Berta Sándor

Állam­titokként őrzik algoritmusaikat az IT-óriások

A Google és a Facebook döntései több milliárd embert érintenek, ennek ellenére államtitokként őrzik az algoritmusaikat.

A két konszern meghatározza, hogy miként érzékelik az emberek a világot, azonban nagyon is védik a rendszereiket, így senki nem tudja mi alapján állítják be azokat. Frank Pasquale, a Marylandi Egyetem jogászprofesszora azt szeretné, ha jobban át lehetne látni ezt a területet és egyúttal a jelenleginél sokkal nagyobb állami ellenőrzés valósulna meg. A szakember egy konferencián vett részt, ahol az "algoritmusok etikájáról" beszélt. A Black Box Society című könyvében azzal foglalkozott, hogy miként használják fel a különböző társaságok az algoritmusaikat és mit kell tenni ahhoz, hogy a felhasználók az eddiginél jobban beleszólhassanak a dolgokba.

"Napjainkban általánosan használt fogalom a fekete doboz; minden repülőgépnek van ilyen adatrögzítője. Amennyiben a jármű lezuhan, a doboz a legfontosabb dolgok közé tartozik, ugyanis ez tárolja el a legfontosabb repülési információkat. Nemsokára az autókban is lesz ilyen egység, és a startupok és fejlesztőik is ugyanilyen adatgyűjtést alkalmaznak. Adatokat kapnak tőlünk és dolgoznak azokkal, de kívülről nem látjuk, hogy mi történik az adatokkal."

"A Google vagy a Facebook esetében olyan cégekről beszélünk, amelyek döntései több százmillió ember életét érintik. Ezeknél a vállalatoknál sok pénzről van szó, amelyet algoritmusokkal keresnek és azok tartalmazzák az információinkat. Az algoritmusok azonban titkosak és ez ellen gyakorlatilag semmit sem tehetünk. Amikor Fergusonban egy fekete fiatal lelőtt egy fehér rendőrt, akkor ez a téma meghatározta a Twittert. Viszont a Facebookon ez a téma egyáltalán nem volt jelen, mindez pedig közvetlenül befolyásolja azt, hogy az emberek milyennek látják a világot. Nagy fantázia nélkül is elképzelhető, hogy a Facebook felvásárolja a Twittert, a Twitter pedig átveszi a közösségi portál algoritmusait és a jövőben erősebben szűri a negatív híreket. Abszolút nem egyértelmű, hogy egy felhasználó hírfolyamában egy adott hír meg fog-e jelenni, vagy sem. Engem ez aggaszt" - jelentette ki Frank Pasquale.

"Vagy ott van az az eset, amikor valaki a saját keresztnevére keresett rá és az eredmények között megjelenített reklámokban kapott egy olyan feliratot, hogy: "Le van tartóztatva?". Egy tanulmány megvizsgálta, hogy vajon van-e összefüggés a nevek és a hirdetések között és arra a következtetésre jutott, hogy a klasszikus afroamerikai nevekre való Google-keresések negatívabb reklámokhoz vezettek. Azt nem tudjuk, hogy az algoritmus rasszista-e és ezt a Google is kategorikusan cáfolta. Számos modell elképzelhető, amelyek mind ilyen eredményhez vezethetnek, csak feltételezhetjük a miértet és ez probléma."

A professzor hozzátette, hogy amikor a politikusok big data-elemzéseket használnak fel arra, hogy lefolytassák a választási kampányaikat, akkor nagyon nagy a kísértés a manipulációra. Mindezt a célzott reklám teszi lehetővé. Ilyen például, amikor az egyik jelölt kifejezetten a nyugdíjasokat, illetve egy másik kampányban csak a fiatalokat szólítja meg. Tartalmilag a két üzenet ellentmondhat egymásnak, de mivel az egyiket csak a fiatalok, a másikat pedig kizárólag az idősek nézik, így ez a dolog senkinek sem tűnik fel. Jelenleg nincs törvényes módja az ilyen kampányok és stratégiák betiltásának.

A hirdetők hasonlóan cselekszenek. Amennyiben egy olyan reklámot látunk, amelynek a szereplője hasonlít ránk, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy megvásároljuk a kínált terméket. A marketingvállalatok ma már azt javasolják a jelentéseikben, hogy a nőket akkor kell reklámokkal megfogni, amikor a legkevésbé érzik jól magukat. Ez egyszerűen manipuláció.

"Az adatgyűjtések megakadályozása önmagában nem lehet megoldás, a fontos kérdés az, hogy miként lehet szabályozni a területet. Azok a társaságok, amelyek adatokkal kereskedhetnek, csak akkor tehetnék ezt meg, ha mind a felügyeleti hivatalokkal, mind felhasználóikkal közölnék, hogy honnan származnak az adatok és kiknek adták el azokat. Meg kell tudnunk, hogy a cégek mit tudnak rólunk, csak így ítélhetjük meg, hogy kifizetődő-e számunkra az adott hálózatok használata. A Facebooknak a felhasználók felé sokkal jobban kell kommunikálnia azt, hogy valami miért van megmutatva és más valami meg miért nem."


"Már 10 éve azt hallgatom, hogy majd a Google is egyszer megszűnik. A helyzet az, hogy a kereső alternatíva nélküli és használja az ügyfeleit. Ez alatt azt értem, hogy a Google csak azért ennyire jó, mert nincsen valódi ellenfele és mindenki részt vállal ebben a dologban. Minden általunk végzett keresés jobbá teszi a szolgáltatást. Amit az emberek a keresések formájában művelnek, az klasszikus munka, ezáltal létrejön egy kollektív intelligencia, amelynek Google a neve. De azt a pénzt, amely ennek köszönhetően keletkezik az a befektetőké lesz. A Google menedzsmentjének pénzt kellene fizetnie a szolgáltatásait használók számára" - szögezte le Frank Pasquale.

