MTI
EU: "Az NSA ellenőrizhetetlen szörnyeteggé vált"
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) ellenőrizhetetlen szörnyeteggé vált, ami nemcsak az óceánnak ezen az oldalán okozott óriási kellemetlen meglepetést, hanem Amerikában is - jelentette ki Cecilia Malmström uniós belügyi biztos.
A European Voice című brüsszeli uniós hetilap által a kiberbűnözés témájában szervezett rendezvényen a belügyi biztos kifejtette: az Edward Snowden által kirobbantott botrány pozitív hozadéka, hogy globális vita indult arról, meddig mehetnek el az államok saját polgáraik és más országok állampolgárainak megfigyelésében. A belügyi biztos két dolgot is leszögezett: egyrészt, hogy az állampolgárok biztonságának garantálásához bizonyos mértékű adatgyűjtés feltétlenül elengedhetetlen, másrészt, hogy az európai országok is "átláthatóbbá tehetnék" a maguk adatgyűjtési módszereit, s nem kellene úgy tenniük, mintha teljesen ártatlanok volnának. "Minden ország gyűjt adatokat és kémkedik a többi állam után, csak az amerikaiak le is buktak ezzel. Ez az ő óriási hibájuk" - jelentette ki a belügyi biztos.
A svéd politikus szigorú adatvédelmi szabályok elfogadását sürgette, és elmondta, azon dolgozik, hogy az EU és az Egyesült Államok között is létrejöjjön egy adatvédelmi megállapodás. "Milyen adatokat lehet gyűjteni, és milyen célból? Ki férhet hozzá ezekhez? Mi akadályozza meg a visszaélést? Mi szavatolja az adatkezelők elszámoltathatóságát és a demokratikus ellenőrzést?" - sorolta a nyitott kérdéseket Malmström. Az Észak-Rajna-Vesztfália brüsszeli képviseletén megrendezett beszélgetésen Boris Pistorius, Alsó-Szászország belügyminisztere arról beszélt, hogy 2001. szeptember 11. után semmi sem lehetett elég biztonságos. Zöldpárti képviselők olyan törvényeket szavaztak meg, amelyekről most hallani sem akarnának - mondta a német szociáldemokrata politikus, hozzátéve, hogy most mindez a visszájára fordult.
Kiderült, hogy a biztonság sem írhat felül minden más szempontot, hogy az emberek nem akarják, hogy mindenhol megfigyeljék őket. Ugyanakkor, ha lenne egy újabb hatalmas merénylet, akkor ez az inga ismét a másik irányba lendülne ki - magyarázta Pistorius. Szerinte a legfontosabb az, hogy a kormányok őszinték, őszintébbek legyenek. A beszélgetésen az informatikai biztonsági szakma részéről Jos Dumortier, Belgium kiberbűnözés-kutató központjának vezetője kifejtette, hogy az internetet eredetileg nem arra találták ki, amire most használják, ezért szerinte az egész világhálót újra kellene gondolni. Jelenleg ugyanis tapasztalatai szerint 200 dollárért (kb. 45 ezer forint) bárki szert tehet olyan eszközökre az interneten, amelyekkel kibertámadást lehet indítani, öt euróért (mintegy 1500 forint) hitelkártyaadatok egész sorához lehet hozzájutni.
A European Voice című brüsszeli uniós hetilap által a kiberbűnözés témájában szervezett rendezvényen a belügyi biztos kifejtette: az Edward Snowden által kirobbantott botrány pozitív hozadéka, hogy globális vita indult arról, meddig mehetnek el az államok saját polgáraik és más országok állampolgárainak megfigyelésében. A belügyi biztos két dolgot is leszögezett: egyrészt, hogy az állampolgárok biztonságának garantálásához bizonyos mértékű adatgyűjtés feltétlenül elengedhetetlen, másrészt, hogy az európai országok is "átláthatóbbá tehetnék" a maguk adatgyűjtési módszereit, s nem kellene úgy tenniük, mintha teljesen ártatlanok volnának. "Minden ország gyűjt adatokat és kémkedik a többi állam után, csak az amerikaiak le is buktak ezzel. Ez az ő óriási hibájuk" - jelentette ki a belügyi biztos.
A svéd politikus szigorú adatvédelmi szabályok elfogadását sürgette, és elmondta, azon dolgozik, hogy az EU és az Egyesült Államok között is létrejöjjön egy adatvédelmi megállapodás. "Milyen adatokat lehet gyűjteni, és milyen célból? Ki férhet hozzá ezekhez? Mi akadályozza meg a visszaélést? Mi szavatolja az adatkezelők elszámoltathatóságát és a demokratikus ellenőrzést?" - sorolta a nyitott kérdéseket Malmström. Az Észak-Rajna-Vesztfália brüsszeli képviseletén megrendezett beszélgetésen Boris Pistorius, Alsó-Szászország belügyminisztere arról beszélt, hogy 2001. szeptember 11. után semmi sem lehetett elég biztonságos. Zöldpárti képviselők olyan törvényeket szavaztak meg, amelyekről most hallani sem akarnának - mondta a német szociáldemokrata politikus, hozzátéve, hogy most mindez a visszájára fordult.
Kiderült, hogy a biztonság sem írhat felül minden más szempontot, hogy az emberek nem akarják, hogy mindenhol megfigyeljék őket. Ugyanakkor, ha lenne egy újabb hatalmas merénylet, akkor ez az inga ismét a másik irányba lendülne ki - magyarázta Pistorius. Szerinte a legfontosabb az, hogy a kormányok őszinték, őszintébbek legyenek. A beszélgetésen az informatikai biztonsági szakma részéről Jos Dumortier, Belgium kiberbűnözés-kutató központjának vezetője kifejtette, hogy az internetet eredetileg nem arra találták ki, amire most használják, ezért szerinte az egész világhálót újra kellene gondolni. Jelenleg ugyanis tapasztalatai szerint 200 dollárért (kb. 45 ezer forint) bárki szert tehet olyan eszközökre az interneten, amelyekkel kibertámadást lehet indítani, öt euróért (mintegy 1500 forint) hitelkártyaadatok egész sorához lehet hozzájutni.