Az átváltozási folyamat a gazdagok kiváltsága lesz. Egy cambridge-i kutató szerint az agyat számítógépre "letöltve" lehetséges az örök élet.

Yuval Noah Harari, a Jeruzsálemi Egyetem tudósa úgy vélte, hogy körülbelül 200 év múlva nyílhat az embereknek lehetőségük arra, hogy kiborggá változtassák magukat. Ez a folyamat azonban komoly költségekkel járna, így csak a gazdagok engedhetnék meg maguknak. Az emberiség ugyanakkor biológiai javításoknak köszönhetően is megváltozhat.

A kutató azért hisz a felvázolt dolgokban, mert a technológia és az egészségügy egyre inkább összefonódik. Az emberek egyre több dolgot követelnek maguktól, egyre jobbak akarnak lenni, akár természetes, akár más módon. Pont ezért hiszi azt Yuval Noah Harari, hogy az emberiség a jövőben minden, akár technológiai, akár biológiai lehetőséget meg fog ragadni. Ezért merülhet fel az is, hogy 200 éven belül technológiailag annyira megváltoztathatjuk magunkat, hogy kiborggá válunk.


Yuval Noah Harari egy emberi koponyával pózol
A szakember kiemelte, hogy 6000 év alatt magától biológiailag alig változott meg valami, ezért az emberiségnek be kell segítenie, ha javítani akar magán. De ez nem csupán műszaki eszközök segítségével, hanem a biológia bevonásával is megtörténhet. Így vagy úgy, de az emberiség a jövőben egy olyan fajjá válhat, amely önmagán túlnő, feltéve, ha kész ezért megfizetni az árat.

E változtatások, javítások miatt viszont a vallás egyre inkább a háttérbe szorulhat. "Isten szerepe nagyon fontos, mert vallási mítoszok nélkül nem alkotható közösség. A vallás az emberiség legfontosabb találmánya. Amíg az emberek hisznek addig jobban kontrollálhatók. De az utóbbi néhány évszázadban egyre erősebbek lettünk és már nincs szükségünk erre a mankóra, nincs szükségünk Istenre, csak a technológiára. Vallási szempontból nem a Közel-Kelet, hanem a Szilícium-völgy a világ legérdekesebb területe, ahol egy techno-vallás fejlődött ki. Hitük szerint még a halál is csak egy műszaki eszközökkel megoldható probléma."

Miután azonban Yuval Noah Harari szerint csak a gazdagok kapnak majd lehetőséget a módosításokra, így ezzel a rossz tulajdonságok száma is növekedhet. Felerősödhet a kapzsiságra és a könyörtelenségre, valamint azokra a tulajdonságokra való hajlam, amelyek már napjainkban is oda vezetnek, hogy bizonyos emberek harcolnak azért, hogy a csúcsra érjenek. "Az emberi kooperációt a képzeletünk teszi lehetővé, ami a vallás által egyszerűen megérthető. Egy csimpánzt nem lehet meggyőzni arról, hogy egy banán fejében 20-at kap majd a csimpánz-menyországban, míg az embereket igen."


Hasonló kiborgondolatokat pedzeget Hannah Critchlow, a Cambridge-i Egyetem neurobiológusa is, aki szerint örök időkig élhetnének az emberek, legalábbis az agyuk, amennyiben valaha létrejönnének olyan számítógépek, amelyek képesek lennének újraalkotni az idegsejtjeinket összekötő mintegy 100 billió kapcsolódást. A tudós Walesben, a Hay-fesztiválon tartott előadást. Az 1988 óta évente megrendezett fesztivál célja fórumot teremteni az együttgondolkodásra arról, hogy milyen a világ, amelyben élünk, és milyen lehetne a jövőben. "Elvben az ember létezhetne a számítógépben, ezt teljesen elképzelhetőnek tartom" - fogalmazott Hannah Critchlow.

Mint kifejtette, az emberi agy elképzelhetetlenül bonyolult rendszer, ám a tudósok lassacskán kezdik megérteni a különféle funkcióit. Így elképzelhető, hogy idővel számítógépes programként lehet majd újraalkotni. "Amennyiben kifejlesztenének egy olyan komputert, amely 100 billió hálózati kapcsolatot tudna létesíteni, megalkotnák a személyiségünket adó nyomtatott áramkört" - idézte a kutatót a The Daily Telegraph "A százmilliárd idegsejtünknek köszönhetjük, hogy azok vagyunk, akik. Ez a lehető legbonyolultabb NYÁK".


Hannah Critchlow az elektromos impulzusok idegekre való hatását demonstrálta
Hannah Critchlow előadásában megcáfolta azt a közkeletű elméletet, amely szerint agysejtjeinknek mindössze 10 százalékát használjuk. A funkcionális képalkotó eljárások bizonyították, hogy agyunk csupán energiatakarékos üzemmódban működik, és bizonyos régiókat kizárólag akkor "kapcsolja fel", amikor épp szükség van rájuk. "Agyunk súlya mindössze 1,5 kilogramm, testtömegünknek alig 2 százalékát teszi ki, ugyanakkor rá jut szervezetünk energiafelhasználásának 20 százaléka" - érzékeltette a neurobiológus. Hannah Critchlow megerősítette, hogy különbözik a bal és a jobb agyféltekénk, és találtak bizonyítékot arra az elméletre is, miszerint a balkezes emberek kreatívabb személyiségek.

"A jobb féltekében, amely domináns a balkezeseknél, találhatók a kreativitáshoz kapcsolódó régiók. A legújabb kutatások bizonyították, hogy speciális, az agy jobb féltekéjét stimuláló eszközökkel, kiválthatók kreatív gondolatok. Jelenleg e célra már kaphatók olyan elektródákkal ellátott sapkák, amelyek stimulálják az agy megfelelő területeit" - fejtette ki előadásában Hannah Critchlow.

Amber Case antropológus már 2011-ben azt állította, hogy a mobiltelefonok, az internet és a számítógépek miatt már most szuperemberek, kiborgok vagyunk. Ezt az álláspontot osztotta Enno Park, a Cyborgs e.V. egyesület elnöke is. Az első államilag is elismert kiborg Neil Harbisson lett, aki színvak és akinek a fejében egy olyan kibernetikus implantátum található, ami lehetővé teszi, hogy hallja a színeket.