MTI
Merkel az NSA-ügy kivizsgálását követeli
Súlyosan megterhelik a transzatlanti kapcsolatokat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenységét érintő vádak, és ezeket ki kell vizsgálni, hogy helyreálljon a bizalom Németország és az Egyesült Államok között - mondta Berlinben a német kancellár.
Angela Merkel a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában elmondott beszédében hangsúlyozta: az adatok "milliós nagyságrendű gyűjtéséről" szóló vádak a transzatlanti szabadkereskedelmi szerződésről szóló tárgyalások sikerét is veszélyeztetik. A bizalmat újra meg kell teremteni, amihez átláthatóságra van szükség és arra, hogy mindkét fél fontosnak tartsa a kapcsolatot - mondta Merkel, aki először beszélt Németországban nyilvánosan az NSA botrányairól, amióta az ügynökségtől kiszivárogtatott dokumentumokból októberben kiderült, hogy az ő mobiltelefonját is megfigyelték. A német kancellár a november végi Keleti Partnerség-csúcstalálkozón képviselendő német álláspontot ismertető kormánynyilatkozatában tért ki az NSA lelepleződött titkos adatgyűjtési programjaira.
A vilniusi csúcstalálkozóról szóló napirendi pont után az NSA körüli botrányokról tartottak vitát a német parlamentben. Merkel ebben a vitában nem szólalt fel. Az ügyvezető kormány belügyminisztere, Hans-Peter Friedrich viszont bírálta az amerikai vezetést, azt mondta, Washington elhibázott tájékoztatási politikát követ, és emiatt "mindenféle összeesküvési elméletek" keletkeznek, egyebek között Merkel mobiltelefonjának "állítólagos" megfigyeléséről. A közös kormányzásra készülő konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) képviselői visszafogottan bírálták az Egyesült Államokat és az ügyvezető kormányt, és nem foglaltak állást egyértelműen abban a kérdésben, hogy szükség van-e parlamenti vizsgálóbizottságra az NSA körüli ügyek feltárásához. Az ellenzéki szerepre készülő Baloldal és a Zöldek politikusai viszont hevesen kritizálták az amerikai és a német kormányt, és az NSA tevékenységéről dokumentumokat kiszivárogtató Edward Snowden parlamenti meghallgatását követelték.
Edward Snowdent támogató tüntetés a Bundestag előtt
Thomas Oppermann, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság SPD-s elnöke a választási kampányban tett nyilatkozataihoz képest finoman bírálta a kormányt. Szerinte a konzervatív-liberális koalíció négy éven keresztül "végtelenül naivan" viszonyult az amerikai kormányzathoz. Az NSA körüli botrányoknak az a tanulságuk, hogy meg kell állapodni Washingtonnal az egymás elleni kémkedés tiltásáról - mondta Oppermann. Hans-Christian Ströbele, a Zöldek képviselője szerint a német állampolgárokat érintő megfigyelési programok feltárásához elengedhetetlen egy vizsgálóbizottság felállítása. Nem Angela Merkel mobiljáról van szó, hanem "a 80 millió németről, akiket (az amerikaiak) lehallgatnak" - mondta a politikus. A vitát az ülésteremben követő kancellárhoz fordulva azt kérdezte: "Ön nem hálás Edward Snowdennek?"
Gregor Gysi, a Baloldal frakcióvezetője is sürgette a vizsgálóbizottság megalakítását és Snowden meghallgatását. Úgy vélte, az amerikai informatikus Nobel-békedíjat érdemel. Az ügyvezető német kormány elutasítja Edward Snowden befogadását. Az NSA volt alkalmazottja - akit az Egyesült Államokban bíróság elé akarnak állítani - a berlini vezetés szerint nem politikai üldözött, ezért nem illeti meg a politikai menedékjog.
Angela Merkel a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában elmondott beszédében hangsúlyozta: az adatok "milliós nagyságrendű gyűjtéséről" szóló vádak a transzatlanti szabadkereskedelmi szerződésről szóló tárgyalások sikerét is veszélyeztetik. A bizalmat újra meg kell teremteni, amihez átláthatóságra van szükség és arra, hogy mindkét fél fontosnak tartsa a kapcsolatot - mondta Merkel, aki először beszélt Németországban nyilvánosan az NSA botrányairól, amióta az ügynökségtől kiszivárogtatott dokumentumokból októberben kiderült, hogy az ő mobiltelefonját is megfigyelték. A német kancellár a november végi Keleti Partnerség-csúcstalálkozón képviselendő német álláspontot ismertető kormánynyilatkozatában tért ki az NSA lelepleződött titkos adatgyűjtési programjaira.
A vilniusi csúcstalálkozóról szóló napirendi pont után az NSA körüli botrányokról tartottak vitát a német parlamentben. Merkel ebben a vitában nem szólalt fel. Az ügyvezető kormány belügyminisztere, Hans-Peter Friedrich viszont bírálta az amerikai vezetést, azt mondta, Washington elhibázott tájékoztatási politikát követ, és emiatt "mindenféle összeesküvési elméletek" keletkeznek, egyebek között Merkel mobiltelefonjának "állítólagos" megfigyeléséről. A közös kormányzásra készülő konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) képviselői visszafogottan bírálták az Egyesült Államokat és az ügyvezető kormányt, és nem foglaltak állást egyértelműen abban a kérdésben, hogy szükség van-e parlamenti vizsgálóbizottságra az NSA körüli ügyek feltárásához. Az ellenzéki szerepre készülő Baloldal és a Zöldek politikusai viszont hevesen kritizálták az amerikai és a német kormányt, és az NSA tevékenységéről dokumentumokat kiszivárogtató Edward Snowden parlamenti meghallgatását követelték.
Edward Snowdent támogató tüntetés a Bundestag előtt
Thomas Oppermann, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság SPD-s elnöke a választási kampányban tett nyilatkozataihoz képest finoman bírálta a kormányt. Szerinte a konzervatív-liberális koalíció négy éven keresztül "végtelenül naivan" viszonyult az amerikai kormányzathoz. Az NSA körüli botrányoknak az a tanulságuk, hogy meg kell állapodni Washingtonnal az egymás elleni kémkedés tiltásáról - mondta Oppermann. Hans-Christian Ströbele, a Zöldek képviselője szerint a német állampolgárokat érintő megfigyelési programok feltárásához elengedhetetlen egy vizsgálóbizottság felállítása. Nem Angela Merkel mobiljáról van szó, hanem "a 80 millió németről, akiket (az amerikaiak) lehallgatnak" - mondta a politikus. A vitát az ülésteremben követő kancellárhoz fordulva azt kérdezte: "Ön nem hálás Edward Snowdennek?"
Gregor Gysi, a Baloldal frakcióvezetője is sürgette a vizsgálóbizottság megalakítását és Snowden meghallgatását. Úgy vélte, az amerikai informatikus Nobel-békedíjat érdemel. Az ügyvezető német kormány elutasítja Edward Snowden befogadását. Az NSA volt alkalmazottja - akit az Egyesült Államokban bíróság elé akarnak állítani - a berlini vezetés szerint nem politikai üldözött, ezért nem illeti meg a politikai menedékjog.