MTI
Megrendült a németek bizalma Amerikában
Megrendült a német lakosság bizalma az Egyesült Államokban és Barack Obamában az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási botrányai nyomán - mutatta ki egy felmérés.
Az ARD közszolgálati televízió közvélemény-kutatása szerint a németek 61 százaléka nem tartja megbízható partnernek az Egyesült Államokat, és csak 35 százalék véli úgy, hogy méltó Németország bizalmára. Júliusban, az NSA-botrány első heteiben még majdnem minden második német megbízott Amerikában. Barack Obama tekintélyét is rombolja a megfigyelési botrány. Az amerikai elnök munkájával a német lakosság 52 százaléka elégedetlen. Korábban Obama minden idők legnépszerűbb politikusa volt Németországban, és a többség rendre jónak értékelte a munkáját. Népszerűsége csúcsán, 2010-ben majdnem 90 százalékos volt a támogatottsága, jelenleg viszont már csak 43 százalékos a munkájával elégedettek aránya.
Edward Snowden, az NSA volt munkatársa a németek 60 százaléka szerint hőstettet hajtott végre az ügynökség titkos megfigyelési programjait leleplező dokumentumok kiszivárogtatásával. Bűncselekménynek a lakosság csekély része, 14 százaléka tartja a kiszivárogtatást. Ugyanakkor csak 48 százalék támogatja, hogy Németország adjon politikai menedékjogot az Oroszországban tartózkodó informatikusnak, és 46 százalék ellenzi ezt. Snowden hajlandó közreműködni a Németország elleni amerikai kémkedési ügyek feltárásában, de a segítségért cserébe védelmet kér, és biztosítékot arra, hogy nem adják ki az Egyesült Államoknak, ahol bíróság elé akarják állítani. A Bundestag, a törvényhozás alsóháza várhatóan hamarosan vizsgálóbizottságot állít fel az amerikai szolgálatok németországi tevékenységének feltárására. A Bundestag tudományos tanácsadó szolgálatának jogászai szerint meg lehet oldani, hogy Snowden átköltözzön Németországba, és ne kelljen kiadni őt Amerikának, a bizottság így személyesen is meghallgathatná.
A kormány szerint Edward Snowden nem politikai üldözött, ezért nem illeti meg a menedékjog. Megfigyelők szerint a berlini vezetés azért zárkózik el Snowden befogadásától, mert nem akarja kockáztatni a német-amerikai viszony megromlását. A kormány inkább egy német-amerikai megállapodás kidolgozására törekszik, amely tiltja az egymás elleni kémkedést. A lakosság szerint egy ilyen megállapodásnak nem sok haszna lenne, az ARD felmérésében megkérdezettek 92 százaléka úgy véli, hogy az amerikai szolgálatok megszegnék az egyezséget és tovább folytatnák a titkos németországi adatgyűjtést.
Nem lepte meg a nyugat-balkáni országokat, hogy egy brit lap a közelmúltban arról számolt be: a térség több fővárosában is lehallgató központok működnek - írta pénteken a Vecernje Novosti című szerbiai újság. A térség tömegtájékoztatása a napokban nagy terjedelemben ismertette az Independent című brit lap cikkét, amely szerint az amerikai diplomáciai képviseletek épületeiben "kémtámaszpontok" működnek. A Vecernje Novosti értesülései szerint Zágrábban "nyílt titok", hogy az amerikai nagykövetség legfelső emeletén - amelyen nincsenek ablakok, és tömör betonból készült - egy titkos egység működik, amely különböző adatokat gyűjt. A zágrábi nagykövetség a lap közvetlen kérdésére - miszerint az említett helyiségben valóban lehallgató központ működik-e - nem adott egyértelmű választ. Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok "az adatgyűjtések módját vizsgálja", majd hozzátette, hogy "nem fogja nyilvánosan kommentálni a hírszerzésről szóló jelentéseket".
Figyelemfelhívó vetítés a berlini amerikai nagykövetség homlokzatán
A szerb lap rámutatott arra is, hogy a horvát vezetés nem fog az ügyben kérdéseket feltenni, mert arra törekszik, hogy lojalitásáról biztosítsa az Egyesült Államokat, illetve hogy további partneri kapcsolatokat alakítson ki a tengeren túli országgal. A zágrábi amerikai nagykövetség épületét tíz éve építették, és ez a legjobban őrzött épület a horvát fővárosban. Az ablakok 15 centiméter vastag golyóálló üvegből készültek, és az épületben nincs menedékhely, mert úgy építették meg, hogy ellenálljon akár egy bombatámadásnak is. Bosznia-Hercegovinát sem lepte meg az az információ, hogy Szarajevóban is működhet "kémtámaszpont". A szarajevói amerikai nagykövetség sem erősítette meg a hírt, hogy épületében lehallgató központot működtetnének, a helyi lakosok szerint azonban gyanús a várszerű építmény a város közepén - írta a Vecernje Novosti.
