznosítás még gyerekcipőben jár, közlése szerint ez még a jövő zenéje.
Kiemelte, hogy a technológia 5 év alatt annyit változott, hogy az akkor eladott ruhásszekrény méretű berendezések helyére manapság többet tudó aktatáskányi méretű szervereket raknak, melyek ráadásul tizedével olcsóbbak is. A cégek itthon is nagyon sokszor csak szervereket vesznek és ott tárolják az adatokat, mert a technológia előrehaladtával könnyedén lehetséges azokban is 100 terabyte-ot tárolni, azaz sokan nem is vesznek külön storage egységet. A szerverre mindenki egyénileg rak rá valamilyen az adatokat kezelő szoftvert, ami a késleltetés (latency) szempontjából kifejezetten előnyös: terhelési szempontból az a jó, ha az adatok minél közelebb vannak a processzorhoz, azokat nem kell switcheken keresztül utaztatni.
Tehát a storage világban a lemezek elindulnak a szerverek irányába, és szoftveres alapon használják. A helyzet olyannyira változóban van, hogy az IDC informatikai piackutató cég egy új kategóriát is létrehozott: eddig külön mérték a storage és a szerver eladásokat, de most már egyben mérik ki hány terabyte-ot ad el. Dienes-Oehm Tivadar büszkén jegyezte meg, hogy a Dell összmennyiséget tekintve a legtöbb terabyteeot szállítja a világban.
Úgy látják, itthon a szolgáltatásként való igénybe vételnél is van növekedés, de nem akkora, mint a szervereknél. A felhővel szemben biztonsági okok miatti bizalmatlanságot tapasztalnak, azonban folyamatosan olvad a jég: először mentésre, utána a bátrabb cégek szolgáltatásként is igénybe veszik azt. Visszatekintve megjegyezték, hogy ezzel szemben 10 éve a virtualizáció mint a pestis terjedt, mára teljesen sztenderdé vált. A VMware mögötti hátrányt szép lassan dolgozta le a Microsoft saját megoldása, a Hyperwave. Kovács Tamás személyes tapasztalata szerint utóbbi szisztematikus munkával egyre inkább átveszi a helyet, szűnőben a kezdeti bizalmatlanság, és a Dellnél is úgy látják, hogy az megbízható, jól működtethető.
A kormányzati piacot tekintve továbbra is az előző Európai Uniós költségvetési ciklusból megmaradt pénzek elköltése van napirenden még mindig, új projektek kevéssé kapnak fókuszt. Reményeik szerint lesz kapacitása a kormánynak az előző tenderek lezárásán túl újak kiírásával is foglalkozni, mert egy negyedéves vákuum senkinek sem tenne jót. Az iparág is önszerveződő módon próbálja felhívni a figyelmet az új lehetőségekre, a gyorsítás érdekében proaktív módon ismertetik az új megoldásokat.