MTI
Az angolszász szövetségesek ellen is kémkedik az NSA
Az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesei, az angolszász országok ellen is kémkedik az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), a közöttük létrejött megállapodás ellenére is - közölte a The New York Times egy, a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden által kiszivárogtatott titkos dokumentumra hivatkozva, melyhez a brit The Guardian napilap jóvoltából jutott. Romániában és Olaszországban állítólag nem sértették meg a személyes adatokat.
Az utóbbi hónapokban a német és a francia, illetve más európai és latin-amerikai vezetők amerikai megfigyelése miatt kirobbant botrányok irányították rá a figyelmet arra, hogy az angolszász országok - az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland - között olyan különleges együttműködés jött létre, amelynek keretében megosztják egymás között a hírszerzési adatokat, de egymás állampolgárai ellen nem kémkednek. Az Öt Szem néven ismertté vált, 1946-ben eredetileg még amerikai-brit kormánymegállapodás formájában hivatalossá tett kooperáció gyökerei a második világháború éveire nyúlnak vissza. Egy 2005 januárjából származó, a médiának Snowden által kiszolgáltatott dokumentum szerint azonban az amerikai hírszerző szervezet az angolszász szövetséges országok beleegyezése nélkül is kémkedhet azok állampolgárai ellen. Az iraton a "titkos" és a "NOFORN" minősítés látható - ez utóbbi annak a rövidítése, hogy az egyetlen idegen országgal sem megosztható.
Már az 1946-os amerikai-brit megállapodás is tartalmazott egy olyan kitételt, amely lehetővé tette, hogy a szerződő felek, ha az kölcsönös érdekeiket szolgálta, kémkedhettek a másik ellen. A 2005-ös dokumentumban ennél is tovább mentek, s kiterjesztették a hírszerzés jogát az Öt Szem összes tagállamára. Azt is részletezték, hogy (az Egyesült Államokban) mikor és kit kell értesíteni egy ilyen művelet megkezdésekor. A dokumentum értelmében az a kívánatos, hogy a célország is engedélyezze az állampolgárai elleni kémkedést, de engedélyezik az NSA önálló hírszerző tevékenységét olyan esetekben is, amikor ilyen beleegyezés nem várható, vagy ha az Egyesült Államok azt nem szándékozik kikérni. A begyűjtött adatokat akkor is "NONFORN" csatornákon kell továbbítani, ha azok megszerzését az érintett ország engedélyezte. Ha az Öt Szem-országok állampolgárai elhagyják hazájukat, akkor azok ellen megengedett az amerikai kémtevékenység - áll a dokumentumban.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem rendelkezik olyan információval, miszerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Románia területén egyoldalúan titkos adatokat gyűjtött volna - derült ki George Maiornak, az SRI igazgatójának nyilatkozatából. Maior a román parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságában ismertette az általa vezetett intézmény tevékenységéről szóló jelentést, majd újságíróknak nyilatkozva beszélt erről. "Nem rendelkezünk olyan adatokkal, a saját hatáskörben végzett vizsgálatok alapján sem, amelyek bizonyítanák, hogy Románia területén az NSA egyoldalú lehallgatási és adatgyűjtési akciókat hajtott volna végre" - mondta Maior, akit a Mediafax hírügynökség idézett. Maior cáfolta azt is, hogy a román SRI és az amerikai NSA között együttműködési megállapodás vagy titkos egyezmény létezett volna arra vonatkozóan, hogy a két szervezet adatokat cseréljen egymással.
Az itáliai titkosszolgálat nem szolgáltatott a szövetségeseknek az olasz kormányt vagy az olasz polgárok jogait sértő információkat - állította Enrico Letta miniszterelnök parlamenti beszámolójában. Letta képviselőházi felszólalásában hangoztatta, hogy az eddigi ellenőrzések szerint az olasz titkosszolgálat nem vett részt az amerikaiak által végzett Prism és a brit irányítású Tempora titkos adatgyűjtési programban. A miniszterelnök hozzátette, ilyesfajta együttműködésre az olasz titkosszolgálat nem is kapott felkérést. "Nem sérült meg sem az olasz állampolgárokra, sem az olasz kormányra, sem az Olaszországban működő külföldi nagykövetségekre vonatkozó információk védelme" - hangsúlyozta Letta. Kizárta, hogy "tömeges adatcserére került volna sor olasz állampolgárokkal vagy olaszországi objektumokkal kapcsolatban". Megjegyezte, hogy az olasz titkosszolgálat munkáját szabályozó jogszabályok szigorúbbak, mint más nyugati államokban, és ezeket a titkosszolgálat nem sértette meg. Mint emlékeztetett, John Kerry amerikai külügyminiszterrel októberben tartott találkozóján garanciákat kapott arra, hogy Washington minél előbb tisztázza az esetleges itáliai adatgyűjtést.
Enrico Letta kiemelte, hogy kormánya továbbra is egyensúlyra törekszik a nemzetbiztonság és az állampolgárok személyes szabadságának biztosítása között. Hozzátette, hogy az euro-atlanti stabilitás és a kölcsönös bizalom elengedhetetlen. Korábban Glenn Greenwald, a The Guardian című brit lapnak a titkos adatgyűjtési botrányt követő újságírója állította, hogy az olasz titkosszolgálat is részt vett az Egyesült Államoknak való hírszolgáltatásban. A Panorama olasz hetilap értesülései szerint 2012 decembere és 2013 januárja között 46 millió olaszországi telefonbeszélgetést hallgatott volna le az amerikai titkosszolgálat, közöttük a vatikáni hívásokat is.