Dzevad Galijasevic boszniai terrorszakértő a lapnak azt mondta, hogy a biztonsági szolgálatok adatai szerint Bosznia-Hercegovinában 1500 hazai és külföldi hírszerző dolgozik. "Nincs köztük ellentét. Sőt, megosztják egymással az információkat" - emelte ki Galijasevic. Dusanka Majkic, a bosznia-hercegovinai parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke szerint a boszniai intézmények nem is fognak reagálni a kémkedési ügyre, mert már régóta nem ők irányítják a névleg még hozzájuk tartozó ügyeket. "Nem Bosznia ellenőrzi a saját légterét, a biztonsági rendszert mások segítségével tartják fenn, a fegyveres erőket pedig a NATO és az EUFOR (az Európai Tanács felügyelete alatt működő nemzetközi haderő) vezeti" - hangsúlyozta Majkic. Hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovinában nincs egyetlen olyan tevékenység sem, amely kizárólag az ottani szereplők kezében lenne, ezért a brit lap állításai senkinek nem okoznak meglepetést.
Slavko Jovicic, a bosznia-hercegovinai hírszerző-biztonsági ügynökség felügyeletét végző bizottság tagja arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovinában manapság "sokan foglalkoznak illegális lehallgatással, így az sem meglepő, hogy az Egyesült Államok is ezt teszi". Kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina azért is számít érdekesnek a hírszerzők szemében, mert ebben a térségben illegális ember-, drog- és fegyverkereskedelem zajlik, valamint több szélsőséges csoport is jelen van. A boszniai biztonsági minisztérium spekulációnak nevezte az ügyet, szóvivője kijelentette: "a biztonsági minisztérium egyetlen releváns ügynökségtől sem kapott információt arról, hogy ilyen dolgok történnének Bosznia-Hercegovinában".
Az ARD közszolgálati televízió közvélemény-kutatása szerint a németek 61 százaléka nem tartja megbízható partnernek az Egyesült Államokat, és csak 35 százalék véli úgy, hogy méltó Németország bizalmára. Júliusban, az NSA-botrány első heteiben még majdnem minden második német megbízott Amerikában. Barack Obama tekintélyét is rombolja a megfigyelési botrány. Az amerikai elnök munkájával a német lakosság 52 százaléka elégedetlen. Korábban Obama minden idők legnépszerűbb politikusa volt Németországban, és a többség rendre jónak értékelte a munkáját. Népszerűsége csúcsán, 2010-ben majdnem 90 százalékos volt a támogatottsága, jelenleg viszont már csak 43 százalékos a munkájával elégedettek aránya.Edward Snowden, az NSA volt munkatársa a németek 60 százaléka szerint hőstettet hajtott végre az ügynökség titkos megfigyelési programjait leleplező dokumentumok kiszivárogtatásával. Bűncselekménynek a lakosság csekély része, 14 százaléka tartja a kiszivárogtatást. Ugyanakkor csak 48 százalék támogatja, hogy Németország adjon politikai menedékjogot az Oroszországban tartózkodó informatikusnak, és 46 százalék ellenzi ezt. Snowden hajlandó közreműködni a Németország elleni amerikai kémkedési ügyek feltárásában, de a segítségért cserébe védelmet kér, és biztosítékot arra, hogy nem adják ki az Egyesült Államoknak, ahol bíróság elé akarják állítani. A Bundestag, a törvényhozás alsóháza várhatóan hamarosan vizsgálóbizottságot állít fel az amerikai szolgálatok németországi tevékenységének feltárására. A Bundestag tudományos tanácsadó szolgálatának jogászai szerint meg lehet oldani, hogy Snowden átköltözzön Németországba, és ne kelljen kiadni őt Amerikának, a bizottság így személyesen is meghallgathatná.
