MTI
"Nem hallgatjuk le azt, aki nem ad rá okot"
Vezetőik szerint a brit biztonsági szolgálatok a törvényesség határain belül működnek, és nem figyelik azoknak a kommunikációját, akik erre nem adnak okot. A CIA fizet a legnagyobb amerikai telefonszolgáltatónak az adatokért.
A brit biztonsági szolgálatok a törvényesség határain belül működnek, és nem figyelik azoknak a kommunikációját, akik erre nem adnak okot - mondták a szolgálatok vezetői nyilvános parlamenti meghallgatásukon. Hangsúlyozták azt is, hogy titkosszolgálati módszerekkel többtucatnyi terrortámadást sikerült megakadályozni az utóbbi években. A londoni alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága az utóbbi hónapokban kibontakozott lehallgatási botrány ügyében idézte be az elhárítás (MI5), a hírszerzés (MI6) és a kommunikációs figyelőszolgálat (GCHQ) vezetőit, akik most először jelentek meg együtt a nyilvánosság előtt. A példátlan meghallgatás előzményeként Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja az utóbbi hónapokban titkos információk tömegét szivárogtatta ki főleg a brit és az amerikai sajtónak az NSA, a hasonló profilú GCHQ, valamint több más ország szolgálatainak titkos adatgyűjtési tevékenységéről.
Sir Iain Lobban, a botrány egyik főszereplőjévé vált GCHQ igazgatója a csütörtöki meghallgatáson kijelentette: a szolgálat "nem azzal tölti az idejét", hogy a brit lakosság "nagy többségének" telefonjait hallgatja vagy email-üzeneteit olvassa. "Ez nem lenne arányos, sem törvényes" eljárás, és "nem is alkalmaznék olyanokat, akik ilyesmire vetemednének" - tette hozzá. Sir Iain szerint ha valaki terrorista, súlyos bűncselekményekkel gyanúsított bűnöző, vagy valamilyen okból külföldi titkosszolgálatok célszemélyévé vált, illetve ha tevékenysége ténylegesen veszélyezteti az Egyesült Királyság gazdasági és nemzetbiztonságát, akkor "van rá esély", hogy kommunikációját a brit szolgálatok megfigyelik. Mindazokat, akik e kategóriák egyikébe sem tartoznak, és nincsenek kapcsolatban olyanokkal, akikre e meghatározások vonatkoznak, a brit szolgálatok nem hallgatják le, és erre nincs is jogkörük - hangsúlyozta a GCHQ vezetője.
Andrew Parker, az MI5 igazgatója az alsóházi meghallgatáson elmondta: a 2005-ben végrehajtott, 52 emberéletet kioltó londoni öngyilkos merényletsorozat óta 34 terrortámadásnak sikerült elejét venni brit földön. Parker szerint a 34 meghiúsított támadás "túlnyomó többségét" Nagy-Britanniában élő terroristák tervelték ki. Hozzátette: az MI5 "több ezer" olyan britről tud, akik támogatják a szélsőséges erőszakcselekményeket. Sir John Sawers, az MI6 vezetője kijelentette, hogy Edward Snowden kiszivárogtatásai "rendkívüli károkat" okoztak, és kockára tették a brit szolgálatok műveleti képességét. Sir John szerint nyilvánvaló, hogy Nagy-Britannia ellenségei "most dörzsölik a tenyerüket" örömükben, az al-Kaida terrorhálózat "habzsolja" a kiszivárogtatott információkat, és ezt a Nyugat biztonsága sínyli meg.
Eközben kiderült, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) évente több mint 10 millió dollárt fizet az Egyesült Államok legnagyobb vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatójának, az AT&T-nek azért, hogy a külföldi terrorelhárító tevékenységének részeként hozzáférhessen a cég adatbázisához - közölte névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva a The New York Times. Az AT&T azt fontolgatja, hogy felvásárolja a legnagyobb európai szolgáltatót, a Vodafone-t. A CIA és az AT&T valamikor 2010 előtt kezdődött együttműködése a lap szerint önkéntesen megkötött megállapodáson alapul, arra a telefontársaságot nem idézések vagy bírósági végzések kényszerítették rá. Az AT&T a kémszervezet felkérésére kutat az adattárában a külföldi terroristagyanús személyek telefonhívásainak adatai után, segítséget nyújtva azok külföldi cinkosainak leleplezéséhez.
Az AT&T nemcsak a saját előfizetőinek adatait tárolja, hanem azon telefonálókét is, akiknek a hívása átfut a hálózatán. Noha a CIA felhatalmazása a külföldi hírszerzésre vonatkozik, a cég által birtokolt információk magukba foglalják amerikai állampolgárok nemzetközi telefonhívásait is. A New York-i liberális lap közlése új dimenzióval gazdagította az amerikai biztonsági szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozó, eddig nyilvánosságra került értesüléseket, amelyek eddig alapvetően - a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden kiszivárogtatásai nyomán - a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenységére összpontosítottak. A cikk rávilágított, hogy az NSA-n kívül más amerikai hírszerző szervezetek is felhasználják a telekommunikációs metaadatokat, valamint arra is, hogy milyen együttműködés alakult ki az amerikai titkosszolgálatok és a telekommunikációs szolgáltatók között.
