Berta Sándor
Dolgozhatnak-e egy csapatban robotok és emberek?
Kevéssé tudnak együttműködni egy csoporton belül a robotok és az emberek, mivel a gyors, kiszámíthatatlan mozgást végző automaták mellett dolgozó alkalmazottak stresszesebbek és gyakrabban hibáznak.
A robotok ma már az autógyártásban éppúgy jelen vannak, mint az atomerőművekben, sőt, már egyes műtőkben is megtalálhatók. Jelenleg az az általános szabály van érvényben, hogy a balesetek elkerülése végett az emberek és a robotok kötelesek egymástól szigorúan elkülönítve végezni a munkájukat. Mindez nem véletlenül van így, Markus Koppenborg, a Bonni Egyetem pszichológusa ezt a kérdéskört járta körül. "Az úgynevezett együttműködő robot egy jövőbeli vízió: a cél az, hogy az emberekkel közösen dolgozzon" - fejtette ki Koppenborg.
A szakember a tesztek során arra volt kíváncsi, hogy miként érzik magukat a jelentkezők a robotok mellett, mennyire vannak tudatában az esetleges veszélyeknek és a kooperáció miként hat a munkateljesítményükre. A teszteket a pszichológus a német balesetbiztosítás Munkavédelmi Intézetének (IFA) virtuális valóság laboratóriumában végezte el. Egy 8 x 3 méteres, félkör alakú képernyőn egy teljesen valósághű 3D-s robotot jelenítettek meg, ami egy ipari csarnokban különböző munkadarabokat szállított az elhelyezett tárolókhoz. Az emberek egy vezérlőpulton keresztül gombnyomásra különböző parancsokat adhattak a mesterséges segítőjüknek. "A kísérletben az volt a különleges, hogy az emberek és a robotok munkaterülete keresztezte egymást" - jegyezte meg Koppenborg.
Egy virtuális laborban tesztelték a robotok és az emberek együttműködését
A kihívást az jelentette, hogy az önkénteseknek egyszerre kellett elvégezniük a számítógép előtt ülve a saját feladataikat és ezzel párhuzamosan utasítani a robotot, hogy hova szállítsa az adott berendezéseket. Eközben folyamatosan növelték a robot sebességét és változtatták a mozgási pályáját, így a mozgása kiszámíthatatlanná vált. A szakember feljegyezte, hogy melyik tesztelő mennyi feladatot végzett el egy bizonyos idő alatt és milyen nagy volt a hibaarány. Szenzorokkal ellenőrizték a kísérlet résztvevőinek szívritmusát is. Az eredmények azt mutatták, hogy a projekt szereplőinek munkateljesítménye jelentős mértékben csökkent, amint a robot megváltoztatta a ritmusát és kiszámíthatatlanná vált. Minél gyorsabban mozgott, annál jobban megfélemlítették és elbizonytalanították az embereket. A legnagyobb ijedelmet a gyors és rendszeresen megváltoztatott mozgás okozta.
A szerzett tapasztalatok fontosak, hiszen egyre több cégnél merül fel a robotok alkalmazása. A Foxconn 2014-re már egymillió robotot akar munkába állítani az üzemeiben és míg a Philips kínai gyárában több száz munkás speciális eszközöket használ a villanyborotvák összeállításához, addig a gyártó hollandiai üzemében 128 robotkar végzi ugyanezt a feladatot.
A robotok ma már az autógyártásban éppúgy jelen vannak, mint az atomerőművekben, sőt, már egyes műtőkben is megtalálhatók. Jelenleg az az általános szabály van érvényben, hogy a balesetek elkerülése végett az emberek és a robotok kötelesek egymástól szigorúan elkülönítve végezni a munkájukat. Mindez nem véletlenül van így, Markus Koppenborg, a Bonni Egyetem pszichológusa ezt a kérdéskört járta körül. "Az úgynevezett együttműködő robot egy jövőbeli vízió: a cél az, hogy az emberekkel közösen dolgozzon" - fejtette ki Koppenborg.
A szakember a tesztek során arra volt kíváncsi, hogy miként érzik magukat a jelentkezők a robotok mellett, mennyire vannak tudatában az esetleges veszélyeknek és a kooperáció miként hat a munkateljesítményükre. A teszteket a pszichológus a német balesetbiztosítás Munkavédelmi Intézetének (IFA) virtuális valóság laboratóriumában végezte el. Egy 8 x 3 méteres, félkör alakú képernyőn egy teljesen valósághű 3D-s robotot jelenítettek meg, ami egy ipari csarnokban különböző munkadarabokat szállított az elhelyezett tárolókhoz. Az emberek egy vezérlőpulton keresztül gombnyomásra különböző parancsokat adhattak a mesterséges segítőjüknek. "A kísérletben az volt a különleges, hogy az emberek és a robotok munkaterülete keresztezte egymást" - jegyezte meg Koppenborg.
Egy virtuális laborban tesztelték a robotok és az emberek együttműködését
A kihívást az jelentette, hogy az önkénteseknek egyszerre kellett elvégezniük a számítógép előtt ülve a saját feladataikat és ezzel párhuzamosan utasítani a robotot, hogy hova szállítsa az adott berendezéseket. Eközben folyamatosan növelték a robot sebességét és változtatták a mozgási pályáját, így a mozgása kiszámíthatatlanná vált. A szakember feljegyezte, hogy melyik tesztelő mennyi feladatot végzett el egy bizonyos idő alatt és milyen nagy volt a hibaarány. Szenzorokkal ellenőrizték a kísérlet résztvevőinek szívritmusát is. Az eredmények azt mutatták, hogy a projekt szereplőinek munkateljesítménye jelentős mértékben csökkent, amint a robot megváltoztatta a ritmusát és kiszámíthatatlanná vált. Minél gyorsabban mozgott, annál jobban megfélemlítették és elbizonytalanították az embereket. A legnagyobb ijedelmet a gyors és rendszeresen megváltoztatott mozgás okozta.
A szerzett tapasztalatok fontosak, hiszen egyre több cégnél merül fel a robotok alkalmazása. A Foxconn 2014-re már egymillió robotot akar munkába állítani az üzemeiben és míg a Philips kínai gyárában több száz munkás speciális eszközöket használ a villanyborotvák összeállításához, addig a gyártó hollandiai üzemében 128 robotkar végzi ugyanezt a feladatot.