Berta Sándor
A magas hőmérséklet árthat az SSD-knek
A legújabb vizsgálat aggasztó eredményekkel zárult mind a megbízhatóságra, mind a felhasználásra nézve.
Az anyagot Alvin Cox, a Joint Electron Device Engineering Council (JEDEC) első embere és a Seagate munkatársa készítette el és számos fontos megállapítást tett az SSD-meghajtók élettartamával kapcsolatban. Az első és legfontosabb dolog, hogy az SSD-knek hosszabb távon folyamatos áramellátásra van szükségük, ezért nem igazán jó ötlet a külső adattárolóként való alkalmazásuk. Mint kiderült, ha egy hétnél hosszabb ideig nem kap áramot az SSD, akkor a rajta tárolt adatok elveszhetnek vagy megsérülhetnek.
Cox ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a megbízhatóság nem csupán a folyamatos áramellátástól függ, hanem attól is, hogy a lekapcsolt meghajtók hány Celsius-fokos környezetben vannak. A magas hőmérsékletet ugyanis nem viselik túl jól, a megbízhatóságuk már 5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén is a felére csökkenhet.
A probléma elsősorban a vállalatok számára készített eszközöket érinti, amelyekről azt hihetnék a felhasználók, hogy azok az igazán robusztus modellek. Pedig ez pont fordítva van. A gyártók abból indulnak ki, hogy ezeken a rendszereken az adatokat legfeljebb 3 hónapon át tárolják a cégek. Az SSD-k ugyanis az adatközpontokban általában azokba a számítógépekbe kerülnek, ahol az információk gyors feldolgozása a cél. A vizsgálat kimutatta, hogy a felhasználóknak készített SSD-k sokkal tovább képesek megőrizni az adatokat, mint a vállalati modellek.
Tavaly a TechReport hosszú távú tesztjei során megerősítést nyert, hogy néhány SSD-meghajtó sokkal tartósabb a vártnál. Az IT-oldal szerkesztői hat SSD-t (240 gigabájtos Corsair Neutron GTX, 240 gigabájtos Intel 335, 250 gigabájtos Samsung 840, 256 gigabájtos Samsung 840 Pro és két 240 gigabájtos Kingston HyperX 3K) vizsgáltak meg és arra voltak kíváncsiak, hogy hányszor lehet rájuk ismételten adatot írni. A Kingston HyperX 3k és a Samsung 840 Pro a két petabájtos határt is túlélte.
Az anyagot Alvin Cox, a Joint Electron Device Engineering Council (JEDEC) első embere és a Seagate munkatársa készítette el és számos fontos megállapítást tett az SSD-meghajtók élettartamával kapcsolatban. Az első és legfontosabb dolog, hogy az SSD-knek hosszabb távon folyamatos áramellátásra van szükségük, ezért nem igazán jó ötlet a külső adattárolóként való alkalmazásuk. Mint kiderült, ha egy hétnél hosszabb ideig nem kap áramot az SSD, akkor a rajta tárolt adatok elveszhetnek vagy megsérülhetnek.
Cox ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a megbízhatóság nem csupán a folyamatos áramellátástól függ, hanem attól is, hogy a lekapcsolt meghajtók hány Celsius-fokos környezetben vannak. A magas hőmérsékletet ugyanis nem viselik túl jól, a megbízhatóságuk már 5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén is a felére csökkenhet.
A probléma elsősorban a vállalatok számára készített eszközöket érinti, amelyekről azt hihetnék a felhasználók, hogy azok az igazán robusztus modellek. Pedig ez pont fordítva van. A gyártók abból indulnak ki, hogy ezeken a rendszereken az adatokat legfeljebb 3 hónapon át tárolják a cégek. Az SSD-k ugyanis az adatközpontokban általában azokba a számítógépekbe kerülnek, ahol az információk gyors feldolgozása a cél. A vizsgálat kimutatta, hogy a felhasználóknak készített SSD-k sokkal tovább képesek megőrizni az adatokat, mint a vállalati modellek.
Tavaly a TechReport hosszú távú tesztjei során megerősítést nyert, hogy néhány SSD-meghajtó sokkal tartósabb a vártnál. Az IT-oldal szerkesztői hat SSD-t (240 gigabájtos Corsair Neutron GTX, 240 gigabájtos Intel 335, 250 gigabájtos Samsung 840, 256 gigabájtos Samsung 840 Pro és két 240 gigabájtos Kingston HyperX 3K) vizsgáltak meg és arra voltak kíváncsiak, hogy hányszor lehet rájuk ismételten adatot írni. A Kingston HyperX 3k és a Samsung 840 Pro a két petabájtos határt is túlélte.