A német hatóságok szerint több tízmilliárd eurós nagyságrendű kárt okoz a német vállalkozásoknak az informatikai módszerekkel végzett ipari kémkedés. Vona Gábor szerint a vizsgálóbizottság lehet, hogy csak elkeni az ügyet.

A cégek az úgynevezett informatikai ipari kémkedés miatt "legkevesebb 50 milliárd eurót veszítenek évente, de a teljes nemzetgazdasági kár ennél jóval nagyobb is lehet" - mondta Hans-Georg Maassen, a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke egy interjúban. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) és a Deutsche Telekom is arra figyelmeztet, hogy egyre több német cég ellen intéznek támadást külföldi állami vagy bűnözői szervezeteknek dolgozó hackerek. A BKA szerint a nemzetközi terrorizmus figyelme mindinkább a létfontosságú, úgynevezett kritikus infrastruktúra felé fordul, és ez mutatkozik meg az informatikai bűnözésben is. A Deutsche Telekom Cyber Security Report 2013 című, kedden megjelent felmérése szerint pedig a megkérdezett vállalatok csupán 13 százalékát nem érte eddig informatikai támadás.

A belső elhárításért felelős BfV vezetője szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lelepleződött titkos megfigyelési ügyeiből okulva európai hálózatokra kell átterelni a kontinens e-mailforgalmát. Ez komoly lépés lenne "az európai államok biztonsága és függetlensége felé" - mondta Hans-Georg Maassen. A német kormányzat egyebek között azt is javasolja, hogy kötelezzék az energetikai társaságokat, a pénzügyi vállalkozásokat és a nagyobb ipari termelő cégeket az informatikai támadások és az ipari kémkedésre utaló események azonnali bejelentésére. Az adatokat a szövetségi informatikai biztonsági hivatal (BSI) gyűjtené és értékelné az elképzelés szerint. "Tudjuk, hogy az állami intézményeket csak tavaly több mint ezer informatikai támadás érte, de a vállalati szféráról nincsenek adataink", ami megnehezíti a védekezést - mondta az alkotmányvédelmi hivatal elnöke.

Gazdasági szereplők fenntartásokkal viszonyulnak a tervhez, attól tartanak, hogy kár érheti a cégeket, ha nyilvánosságra kerülnek a támadásokról és kémkedési kísérletekről szóló adatok. A Deutsche Telekom felmérésében megkérdezett vállalatok 62 százaléka szerint nem bejelentési kötelezettségre van szükség, hanem arra, hogy a vállalatok önkéntes alapon tájékoztathassák a BSI-t az őket ért informatikai támadásokról és kémkedési kísérletekről.

A Jobbik eközben országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazza az NSA törvénytelen lehallgatásainak vizsgálatára, és azt szeretné, ha az ügyet nem kennék el. Vona Gábor, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője a kormányfő kezdeményezésére négyszemközti megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel az ügyben. Közölte: a kormányfővel egyetértettek abban, hogy tömegesen sérültek az emberi jogok a lehallgatások miatt. A politikus közölte, olyan vizsgálóbizottságot szeretnék, amely megvizsgálja, mi történt, történt-e illegális adatgyűjtés, és hogy mi lett az adatok sorsa. Abban nem partnerek - folytatta - , hogy ezt az egész ügyet valamilyen amerikai megfelelési kényszerből elkenjék. Köztudott, hogy mind az MSZP-, mind a Fidesz-kormányok nagyon szoros szövetségesként tekintenek az Amerikai Egyesült Államokra, ezért a Jobbik attól tart, hogy csak ál-vizsgálóbizottságot hoznak létre - mondta.

Vona Gábor arra kérte a pártvezetőket és a gazdasági szereplőket, nyilatkozzanak arról, hogy eljutottak-e hozzájuk illegális adatok, és azt mire használták. Közölte, a Jobbikhoz ilyen jellegű adatok nem kerültek. Szerinte azt is vizsgálni kellene, hogy más országok hasonló tevékenységet folytatnak-e Magyarországon, illetve érdemes lenne azt is megnézni, vannak egy ilyen jellegű - esetleg pártokhoz kötődő - magánszolgálatok, amelyek lehallgatást végeznek. Továbbá a nem kormányzati szervek működését is vizsgálni kellene a külföldi befolyásszerzéssel összefüggésben - jegyezte meg. Vona Gábor fontos kérdésnek nevezte annak tisztázását is, milyen technikai megoldással történtek a lehallgatások, a lehallgatóközpont mire volt képes, milyen adatokat gyűjtött. Megismételte Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének kezdeményezését, hogy a vizsgálóbizottság adott esetben a botrány kirobbantóját, Edward Snowdent is meghallgassa tanúként.

Orbán Viktor az ügyben hétfőn egyeztetett Schiffer Andrással, az LMP, valamint Mesterházy Attilával, az MSZP frakcióvezetőjével. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója múlt kedden jelentette be a megbeszélések kezdeményezését. Akkor ezt azzal indokolta, hogy a közelmúltban nyilvánosságra kerültek az amerikai központi hírszerző ügynökség, a CIA és az NSA közös lehallgatásra szakosodott szervének adatai. Ismertté váltak a lehallgató és átjátszó központok helyszínei, melyek között több európai főváros, köztük Budapest is szerepelt. Az is kiderült, hogy az Egyesült Államok európai vezető politikusokat is lehallgatott. Kocsis Máté beszélt arról is, hogy ha lezárultak a frakcióvezetőkkel a konzultációk, a Fidesz képviselőcsoportja javaslatot fog tenni egy a lehallgatási botránnyal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság felállítására.