A Google feldarabolásának lehetőségét már 2007 decemberében Hermann Maurer professzor, a Grazi Műszaki Egyetem munkatársa is felvetette, majd Sigmar Gabriel német alkancellár és gazdasági miniszter nyilatkozottjavasolta.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • keeppy #11
    "Erre egyszerűen nincs joga, erre a manipulációra senki nem hatalmazta fel."
    Miért ne lenne joga, ő csinált valamit és kvázi ingyen adja neked ezt a szolgáltatást, amire senki nem kötelez téged, hogy használd! Épp akkor adod meg az engedélyt, hogy dolgozzon a szolgáltatás a beépített algoritmika alapján, amikor elkezded használni, te indítasz request-et felé és nem fordítva...,
  • Cat #10
    "Marketingben alaptétel, hogy válasszunk egy célközönséget, és rá szabjuk a reklámokat."

    Nem azzal van baj, hogy rászabod a célközönségre a reklámokat, hanem hogy egy másik célközönségnek teljesen mást állítasz, és egy külső fél, a Facebook dönti el, hogy melyiknek mit mutat meg. Erre egyszerűen nincs joga, erre a manipulációra senki nem hatalmazta fel.
    Utoljára szerkesztette: Cat, 2015.03.12. 22:00:02
  • Sequoyah #9
    Egy TED-es eloadas szolt errol, hogy ket ember, akinek ugyanaz az ismerosi kore, teljesen mast lat a vilagbol a Facebookon keresztul, az alapjan, hogy miket lajkolt elotte.

    Aki ismeri a Távkapcs (Click) cimu filmet, az nagyjabol ertheti is, mik ennek a veszelyei.
  • bdzsana #8
    Nem igazán értem mit akar ez az ember. Szeretné hogy az adatok biztonságban legyenek, ezért állami felügyelet alá vonná ezeket. WTF.. És utána hozza a politikai kampány dumát.
    Már ne haragudjon, de én inkább tartok az állami manipulációtól mint, mint a googletől.
    Mivel előbbi tuti politikára használná, utóbbi meg maximum a fogyasztás serkentésére, ami azért még a gazdaságnak is jó.

    Az, hogy a targetált reklámokon is felháborodik az vicc. Marketingben alaptétel, hogy válasszunk egy célközönséget, és rá szabjuk a reklámokat.
    Facebook előtt is másképp reklámozták ugyanazt a terméket egy tinimagazinban és másképp egy autósmagazinban pl..
  • ugh #7
    Milyen elven mukodnek?
    Ez komoly?
    Nincsennek elvek.
    Ill. de a profitszerzes elve es ezert barmit (akar a halott anyjukat is egy langolo ravatalon).
  • F1End #6
    Az mondjuk nettó nem igaz, hogy "Ez alatt azt értem, hogy a Google csak azért ennyire jó, mert nincsen valódi ellenfele". Van egy rakás cég, ami folyamatosan próbálja átvenni a helyét, csak nem tudja, mert lássuk be, a google a legjobb [ https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_search_engines ]. A keresők közti váltás nagyjából annyiból állna egy felhasználónál, hogy webcímként nem google.com -ot, hanem egy másik szót írna be, ami kb 2-3 másodpercig tarthat maximum. Még a google saját böngészőjében is kb 4 kattintással át lehet állítani az alapértelmezett keresőt másra, a váltással járó költségek gyakorlatilag 0-hoz konvergálnak.

    "A Google menedzsmentjének pénzt kellene fizetnie a szolgáltatásait használók számára"
    Effektíve ezt csinálja azzal, hogy a google gyakorlatilag összes szolgáltatása ingyenes bárki számára. A gmail/googledocs előtt ilyen méretű tárhelyért még fizetni kellett.
  • zola2000 #5
    Azt vettem észre, hogy a facebookon amiket úgymond többször "likeolok" azoknak az oldalaknak a híreit inkább látom a hírfolyamban.
  • Cat #4
    Nem a forráskód a lényeg, hanem hogy magyarázzák meg, hogy a Google keresője, vagy a Facebook hírfolyama miért azt közli egy adott embernek, amit. Számomra is baromi idegesítő, hogy pl. kedvelek egy zenekart, bejelölöm Facebookon, meg néhány rajongói honlapot is, amik a tagokkal kapcsolatos eseményekről számolnak be, és teljesen random, hogy látom-e a hírfolyamomban azokat a híreket, amiket kiraknak vagy nem. Nincs semmilyen időrendi sorrend, néha igen, néha nem. Mit kéne tennem, ha minden hírt látni akarok? Fogalmam sincs. Miért nem látok egyes dolgokat, csak akkor, ha direktben rámegyek az adott facebook profilra?

    És most nem érdemes azzal jönni, hogy akkor ne használd, mert ha egyszer csak így tudja meg az ember a fontos dolgokat, akkor nem tehetsz mást.
  • molnibalage83 #3
    Most nem étrem a problémát teljesen. Azt akarják, hogy a forráskódot osszák meg csak úgy vagy csak egy részét? Csak akkor meg elég "vicces" a helyzet, mert akkor ennyi erővel bárkitől lehet kérni bármilyen technológia terén, hogy ossza meg azt, aminek fejlesztésébe pénzt öl? Ennyi erővel bárminek a gyártója ossza meg minden doksiját egy termékről, hogy ismerjem az benne rejlő veszélyeket?

    Nem kötelező az Internetet és a Google-t sem használni... Kérem aki kutyát tart, az számoljon a bolhákkal is...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.03.12. 14:15:18
  • tigeroo #2
    hasonlat