Berta Sándor

Vonzó Wall Street-alternatíva a Szilícium-völgy

A Morgan Stanley egyik bankára a Google pénzügyi vezetője lett, ez nyugtalanságot váltott ki Manhattanben.

Ruth Porat március végén lett a Google pénzügyi vezetője. A menedzser korábban a Morgan Stanley befektetési bank munkatársa volt és nem ő az egyetlen, aki a közelmúltban váltott és a Szilícium-völgybe költözött. Ez arra világít rá, hogy a bankok egyre kevésbé vonzó munkaadók és a Szilícium-völgy elcsábítja a tehetségeket a Wall Streetről.

Anthony Noto, aki tavaly óta a Twitter pénzügyi vezetője, korábban a Goldman Sachs elemzője és a mikroblog tőzsdére lépésekor még vezető bankár volt. Marissa Mayer 2012-ben lett a Yahoo! vezérigazgatója és szerződtette Jacqueline Resest, aki szintén a Goldman Sachs munkatársaként dolgozott, majd ezután az Apax Partners alkalmazottja lett,. Ezután került a Yahoo!-hoz, amelynél ő felel a felvásárlásokért.

A munkatársak elcsábítása nem csupán a vezetők esetén valósul meg. A nagy cégek már az elitegyetemeken felfigyelnek a tehetséges fiatalokra. Tavaly 33 százalékra csökkent azoknak a végzősöknek a száma a Harvard Üzleti Iskolában, akiket a Wall Street vett át. A gazdasági válság előtt, 2006-ban ez az arány még 42 százalék volt, ennyien fogadták el egy bank vagy értékpapírház ajánlatát. Ugyanebben az időszakban az IT-társaságok ajánlatát elfogadó végzősök aránya 7-ről 17 százalékra emelkedett.

A bankok számára ezek aligha jó hírek, hiszen már az értékpapír-kereskedelmet is a számítógépek vezérlik. A helyzet annyira megváltozott, hogy a tőzsdefelügyelet is kénytelen volt megfelelő technológiai eszközökkel és személyzettel felszerelkezni. A Goldman Sachs létrehozta a Starts nevű csoportot, amelyben matematikusok, természettudósok és mérnökök kaptak helyet, s megpróbálnak technológiai megoldásokat kínálni a cégfinanszírozási kérdésekre, a szabályozási reformokhoz, az elemzésekhez és kifejleszteni az automatizált kereskedelmet.

A pénzintézetek helyzetét súlyosbítja, hogy egyre több IT-vállalkozás jelenik meg a területükön, ráadásul még mindig a gazdasági válság hatásait nyögik. A pénzügyi szektor működését már sokkal szigorúbban szabályozzák, amely jobban korlátozza a kreatív személyek lehetőségeit. Vannak kulturális különbségek: a bankok hagyományos hierarchikus struktúrában működnek és a dolgozók is konzervatívabban öltözködnek. A bankfiókokban és a központokban sincs akkora szabadság, nincsenek kikapcsolódást biztosító termek, s Benedikt von Schröder egykori befektetési bankár úgy vélte, hogy ezért a munkaatmoszféra is sokkal vonzóbb és lazább a startupokban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • MasterMason #6
    Bizonyos szinten mindenkinek igaza van, nézd meg a 2008-as világválságot, egy hónappal a csőd előtt tripla A-s osztályzatokat kapó pénzintézetek mentek csődbe és mint kiderült, nem is kaphattak volna AAA-s besorolást. Emellett bizony ott van a dotcom bubble példája, hogyan szakadnak be az IT cégek sorban miután kipukkad a lufi. Persze a piacot irányító wall street-i oligarchák üzlete volt a dotcom bubble is, hiszen pont úgy értékelték fel srófolták fel az IT cégek papírjait is miután vettek belőle ahogy a pénzintézeteket volt szokás.

    Adatkezelésben viszont igaza van Cat-nak mert ezek a cégek sok esetben olyan adatokhoz jutnak gyűjtenek és tárolnak amihez még a titkosszolgálatok is maximum csak ügyészi engedély után férhetnének hozzá.
    Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2015.04.08. 07:26:39
  • ugh #5
    Nekem is ez tunt fel.
    Es csak az 2 kerdesem lenne a cikk szerzojenek.
    Melyik bolygorol jottel ide es mikor?
    Illetve ha megiscsak szuletett foldlako vagy, akkor mikor alltak le a gyogykezeleseddel es mert?
  • ugh #4
    Ja az a kurvanagy szigor meg szabajozas idezte elo az osszes valsagot is amibol mar hanyon is vagyunk tul?
    5-6.
    Es mindegyik a penzugyi szektorra vezetheto vissza.
    1-es.
    Leulhetsz.
  • M2 #3
    Ezért fújhatók az IT startupok bármekkorára. Nem létező pénz.
  • Cat #2
    Elég nagy hülyeséget írtál. Elég azt megnézni, hogy egy random startup (legyen mondjuk a magyarnak tartott Prezi) működésére milyen szabályok vonatkoznak, és egy bármiyen banknál (pl. az osztrák Erste) milyen. Utóbbinál sokmilliárdos alaptőke kell, szigorú tőkemegfelelési mutató, a működés minden része keretek között van, amit több ország (ausztria, magyarország + az európai szintű jogszabályok) hatóságai figyelnek.

    Ezzel szemben a kiválasztott startup azt tárol rólad amit akar, azt vall be erről a hatóságnak amit nem szégyell (nem mehet ki senki megnézni, hogy ténylegesen mi van a merevlemezein), mivel felhőben működik, nemzeti felügyeleteknek nem kell megfelelnie stb. Nagyságrendnyi különbség van a két cég között.
  • SirBubu #1
    "A bankvilág szigorúan szabályozott területéről..."

    bocs, kedves cikkíró, de a kezdő mondatod első félszavától elgurult a gyógyszerem

    ez ugyanaz a bankvilág, amelyik bármikor fölboríthatja a Monopoly-táblát, hadd röpködjenek a bábuk meg az épületek, kirúghatja a játékostárs alól a széket, meg ilyenek?