MTI
Az NSA felkérésére kémkedett külföldön kanadai hírszerzés
Az elektronikus hírszerzésre szakosodott Kanadai Kommunikációs Biztonsági Hivatal (CSEC) titkos lehallgató posztokat hozott létre külföldön és fontos kereskedelmi partnerek után kémkedett az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megbízásából - közölte weboldalán a CBC kanadai televízió.
A CBC egy olyan titkos dokumentumra hivatkozott, amely a Moszkvába szökött amerikai informatikustól, Edward Snowdentől került a birtokában. A kiszivárogtatásokat megelőzően Snowden egy külső cég alkalmazottjaként az NSA-nak dolgozott. A kanadai televízió szerint a CSEC emberei "mintegy 20 nagy prioritású" országban működött együtt az NSA hálózatával. Wesley Wark, az Ottawai Egyetem biztonságpolitikai szakértője szerint az amerikai hírszerzés azt a körülményt igyekezett kihasználni, hogy Kanadát a külföldi partnerei rendszerint sokkal kevésbé erőszakosnak ítélik meg, mint az Egyesült Államokat vagy Nagy-Britanniát, így kevésbé gyanakvóak vele szemben.
Az NSA-CSEC együttműködése világszerte "nemzeti és transznacionális" célpontok ellen irányult - idézte a CBC a dokumentumot anélkül, hogy operatív részletekbe bocsátkozott volna. A kanadai tévé korábban azt közölte, hogy a CSEC és az NSA együttműködött G20-csoport 2010-es torontói csúcstalálkozóján részt vett vezetők lehallgatásában. A brazil Globo hírtelevízió októberben jelentette - szintén Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva -, hogy a CSEC a brazil bánya- és energiaügyi minisztérium ellen kémkedett. A CBC által most ismertetett iratot 2013. április 3-án keltezték, vagyis ez az eddigi legfrissebb a Snowden által a médiának kiszolgáltatott titkos adatok közül. Wark szerint a lelepleződés komoly károkat okozhat a kanadai diplomáciai érdekeknek. Úgy vélekedett, hogy az együttműködést miniszteri, ha nem kormányfői szinten kellett engedélyezni.
A dokumentum először világított arra, hogy milyen kiterjedt és fejlett a kanadai hírszerzés. Az amerikaiak szerint a CSEC "kifinomult, szakszerű és nagyra becsült" szervezet. Az NSA és a CSEC között rendszeres az összekötők és integrált munkatársak cseréje. Az együttműködésért cserébe az NSA "kriptográfiai termékeket, rejtjelelemzést, technológiát és szoftvert" szolgáltatott a 450 millió dolláros éves költségvetéssel dolgozó, mintegy 2 ezer alkalmazottat foglalkoztató CSEC-nek. A szervezet hamarosan egy 1,2 milliárd dollárból felépített és felszerelt új központba költözik majd a kanadai fővárosban. A 40 milliárd dollárból gazdálkodó NSA 40 ezer belső és több ezer külső alkalmazottat foglalkoztat.
A kanadai-amerikai hírszerzési együttműködés csaknem hét évtizedes. Az angolszász országok - az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland - között olyan különleges együttműködés jött létre, amelynek keretében megosztják egymással a hírszerzési adatokat, de egymás állampolgárai ellen nem kémkednek. (A Snowden-dokumentumokból kiderült, hogy mégis így tesznek). Az Öt Szem néven ismertté vált, 1946-ben eredetileg még amerikai-brit kormánymegállapodás formájában hivatalossá tett kooperáció gyökerei a második világháború éveire nyúlnak vissza.
A CBC egy olyan titkos dokumentumra hivatkozott, amely a Moszkvába szökött amerikai informatikustól, Edward Snowdentől került a birtokában. A kiszivárogtatásokat megelőzően Snowden egy külső cég alkalmazottjaként az NSA-nak dolgozott. A kanadai televízió szerint a CSEC emberei "mintegy 20 nagy prioritású" országban működött együtt az NSA hálózatával. Wesley Wark, az Ottawai Egyetem biztonságpolitikai szakértője szerint az amerikai hírszerzés azt a körülményt igyekezett kihasználni, hogy Kanadát a külföldi partnerei rendszerint sokkal kevésbé erőszakosnak ítélik meg, mint az Egyesült Államokat vagy Nagy-Britanniát, így kevésbé gyanakvóak vele szemben.
Az NSA-CSEC együttműködése világszerte "nemzeti és transznacionális" célpontok ellen irányult - idézte a CBC a dokumentumot anélkül, hogy operatív részletekbe bocsátkozott volna. A kanadai tévé korábban azt közölte, hogy a CSEC és az NSA együttműködött G20-csoport 2010-es torontói csúcstalálkozóján részt vett vezetők lehallgatásában. A brazil Globo hírtelevízió októberben jelentette - szintén Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva -, hogy a CSEC a brazil bánya- és energiaügyi minisztérium ellen kémkedett. A CBC által most ismertetett iratot 2013. április 3-án keltezték, vagyis ez az eddigi legfrissebb a Snowden által a médiának kiszolgáltatott titkos adatok közül. Wark szerint a lelepleződés komoly károkat okozhat a kanadai diplomáciai érdekeknek. Úgy vélekedett, hogy az együttműködést miniszteri, ha nem kormányfői szinten kellett engedélyezni.
A dokumentum először világított arra, hogy milyen kiterjedt és fejlett a kanadai hírszerzés. Az amerikaiak szerint a CSEC "kifinomult, szakszerű és nagyra becsült" szervezet. Az NSA és a CSEC között rendszeres az összekötők és integrált munkatársak cseréje. Az együttműködésért cserébe az NSA "kriptográfiai termékeket, rejtjelelemzést, technológiát és szoftvert" szolgáltatott a 450 millió dolláros éves költségvetéssel dolgozó, mintegy 2 ezer alkalmazottat foglalkoztató CSEC-nek. A szervezet hamarosan egy 1,2 milliárd dollárból felépített és felszerelt új központba költözik majd a kanadai fővárosban. A 40 milliárd dollárból gazdálkodó NSA 40 ezer belső és több ezer külső alkalmazottat foglalkoztat.
A kanadai-amerikai hírszerzési együttműködés csaknem hét évtizedes. Az angolszász országok - az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland - között olyan különleges együttműködés jött létre, amelynek keretében megosztják egymással a hírszerzési adatokat, de egymás állampolgárai ellen nem kémkednek. (A Snowden-dokumentumokból kiderült, hogy mégis így tesznek). Az Öt Szem néven ismertté vált, 1946-ben eredetileg még amerikai-brit kormánymegállapodás formájában hivatalossá tett kooperáció gyökerei a második világháború éveire nyúlnak vissza.