A szerb miniszterelnök nem lepődött meg azon, hogy a zágrábi amerikai nagykövetség épületében állítólag lehallgató központ működik. Ivica Dacic kormányfő Belgrádban részt vett az Európa Tanács által szervezett médiakonferencia megnyitóján. Ezt követően újságírók arra kérték, kommentálja egy brit lapnak a térség sajtójában a napokban ismertetett értesüléseit, amelyek szerint a horvát fővárosban az amerikai nagykövetség épületében lehallgató központ működik, és azt a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) használja. "Nem tudom, hogy engem lehallgatnak-e, de nem mondanám, hogy meglepnek az ilyen értesülések. Miért, önöket talán meglepik?" - tette fel a feltehetően ironikusnak szánt kérdést a szerb miniszterelnök. A térség tömegtájékoztatása az Independent című brit lapra hivatkozva számolt be arról, hogy Zágrábban is lehallgató központ működik az amerikai nagykövetségen.
A lap más fővárosokat is megnevezett, ahol az amerikai diplomáciai képviseletek épületeiben "kémtámaszpontok" működnek. Az újság szerint a kémkedésre és adatgyűjtésre szolgáló eszközt gyakran a nagykövetségek tetején helyezik el. Az Independent ennek illusztrálására egy olyan fényképet is közölt, amelyet a levegőből készítettek, és azon a madridi amerikai nagykövetség épületének a tetején - a lap megfogalmazása szerint - "egy titokzatos fehér tárgy" látható.
A kritikákra válaszul az amerikai vezetés fontolóra vette, hogy különválasztja a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA igazgatójának és a Pentagon Kibernetikai Parancsnoksága vezetőjének a tisztségét - közölte a The Washington Post. Ezt a két pozíciót jelenleg egy személyben Keith Alexander tábornok tölti be, aki a tervek szerint márciusban távozik majd mindkét hivatalából. Alexander 2005 óta az NSA és 2010 óta a kibernetikai parancsnokság első embere. A lapnak névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztségviselők szerint a két funkció - vagyis az elektronikus hírszerzés és a kibernetikai hadviselés irányításának - személyi szétválasztásával megakadályozhatják, hogy egy kézben túlzott hatalom összpontosulhasson. Washingtonban fontolóra vették azt is, hogy az NSA élére a jövőben polgári személyt nevezzenek ki.
James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a "két kalapot viselő" Alexander tábornok esetében jól működött a két tisztség kombinációja. Maga az érintett is úgy látja, hogy hasznos a két funkció összekapcsolása, mert a kibernetikai parancsnokság tevékenysége nagyban függ az NSA által szolgáltatott adatoktól. A Pentagonban emellett vita folyik arról, hogy a kibernetikai erők vezetése a szervezeti struktúrában milyen hatáskört kapjon.
A brit biztonsági szolgálatok a törvényesség határain belül működnek, és nem figyelik azoknak a kommunikációját, akik erre nem adnak okot - mondták a szolgálatok vezetői nyilvános parlamenti meghallgatásukon. Hangsúlyozták azt is, hogy titkosszolgálati módszerekkel többtucatnyi terrortámadást sikerült megakadályozni az utóbbi években. A londoni alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága az utóbbi hónapokban kibontakozott lehallgatási botrány ügyében idézte be az elhárítás (MI5), a hírszerzés (MI6) és a kommunikációs figyelőszolgálat (GCHQ) vezetőit, akik most először jelentek meg együtt a nyilvánosság előtt. A példátlan meghallgatás előzményeként Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja az utóbbi hónapokban titkos információk tömegét szivárogtatta ki főleg a brit és az amerikai sajtónak az NSA, a hasonló profilú GCHQ, valamint több más ország szolgálatainak titkos adatgyűjtési tevékenységéről.
Sir Iain Lobban, a botrány egyik főszereplőjévé vált GCHQ igazgatója a csütörtöki meghallgatáson kijelentette: a szolgálat "nem azzal tölti az idejét", hogy a brit lakosság "nagy többségének" telefonjait hallgatja vagy email-üzeneteit olvassa. "Ez nem lenne arányos, sem törvényes" eljárás, és "nem is alkalmaznék olyanokat, akik ilyesmire vetemednének" - tette hozzá. Sir Iain szerint ha valaki terrorista, súlyos bűncselekményekkel gyanúsított bűnöző, vagy valamilyen okból külföldi titkosszolgálatok célszemélyévé vált, illetve ha tevékenysége ténylegesen veszélyezteti az Egyesült Királyság gazdasági és nemzetbiztonságát, akkor "van rá esély", hogy kommunikációját a brit szolgálatok megfigyelik. Mindazokat, akik e kategóriák egyikébe sem tartoznak, és nincsenek kapcsolatban olyanokkal, akikre e meghatározások vonatkoznak, a brit szolgálatok nem hallgatják le, és erre nincs is jogkörük - hangsúlyozta a GCHQ vezetője.
