Berta Sándor
Elképesztő adatmennyiséget generálnak a gépek és szenzorok
A jelenlegi globális adatforgalom 4,4 billió gigabájt évente, ez 2020-ra 44 billió gigabájtra nő majd. Mindez főként a szenzorok által továbbított információknak köszönhető.
Az EMC tanulmánya szerint (The Digital Universe of Opportunities: Rich Data and the Increasing Value of the Internet of Things) napjainkban az összes digitális adat mindössze 5 százalékát elemzik ki. Az adatforgalom növekedése a dolgok internetjének (IoT) és azzal kapcsolatban álló eszközöknek, az intelligens termékeknek és a szoftvereken alapuló üzleti modelleknek tulajdonítható. Az eredmény: a digitális univerzum kétévente megduplázódik. A szakemberek érdekes dolgokra hívták fel a figyelmet: míg jelenleg a legfejlettebb államokban (Japán, Németország, Amerikai Egyesült Államok stb.) keletkezik a digitális adatok 60 százaléka, addig 2020-ra a tendencia megfordul és a fejlődő országokról (Brazília, Oroszország, Kína, India, Mexikó stb.) lehet majd ugyanezt elmondani.
Egy másik érdekes adat, hogy az összes tárolókapacitás sokkal lassabban nő, mint a digitális univerzum. Tavaly az elérhető adattárolási kapacitás csupán a digitális univerzum egyharmadának megőrzésére lett volna elég. 2020-ra ez az arány tovább fog romlani és csupán 15 százalék lesz. Fontos ugyanakkor, hogy a globális adatok többségét csak átmenetileg kell tárolni, mert videostreamekhez, interaktív online játékokhoz vagy digitális televíziós adásokhoz kapcsolódnak. Napjainkban egy átlagos háztartás évente elegendő információt termel ahhoz, hogy megtöltsön 65 darab 32 gigabájtos pendriveot. 2020-ban már 318 ilyen tárolót lehetne megtölteni digitális adatokkal.
A felhőkapcsolatokkal rendelkező információk mennyisége a kétszeresére nőtt. 2013-ban a digitális univerzum adatainak kevesebb, mint a 20 százaléka volt valamilyen összefüggésben a cloud-platformokkal, 2020-ra ez az arány viszont már 40 százalék lesz. Az adatok kétharmadát a felhasználók és a cégek alkalmazottai hozzák létre vagy tárolják, azonban a fájlokért 85 százalékban a vállalatok vállalnak felelősséget.
A dolgok internetje növelni fogja a valóban kiértékelt információk számát. Tavaly csupán az összes digitális adat 22 százaléka volt használható és ezeknek is csak 5 százalékát elemezték ki. 2020-ra ez az arány több mint 35 százalék lesz. Ez a növekedés teljesen új lehetőségeket nyit meg például az ügyfelekkel való kommunikációban, az üzleti folyamatok optimalizálásában és a működési költségek csökkentésében, ezzel párhuzamosan viszont új kihívások elé is állítja a menedzsmentet, különösen a különböző adatok tárolása és védelme szempontjából.
Az EMC tanulmánya szerint (The Digital Universe of Opportunities: Rich Data and the Increasing Value of the Internet of Things) napjainkban az összes digitális adat mindössze 5 százalékát elemzik ki. Az adatforgalom növekedése a dolgok internetjének (IoT) és azzal kapcsolatban álló eszközöknek, az intelligens termékeknek és a szoftvereken alapuló üzleti modelleknek tulajdonítható. Az eredmény: a digitális univerzum kétévente megduplázódik. A szakemberek érdekes dolgokra hívták fel a figyelmet: míg jelenleg a legfejlettebb államokban (Japán, Németország, Amerikai Egyesült Államok stb.) keletkezik a digitális adatok 60 százaléka, addig 2020-ra a tendencia megfordul és a fejlődő országokról (Brazília, Oroszország, Kína, India, Mexikó stb.) lehet majd ugyanezt elmondani.
Egy másik érdekes adat, hogy az összes tárolókapacitás sokkal lassabban nő, mint a digitális univerzum. Tavaly az elérhető adattárolási kapacitás csupán a digitális univerzum egyharmadának megőrzésére lett volna elég. 2020-ra ez az arány tovább fog romlani és csupán 15 százalék lesz. Fontos ugyanakkor, hogy a globális adatok többségét csak átmenetileg kell tárolni, mert videostreamekhez, interaktív online játékokhoz vagy digitális televíziós adásokhoz kapcsolódnak. Napjainkban egy átlagos háztartás évente elegendő információt termel ahhoz, hogy megtöltsön 65 darab 32 gigabájtos pendriveot. 2020-ban már 318 ilyen tárolót lehetne megtölteni digitális adatokkal.
A felhőkapcsolatokkal rendelkező információk mennyisége a kétszeresére nőtt. 2013-ban a digitális univerzum adatainak kevesebb, mint a 20 százaléka volt valamilyen összefüggésben a cloud-platformokkal, 2020-ra ez az arány viszont már 40 százalék lesz. Az adatok kétharmadát a felhasználók és a cégek alkalmazottai hozzák létre vagy tárolják, azonban a fájlokért 85 százalékban a vállalatok vállalnak felelősséget.
A dolgok internetje növelni fogja a valóban kiértékelt információk számát. Tavaly csupán az összes digitális adat 22 százaléka volt használható és ezeknek is csak 5 százalékát elemezték ki. 2020-ra ez az arány több mint 35 százalék lesz. Ez a növekedés teljesen új lehetőségeket nyit meg például az ügyfelekkel való kommunikációban, az üzleti folyamatok optimalizálásában és a működési költségek csökkentésében, ezzel párhuzamosan viszont új kihívások elé is állítja a menedzsmentet, különösen a különböző adatok tárolása és védelme szempontjából.