A Defence Signals Directorate (DSD) ausztrál hivatal felajánlotta a két partnerországnak, illetve azok titkosszolgálatainak, hogy önként átadja a helyi állampolgárokkal kapcsolatos információkat.

A The Guardian cikke szerint a felajánlás még egy 2008-as tanácskozáson történt. A DSD illetékesei ezen közölték, hogy készek megosztani az ausztrál emberek adatait a Five Eyes nevű kémszövetség további négy tagjával, vagyis Nagy-Britanniával, Új-Zélanddal, az Amerikai Egyesült Államokkal és Kanadával. Az egyeztetés eredeti célja az volt, hogy az akkori törvényi környezetben milyen információk oszthatók meg más országokkal, illetve azok titkosszolgálatival. Ausztrália egyetlen feltételt szabott az adatok megosztásával kapcsolatban: helyi állampolgárok nem lehetnek a jövőbeli megfigyelések célpontjai. Ez egyébként egyáltalán nem volt különös kérés, lévén a Five Eyes tagjai hagyományosan nem figyelik meg egymás állampolgárait.

A metaadatok körébe tartozik minden információ, amely a modern technológiai eszközök alkalmazása közben automatikusan keletkezik, például egy telefonhívás helyére és idejére vagy egy email elküldésének helyére vonatkozóan. Vita csupán arról volt, hogy megosszák-e az átlagpolgárokra vonatkozó "orvosi, jogi vagy vallási információkat". A brit kormány elektronikus lehallgató ügynökségének (GCHQ) cheltenhami központjában 2008. április 22-23-án lezajlott értekezlet brit emlékeztetője szerint a kanadai fél aggodalmát fejezte ki a válogatás és minimalizálás nélküli metaadatok átadásának kockázataival kapcsolatban.


A kanadai biztonsági hatóságok számára nem voltak egyszerűen átadhatók a fájlok. Első lépésként ugyanis "meg kell tisztítani" a csomagokat: a kanadai személyekkel kapcsolatos információkat törölni kellett. Hasonló eljárásra az ausztrál hatóságnak nem volt szüksége, a DSD úgy gondolta, hogy neki van felhatalmazása a különböző anyagok kiadására, függetlenül attól, hogy azok akár a külföldi vagy a saját állampolgárokra vonatkoztak. Igaz, annyit hozzátettek, hogy minisztériumi végzés kellene a vizsgálatok folytatásához, ha az "életmódra vonatkozó" keresések egy ausztrál állampolgár nyomára vezetnek. Az emlékeztetőből nem derül ki, hogy a cheltenhami tanácskozás eredményezett-e valamilyen döntést vagy konkrét lépéseket.

Geoffrey Robertson emberi jogi aktivista szerint ezzel a lépéssel az ausztrál titkosszolgálat megsértette a jelenleg is hatályos helyi törvényeket. A 2001-es Intelligence Services Act ugyanis kimondja, hogy minden esetben külön engedélyezni kell az ausztrál állampolgárokkal kapcsolatos adatok megosztását. Amióta Edward Snowden a The Guardian és a The Washington Post című lapokhoz eljuttatta az NSA rendkívül kiterjedt elektronikus adatgyűjtésére vonatkozó dokumentumokat, világszerte vita tárgya, hogy megengedhető-e bírósági végzés nélkül nagy tömegű adatot halászni egyszerű állampolgárok napi tevékenységéről. Ausztráliában a Zöldek pártja és Nick Xenophon független szenátor igyekszik fényt deríteni a titkosszolgálatok adatgyűjtésben vállalt szerepére, az ügyben azonban az előző munkáspárti kormány és a jelenlegi, Tony Abbott vezette jobboldali kabinet egyaránt időhúzásra játszik - írta a The Guardian.