SG.hu·
Rövidebb ideig használjuk az eszközöket
Egyre gyakrabban cserélik az emberek a különböző gépeiket, sokszor attól függetlenül, hogy azok még jól működnek-e.
A német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) még 2013 augusztusában indított vizsgálatot, amelynek során arra volt kíváncsi, hogy az elmúlt évtizedekben miként változott az eszközök élettartama, s ebben milyen szerepet játszottak a gyártók döntései (például a szoftveres frissítés elmaradása), illetve a felhasználói szokások. Maria Krautzberger, a hivatal elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elektromos és az elektronikai eszközök tekintetében eltérő kép bontakozott ki: az új készülékeket egyre rövidebb ideig használják az emberek és ennek különböző okai vannak. Az UBA vizsgálatából kiderült, hogy a korábbinál több mosógép, szárítógép és hűtőszekrény ment tönkre mindössze 5 évvel a megvásárlása után.
Rainer Grießhammer, az Öko-Intézet vezetőségi tagja kiemelte, hogy egyre inkább annak ellenére cserélik le a felhasználók a különböző gépeiket, hogy azok még jól működnek. A televízióknál mindez a technológiai váltásokra vezethető vissza, ugyanakkor kimutatták azt is, hogy nőtt azoknak a háztartási berendezéseknek a száma, amelyek kevesebb, mint 5 évig üzemeltek. A hivatal munkatársai a 2004 és 2012 közötti időszakot vizsgálták meg és most hozták nyilvánosságra az első tapasztalataikat. Azt még elemzik, hogy a gyártók valóban szándékosan úgy alkotják-e meg számos terméküket, hogy azok egy bizonyos idő után elromoljanak.
Csereindokok: a piros sáv az elromlott, a kék a hibás, a zöld a hibátlan, de jobb termék iránti arányt jelzi
A televíziók esetében elmondható, hogy a vásárlók hajlamosak a tervezettnél hamarabb lecserélni a készülékeiket, csak azért, mert az új modell új technikákat kínál a számukra. 2012-ben a tévék több mint 60 százalékát cserélték le ilyen okból és csak a készülékek egynegyedénél volt az ok a rossz állapot. A lecseréléskor a kiváltott modellek átlagos életkora 5,6 év volt. A hagyományos képcsöves televíziókat viszont 10-12 évig is használják az emberek. A háztartási berendezéseknél 14-ről 13 évre csökkent a használati időtartam. A vásárlók egyharmadánál a csere időpontjában a régi gép még működőképesnek számított, az ok egy jobb modell beszerzése volt. A többi berendezés esetében a műszaki hibák indokolták a cserét. 2004 és 2012 között ugyanakkor 3,5 százalékról 8,3 százalékra nőtt az öt éven belül kiváltott eszközök aránya.
A notebookok területén az átlagos használati időtartam gyakorlatilag maradt 5-6 esztendő, viszont a cserélési okok módosultak. Amíg 2004 előtt még a készülékek 70 százaléka volt működőképes és csupán az új technikák miatt került sor a lépésre, addig ugyanez 2012-ben és 2013-ban már csak az esetek egynegyedéről volt elmondható, további 25 százalékuknál a műszaki probléma volt az indok. Maria Krautzberger úgy vélte, hogy már most lehetőség van arra, hogy biztosítsák az egyes termékek minimális élettartamát és javítsák a felhasználók felé az információáramlást, a feladatuk most annak megvizsgálása, hogy miként lehet biztosítani ezt.
A német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) még 2013 augusztusában indított vizsgálatot, amelynek során arra volt kíváncsi, hogy az elmúlt évtizedekben miként változott az eszközök élettartama, s ebben milyen szerepet játszottak a gyártók döntései (például a szoftveres frissítés elmaradása), illetve a felhasználói szokások. Maria Krautzberger, a hivatal elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elektromos és az elektronikai eszközök tekintetében eltérő kép bontakozott ki: az új készülékeket egyre rövidebb ideig használják az emberek és ennek különböző okai vannak. Az UBA vizsgálatából kiderült, hogy a korábbinál több mosógép, szárítógép és hűtőszekrény ment tönkre mindössze 5 évvel a megvásárlása után.
Rainer Grießhammer, az Öko-Intézet vezetőségi tagja kiemelte, hogy egyre inkább annak ellenére cserélik le a felhasználók a különböző gépeiket, hogy azok még jól működnek. A televízióknál mindez a technológiai váltásokra vezethető vissza, ugyanakkor kimutatták azt is, hogy nőtt azoknak a háztartási berendezéseknek a száma, amelyek kevesebb, mint 5 évig üzemeltek. A hivatal munkatársai a 2004 és 2012 közötti időszakot vizsgálták meg és most hozták nyilvánosságra az első tapasztalataikat. Azt még elemzik, hogy a gyártók valóban szándékosan úgy alkotják-e meg számos terméküket, hogy azok egy bizonyos idő után elromoljanak.
Csereindokok: a piros sáv az elromlott, a kék a hibás, a zöld a hibátlan, de jobb termék iránti arányt jelzi
A televíziók esetében elmondható, hogy a vásárlók hajlamosak a tervezettnél hamarabb lecserélni a készülékeiket, csak azért, mert az új modell új technikákat kínál a számukra. 2012-ben a tévék több mint 60 százalékát cserélték le ilyen okból és csak a készülékek egynegyedénél volt az ok a rossz állapot. A lecseréléskor a kiváltott modellek átlagos életkora 5,6 év volt. A hagyományos képcsöves televíziókat viszont 10-12 évig is használják az emberek. A háztartási berendezéseknél 14-ről 13 évre csökkent a használati időtartam. A vásárlók egyharmadánál a csere időpontjában a régi gép még működőképesnek számított, az ok egy jobb modell beszerzése volt. A többi berendezés esetében a műszaki hibák indokolták a cserét. 2004 és 2012 között ugyanakkor 3,5 százalékról 8,3 százalékra nőtt az öt éven belül kiváltott eszközök aránya.
A notebookok területén az átlagos használati időtartam gyakorlatilag maradt 5-6 esztendő, viszont a cserélési okok módosultak. Amíg 2004 előtt még a készülékek 70 százaléka volt működőképes és csupán az új technikák miatt került sor a lépésre, addig ugyanez 2012-ben és 2013-ban már csak az esetek egynegyedéről volt elmondható, további 25 százalékuknál a műszaki probléma volt az indok. Maria Krautzberger úgy vélte, hogy már most lehetőség van arra, hogy biztosítsák az egyes termékek minimális élettartamát és javítsák a felhasználók felé az információáramlást, a feladatuk most annak megvizsgálása, hogy miként lehet biztosítani ezt.