Az utóbbi hónapokban a német és a francia, illetve más európai és latin-amerikai vezetők amerikai megfigyelése miatt kirobbant botrányok irányították rá a figyelmet arra, hogy az angolszász országok - az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland - között olyan különleges együttműködés jött létre, amelynek keretében megosztják egymás között a hírszerzési adatokat, de egymás állampolgárai ellen nem kémkednek. Az Öt Szem néven ismertté vált, 1946-ben eredetileg még amerikai-brit kormánymegállapodás formájában hivatalossá tett kooperáció gyökerei a második világháború éveire nyúlnak vissza. Egy 2005 januárjából származó, a médiának Snowden által kiszolgáltatott dokumentum szerint azonban az amerikai hírszerző szervezet az angolszász szövetséges országok beleegyezése nélkül is kémkedhet azok állampolgárai ellen. Az iraton a "titkos" és a "NOFORN" minősítés látható - ez utóbbi annak a rövidítése, hogy az egyetlen idegen országgal sem megosztható.Már az 1946-os amerikai-brit megállapodás is tartalmazott egy olyan kitételt, amely lehetővé tette, hogy a szerződő felek, ha az kölcsönös érdekeiket szolgálta, kémkedhettek a másik ellen. A 2005-ös dokumentumban ennél is tovább mentek, s kiterjesztették a hírszerzés jogát az Öt Szem összes tagállamára. Azt is részletezték, hogy (az Egyesült Államokban) mikor és kit kell értesíteni egy ilyen művelet megkezdésekor. A dokumentum értelmében az a kívánatos, hogy a célország is engedélyezze az állampolgárai elleni kémkedést, de engedélyezik az NSA önálló hírszerző tevékenységét olyan esetekben is, amikor ilyen beleegyezés nem várható, vagy ha az Egyesült Államok azt nem szándékozik kikérni. A begyűjtött adatokat akkor is "NONFORN" csatornákon kell továbbítani, ha azok megszerzését az érintett ország engedélyezte. Ha az Öt Szem-országok állampolgárai elhagyják hazájukat, akkor azok ellen megengedett az amerikai kémtevékenység - áll a dokumentumban.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem rendelkezik olyan információval, miszerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Románia területén egyoldalúan titkos adatokat gyűjtött volna - derült ki George Maiornak, az SRI igazgatójának nyilatkozatából. Maior a román parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságában ismertette az általa vezetett intézmény tevékenységéről szóló jelentést, majd újságíróknak nyilatkozva beszélt erről. "Nem rendelkezünk olyan adatokkal, a saját hatáskörben végzett vizsgálatok alapján sem, amelyek bizonyítanák, hogy Románia területén az NSA egyoldalú lehallgatási és adatgyűjtési akciókat hajtott volna végre" - mondta Maior, akit a Mediafax hírügynökség idézett. Maior cáfolta azt is, hogy a román SRI és az amerikai NSA között együttműködési megállapodás vagy titkos egyezmény létezett volna arra vonatkozóan, hogy a két szervezet adatokat cseréljen egymással.
Az itáliai titkosszolgálat nem szolgáltatott a szövetségeseknek az olasz kormányt vagy az olasz polgárok jogait sértő információkat - állította Enrico Letta miniszterelnök parlamenti beszámolójában. Letta képviselőházi felszólalásában hangoztatta, hogy az eddigi ellenőrzések szerint az olasz titkosszolgálat nem vett részt az amerikaiak által végzett Prism és a brit irányítású Tempora titkos adatgyűjtési programban. A miniszterelnök hozzátette, ilyesfajta együttműködésre az olasz titkosszolgálat nem is kapott felkérést. "Nem sérült meg sem az olasz állampolgárokra, sem az olasz kormányra, sem az Olaszországban működő külföldi nagykövetségekre vonatkozó információk védelme" - hangsúlyozta Letta. Kizárta, hogy "tömeges adatcserére került volna sor olasz állampolgárokkal vagy olaszországi objektumokkal kapcsolatban". Megjegyezte, hogy az olasz titkosszolgálat munkáját szabályozó jogszabályok szigorúbbak, mint más nyugati államokban, és ezeket a titkosszolgálat nem sértette meg. Mint emlékeztetett, John Kerry amerikai külügyminiszterrel októberben tartott találkozóján garanciákat kapott arra, hogy Washington minél előbb tisztázza az esetleges itáliai adatgyűjtést.
Enrico Letta kiemelte, hogy kormánya továbbra is egyensúlyra törekszik a nemzetbiztonság és az állampolgárok személyes szabadságának biztosítása között. Hozzátette, hogy az euro-atlanti stabilitás és a kölcsönös bizalom elengedhetetlen. Korábban Glenn Greenwald, a The Guardian című brit lapnak a titkos adatgyűjtési botrányt követő újságírója állította, hogy az olasz titkosszolgálat is részt vett az Egyesült Államoknak való hírszolgáltatásban. A Panorama olasz hetilap értesülései szerint 2012 decembere és 2013 januárja között 46 millió olaszországi telefonbeszélgetést hallgatott volna le az amerikai titkosszolgálat, közöttük a vatikáni hívásokat is.