A kormány szerint Edward Snowden nem politikai üldözött, ezért nem illeti meg a menedékjog. Megfigyelők szerint a berlini vezetés azért zárkózik el Snowden befogadásától, mert nem akarja kockáztatni a német-amerikai viszony megromlását. A kormány inkább egy német-amerikai megállapodás kidolgozására törekszik, amely tiltja az egymás elleni kémkedést. A lakosság szerint egy ilyen megállapodásnak nem sok haszna lenne, az ARD felmérésében megkérdezettek 92 százaléka úgy véli, hogy az amerikai szolgálatok megszegnék az egyezséget és tovább folytatnák a titkos németországi adatgyűjtést.
Nem lepte meg a nyugat-balkáni országokat, hogy egy brit lap a közelmúltban arról számolt be: a térség több fővárosában is lehallgató központok működnek - írta pénteken a Vecernje Novosti című szerbiai újság. A térség tömegtájékoztatása a napokban nagy terjedelemben ismertette az Independent című brit lap cikkét, amely szerint az amerikai diplomáciai képviseletek épületeiben "kémtámaszpontok" működnek. A Vecernje Novosti értesülései szerint Zágrábban "nyílt titok", hogy az amerikai nagykövetség legfelső emeletén - amelyen nincsenek ablakok, és tömör betonból készült - egy titkos egység működik, amely különböző adatokat gyűjt. A zágrábi nagykövetség a lap közvetlen kérdésére - miszerint az említett helyiségben valóban lehallgató központ működik-e - nem adott egyértelmű választ. Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok "az adatgyűjtések módját vizsgálja", majd hozzátette, hogy "nem fogja nyilvánosan kommentálni a hírszerzésről szóló jelentéseket".
Figyelemfelhívó vetítés a berlini amerikai nagykövetség homlokzatán
A szerb lap rámutatott arra is, hogy a horvát vezetés nem fog az ügyben kérdéseket feltenni, mert arra törekszik, hogy lojalitásáról biztosítsa az Egyesült Államokat, illetve hogy további partneri kapcsolatokat alakítson ki a tengeren túli országgal. A zágrábi amerikai nagykövetség épületét tíz éve építették, és ez a legjobban őrzött épület a horvát fővárosban. Az ablakok 15 centiméter vastag golyóálló üvegből készültek, és az épületben nincs menedékhely, mert úgy építették meg, hogy ellenálljon akár egy bombatámadásnak is. Bosznia-Hercegovinát sem lepte meg az az információ, hogy Szarajevóban is működhet "kémtámaszpont". A szarajevói amerikai nagykövetség sem erősítette meg a hírt, hogy épületében lehallgató központot működtetnének, a helyi lakosok szerint azonban gyanús a várszerű építmény a város közepén - írta a Vecernje Novosti.
Dzevad Galijasevic boszniai terrorszakértő a lapnak azt mondta, hogy a biztonsági szolgálatok adatai szerint Bosznia-Hercegovinában 1500 hazai és külföldi hírszerző dolgozik. "Nincs köztük ellentét. Sőt, megosztják egymással az információkat" - emelte ki Galijasevic. Dusanka Majkic, a bosznia-hercegovinai parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke szerint a boszniai intézmények nem is fognak reagálni a kémkedési ügyre, mert már régóta nem ők irányítják a névleg még hozzájuk tartozó ügyeket. "Nem Bosznia ellenőrzi a saját légterét, a biztonsági rendszert mások segítségével tartják fenn, a fegyveres erőket pedig a NATO és az EUFOR (az Európai Tanács felügyelete alatt működő nemzetközi haderő) vezeti" - hangsúlyozta Majkic. Hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovinában nincs egyetlen olyan tevékenység sem, amely kizárólag az ottani szereplők kezében lenne, ezért a brit lap állításai senkinek nem okoznak meglepetést.
Slavko Jovicic, a bosznia-hercegovinai hírszerző-biztonsági ügynökség felügyeletét végző bizottság tagja arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovinában manapság "sokan foglalkoznak illegális lehallgatással, így az sem meglepő, hogy az Egyesült Államok is ezt teszi". Kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina azért is számít érdekesnek a hírszerzők szemében, mert ebben a térségben illegális ember-, drog- és fegyverkereskedelem zajlik, valamint több szélsőséges csoport is jelen van. A boszniai biztonsági minisztérium spekulációnak nevezte az ügyet, szóvivője kijelentette: "a biztonsági minisztérium egyetlen releváns ügynökségtől sem kapott információt arról, hogy ilyen dolgok történnének Bosznia-Hercegovinában".