 Andrew Parker |
Eközben kiderült, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) évente több mint 10 millió dollárt fizet az Egyesült Államok legnagyobb vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatójának, az AT&T-nek azért, hogy a külföldi terrorelhárító tevékenységének részeként hozzáférhessen a cég adatbázisához - közölte névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva a The New York Times. Az AT&T azt fontolgatja, hogy felvásárolja a legnagyobb európai szolgáltatót, a Vodafone-t. A CIA és az AT&T valamikor 2010 előtt kezdődött együttműködése a lap szerint önkéntesen megkötött megállapodáson alapul, arra a telefontársaságot nem idézések vagy bírósági végzések kényszerítették rá. Az AT&T a kémszervezet felkérésére kutat az adattárában a külföldi terroristagyanús személyek telefonhívásainak adatai után, segítséget nyújtva azok külföldi cinkosainak leleplezéséhez.
Az AT&T nemcsak a saját előfizetőinek adatait tárolja, hanem azon telefonálókét is, akiknek a hívása átfut a hálózatán. Noha a CIA felhatalmazása a külföldi hírszerzésre vonatkozik, a cég által birtokolt információk magukba foglalják amerikai állampolgárok nemzetközi telefonhívásait is. A New York-i liberális lap közlése új dimenzióval gazdagította az amerikai biztonsági szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozó, eddig nyilvánosságra került értesüléseket, amelyek eddig alapvetően - a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden kiszivárogtatásai nyomán - a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenységére összpontosítottak. A cikk rávilágított, hogy az NSA-n kívül más amerikai hírszerző szervezetek is felhasználják a telekommunikációs metaadatokat, valamint arra is, hogy milyen együttműködés alakult ki az amerikai titkosszolgálatok és a telekommunikációs szolgáltatók között.
A szerb miniszterelnök nem lepődött meg azon, hogy a zágrábi amerikai nagykövetség épületében állítólag lehallgató központ működik. Ivica Dacic kormányfő Belgrádban részt vett az Európa Tanács által szervezett médiakonferencia megnyitóján. Ezt követően újságírók arra kérték, kommentálja egy brit lapnak a térség sajtójában a napokban ismertetett értesüléseit, amelyek szerint a horvát fővárosban az amerikai nagykövetség épületében lehallgató központ működik, és azt a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) használja. "Nem tudom, hogy engem lehallgatnak-e, de nem mondanám, hogy meglepnek az ilyen értesülések. Miért, önöket talán meglepik?" - tette fel a feltehetően ironikusnak szánt kérdést a szerb miniszterelnök. A térség tömegtájékoztatása az Independent című brit lapra hivatkozva számolt be arról, hogy Zágrábban is lehallgató központ működik az amerikai nagykövetségen.
A lap más fővárosokat is megnevezett, ahol az amerikai diplomáciai képviseletek épületeiben "kémtámaszpontok" működnek. Az újság szerint a kémkedésre és adatgyűjtésre szolgáló eszközt gyakran a nagykövetségek tetején helyezik el. Az Independent ennek illusztrálására egy olyan fényképet is közölt, amelyet a levegőből készítettek, és azon a madridi amerikai nagykövetség épületének a tetején - a lap megfogalmazása szerint - "egy titokzatos fehér tárgy" látható.
A kritikákra válaszul az amerikai vezetés fontolóra vette, hogy különválasztja a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA igazgatójának és a Pentagon Kibernetikai Parancsnoksága vezetőjének a tisztségét - közölte a The Washington Post. Ezt a két pozíciót jelenleg egy személyben Keith Alexander tábornok tölti be, aki a tervek szerint márciusban távozik majd mindkét hivatalából. Alexander 2005 óta az NSA és 2010 óta a kibernetikai parancsnokság első embere. A lapnak névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztségviselők szerint a két funkció - vagyis az elektronikus hírszerzés és a kibernetikai hadviselés irányításának - személyi szétválasztásával megakadályozhatják, hogy egy kézben túlzott hatalom összpontosulhasson. Washingtonban fontolóra vették azt is, hogy az NSA élére a jövőben polgári személyt nevezzenek ki.
James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a "két kalapot viselő" Alexander tábornok esetében jól működött a két tisztség kombinációja. Maga az érintett is úgy látja, hogy hasznos a két funkció összekapcsolása, mert a kibernetikai parancsnokság tevékenysége nagyban függ az NSA által szolgáltatott adatoktól. A Pentagonban emellett vita folyik arról, hogy a kibernetikai erők vezetése a szervezeti struktúrában milyen hatáskört kapjon.
, aki még csak nem is sejti, hogy ő az!
