Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé a WikiLeaks, az egyik térképen Budapest is szerepel.

Az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elektronikus lehallgatásra szakosodott közös egysége, a Special Collection Service (SCS) lehallgató-átjátszó központjainak térképét és a többi anyagot a kiszivárogtató portál Edward Snowdentől, az NSA volt szerződéses alkalmazottjától származó információk alapján tette közzé Twitter-oldalán. A térképen Moszkva, Párizs, Peking, Berlin és több tucat más nagyváros szerepel - írta internetes oldalán a Golosz Rossziji orosz rádió. Az anyagot, amelyet a Cryptome amerikai internetes szakportál is közétett, eredetileg a Der Spiegel új kiadásában is meg akarták elentetni, végül azonban cenzúrázott változatban jelent meg, abból a városok több mint felét törölték. (Budapest rajta maradt.)


A cenzúrázatlan verzió a Cryptome honlapjáról
A térkép szerint Moszkvában két ilyen központ is működik, az egyikben a titkosszolgálatok dolgozói személyesen dolgoznak, a másikban elektronikus eszközök végzik az adatgyűjtést. A térképen ezen belül is árnyalt szerkezetet rajzoltak fel. Piros színnel jelölik azokat a helyeket, amelyeken "aktív megfigyelés" folyik, három város tartozik ide, közöttük van Belgrád. A zöld színnel jelölt városokban (összesen kettőben) műszaki eszközökkel (helyszínen lévő emberek nélkül) folyik a megfigyelő tevékenység. A szürke szín az "alvó központot" jelöli, ilyenből három van feltüntetve. A fennmaradó hetvennégy városban - így Moszkvában, Párizsban, Berlinben, Rómában, Madridban, Havannában, Brazíliavárosban, Sanghajban, Kuvaitban, Bagdadban, Mexikóvárosban, Tbilisziben, Kijevben, Kínában (ott négy ilyen város is van), Hongkongban és Budapesten "kihelyezett személyzet" (staffed location) működik a bemutatott képanyag szerint. A térképen szereplő felirat szerint a lehallgató-átjátszó központok felsorolása a 2010. augusztus 13-i állapotot tükrözi.

Az említett forrás szerint az SCS személyzete amerikai nagykövetségek és konzulátusok fedésében dolgozik. A CIA és az NSA ügynökei diplomáciai épületek mélyén dolgoznak, így munkájuk zavartalan. A nagykövetségekről történő lehallgatás törvénytelen, az SCS személyzete különleges, a mobiltelefon-hálózatról, a wifi-ről és a műholdas összeköttetésekről érkező jelek elfogására alkalmas berendezésekkel dolgozik - írta a rádió internetes oldala. A prezentációból kiderül, hogy az Einstein-Castanet kódnevű jelelfogó berendezések a nagykövetségek felső emeletén vagy a tetőn helyezkednek el, ahol egyebek között polgári célú antennáknak álcázzák őket. Az SCS rendszer nemcsak a levegőben továbbított adatok elfogására alkalmas, hanem segítségével konkrét embereket is meg lehet figyelni.

Nincs áthidalhatatlan akadálya annak, hogy Edward Snowdent meghallgassa a Bundestag - vélik a német törvényhozás alsóházának jogászai. A Bundestag tudományos szolgálatának szakvéleménye szerint több jogi lehetőség is van arra, hogy Németország megadja a tartózkodási engedélyt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Oroszországban tartózkodó volt munkatársának, és ne adja ki őt az amerikai hatóságoknak. Snowdent így akár személyesen is meghallgathatja a német kancellár mobiltelefonja feltételezett amerikai megfigyelésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság, amely várhatóan hamarosan megalakul. A személyes jelenlét azonban nem is szükséges, a Bundestag akár egy Oroszországban dolgozó német diplomatát is megbízhat a meghallgatás lebonyolításával - idézte kedden a Die Welt online kiadása a jogi szakvéleményt.

Német parlamenti vizsgálóbizottság akkor hallgathat meg személyesen külföldi, és nem uniós állampolgárságú, vagy hontalan személyt, ha az illetőnek van németországi tartózkodási engedélye. Az engedélyt pedig a belügyminisztérium is kiadhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a német szövetségi köztársaság "politikai érdekeinek" védelméhez szükséges az illető meghallgatása - áll a szakvéleményben. Az NSA megfigyelési botrányaihoz vezető dokumentumokat kiszivárogtató informatikust az Egyesült Államokban bíróság elé akarják állítani, de Németországnak nem kellene feltétlenül kiadnia az amerikai hatóságoknak. A kiadatás megtagadható, ha az ügyben eljáró tartományi felsőbíróság úgy ítéli meg, hogy a bűncselekmény, amelynek elkövetésével az illetőt a hazájában vádolják, "politikai bűncselekmény vagy politikai jellegű bűncselekmény". A kiadatást továbbá megtagadhatja a bíróság, ha arra a megállapításra jut, hogy "jelentős államérdek" fűződik ehhez - írták a Bundestag jogászai.

A parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a négy frakcióból három - a szociáldemokraták, a Zöldek és a Baloldal képviselőcsoportja - támogatja, és a negyedik - a konzervatív CDU/CSU pártszövetség frakciója - sem utasítja el egyértelműen. Ennek alapján biztosra vehető a testület megalakulása. Elsőként a Baloldal sürgette, hogy vizsgálóbizottság tárja fel Angela Merkel kancellár mobiltelefonja feltételezett megfigyelésének ügyét. A szakvéleményt is a Baloldal frakciója rendelte meg a Bundestag tudományos szolgálatától. Bernd Riexinger, a párt társelnöke szerint "természetes", hogy Snowdent a bizottság elé idézik. "A neve ott lesz a tanúk listáján" - mondta a politikus a Die Weltnek.