Berta Sándor

Új központot tervez a Google

Londoni és dán szakemberek segíthetnek a létesítmény megtervezésében. A YouTube pénzügyileg nagyon nem éri meg a cégnek.

A The New York Times értesülései alapján az új Google-központot a londoni Heatherwick Studio és Bjarke Ingels dán építész közösen tervezi meg. A centrumot Mountain View városában hoznák létre és ezzel kapcsolatban már meg is kezdődtek az egyeztetések a település vezetőivel. Az épület területén külön közlekedési utak lesznek a gyalogosok és a kerékpárosok számára.

Közel sem fogadta mindenki örömmel a hírt, a város lakói nincsenek elragadtatva attól, hogy újabb Google-központ kerül az eddigi kertvárosinak számító régióba. Hiába jelent ez plusz munkahelyeket a település számára, de a beruházás tovább terheli az infrastruktúrát, növeli a forgalmat és ráadásul rendkívüli mértékben megemeli az ingatlanárakat. Mountain View városában csak a Google 20 000 embert foglalkoztat, ami rendkívül magas szám, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a várost mindössze 74 ezren lakják. A környező településeken van az Apple, a Facebook és számos más IT-társaság székhelye, így a központok dolgozói rendszeresen ingáznak, ami jelentős mértékben növeli a közúti forgalmat. Ennek elkerülésére a társaságok saját buszokat alkalmaznak - a Facebook-dolgozókat szállító buszvezetők korábban lázongtak is az alacsony bérek miatt, illetve a közösségi platform 2013-ban lakóparkot épített az alkalmazottai egy részének.


Teljesen átalakítják a városokat az óriáscégek több tízezres komplexumai

A Google a YouTube kapcsán is beruházásokat tervez, habár hiába a több milliárd oldallekérdezés, a videomegosztó platform pénzügyileg továbbra sem számít sikertörténetnek. A The Wall Street Journal értesülései alapján a platform tavaly 3 milliárdról 4 milliárd dollárra tudta növelni a bevételeit, azonban még mindig számos problémával küzd. A legnagyobb gond az, hogy a felhasználók nem célzottan és rendszeresen, hosszú időtartamra keresik fel a portált, hanem csupán egy-egy felvétel megtekintése miatt. A honlapon elhelyezett reklámokból származó bevételek csupán a Google teljes bevételeinek 6 százalékát teszik ki.

Jelenleg elsősorban a tinédzserek látogatják rendszeresen a platformot és használják gyakorlatilag a televízióadók internetes alternatívájaként. Gyakori, hogy sokan nem is keresik fel az oldalt, hanem csak a más honlapokra beágyazott videókat tekintik meg. Ezen változtatna a YouTube, amely többek között szeretne további prémium tartalmakat elérhetővé tenni, fizetős zenei streaming-ajánlaton is dolgozik, nemrég a HTML5-re váltott és egy új alkalmazás segítségével könnyebben elérhetővé tenné a gyermekeknek szánt tartalmakat is.

Ezek mellett a Re/Code magazin szerint a Google tulajdonrészt szerezne a Jawbone nevű fitneszkarkötő-gyártóban. A társaság stratégiai befektetést fontolgat, a két fél képviselői már tárgyalásokat kezdtek egymással. A keresőcég nem vásárolná fel a Jawbone-t, de az nem derült ki, hogy mekkora tulajdonrészt szerezne a vállalatban. A legutóbbi finanszírozási kör után a Jawbone értéke több, mint 3 milliárd dollár.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • zsgaby #5
    Ez akkor lesz majd szomorú amikor a cég félcent árfolyam növekedés érdekében egy pillanat alatt bezárja a komplexumot. Az aranyláz után maradtak ilyen szellemvárosok amik csak ideiglenesen "híztak" fel. De említhetném az egykor fényesebb múltat megélt bányavárosainkat is. Vérfagyasztó amikor egy egész térség veszíti el a megélhetését. Bár arrafelé nem ügy költözni.
  • kvp #4
    Az igazi megoldas az lenne amit regen csinaltak a nagyvallalatok. A munkasoknak munkas lakotelepeket epitettek, lehetoleg a gyar kozeleben es ezek melle kerultek az iskolak, boltok, stb. Ezt barmelyik nagy multi meg tudna tenni, de idaig csak a facebook probalkozik vele. A lenyeg, hogy idealis esetben a munkasok reggel az uzem teruleten belul kialakitott szallasaikon ebrednek, bemennek dolgozni, majd az esetek tobbsegeben a ceg boltjaban vasarolnak be, majd a szabadidejuk jelentos reszet is a ceg tulajdonaban allo helyeken toltik. Igy gyakorlatilag egy teljes varost uzemeltet a nagyvallalat. Ez jellemzo volt az USA-ra es Europara a 30-as evekig, de a szocialista rendszer itthon is hasonlora epitett, bar allami tulajdonnal. Viszont Kinaban meg mindig ez a normalis, csak alacsonyabb szintu munkahoz alacsonyabb szintu szolgaltatasokkal. A nagy szilicium volgyi vallalatok viszont megtehetnek, hogy az ertelmisegi dolgozoiknak ertelmisegi lakoparkokat, ceges bevarsarlo es szorakozo kozpontot epitsenek. Ezt akar tavolabb is megtehetik, tehat mondjuk a szilicium volgytol 10-50 kilometerre. Ha meg mindig be lehet jutni a kulturat jelento San Franciscoba kulonosebb utazasi ido nelkul, akkor tovabbra is megmarad a munkahely vonzereje, de sokkal olcsobban jon ki a ceg is es a munkasok is kenyelmesebb korulmenyek kozott elhetnek. Ez a strategia egyebkent valamennyire megtalalhato meg Japanban is, bar a 80-as evekig volt igazan jellemzo. Egyebkent a csaladoknak is jobb ha a gyerek a szulo munkahelyetol 10 percre van ovodaban, iskolaban, gimnaziumban, tovabba munka utan a helyi biztonsagos es a vilagtol elzart bevasarlokozpontban talalkozhatnak, nem olyan helyen ahova a kornyezo negyedek szegenyeit is beengedik.

    ps: Tisztaban vagyok, hogy ez a megoldas egy bizonyos kasztrendszer kialakulasahoz is vezethet es bebtonozza a munkasokat az adott ceg szolgalataba, tovabba ellentetes a tarsadalmi egyenloseg rendszerevel, de teljesen jol beleillik egy liberalis kapitalista rendszerbe es az USA-ra inkabb ez jellemzo. Szerintem elobb utobb kenytelenek lesznek meglepni, foleg ha tovabb no a kulonbseg az obol kornyeken lakok tarsadalmi helyzeteben.
  • Lollerka #3
    de szegenyek... csak 4 milliard dodo...
  • Cat #2
    Fenét nem, nálunk még törvényt is hoznak néha, hogy megakadályozzák. Bármilyen nagyobb beruházás ugyanilyen hatással van a környezetére. Magyarországon is ezért tiltották be a plázák építését.
  • paby88 #1
    építsék ide, itt nem háborognának az emberek pár ezer plusz munkahely miatt