Berta Sándor

Dolgozhatnak-e egy csapatban robotok és emberek?

Kevéssé tudnak együttműködni egy csoporton belül a robotok és az emberek, mivel a gyors, kiszámíthatatlan mozgást végző automaták mellett dolgozó alkalmazottak stresszesebbek és gyakrabban hibáznak.

A robotok ma már az autógyártásban éppúgy jelen vannak, mint az atomerőművekben, sőt, már egyes műtőkben is megtalálhatók. Jelenleg az az általános szabály van érvényben, hogy a balesetek elkerülése végett az emberek és a robotok kötelesek egymástól szigorúan elkülönítve végezni a munkájukat. Mindez nem véletlenül van így, Markus Koppenborg, a Bonni Egyetem pszichológusa ezt a kérdéskört járta körül. "Az úgynevezett együttműködő robot egy jövőbeli vízió: a cél az, hogy az emberekkel közösen dolgozzon" - fejtette ki Koppenborg.

A szakember a tesztek során arra volt kíváncsi, hogy miként érzik magukat a jelentkezők a robotok mellett, mennyire vannak tudatában az esetleges veszélyeknek és a kooperáció miként hat a munkateljesítményükre. A teszteket a pszichológus a német balesetbiztosítás Munkavédelmi Intézetének (IFA) virtuális valóság laboratóriumában végezte el. Egy 8 x 3 méteres, félkör alakú képernyőn egy teljesen valósághű 3D-s robotot jelenítettek meg, ami egy ipari csarnokban különböző munkadarabokat szállított az elhelyezett tárolókhoz. Az emberek egy vezérlőpulton keresztül gombnyomásra különböző parancsokat adhattak a mesterséges segítőjüknek. "A kísérletben az volt a különleges, hogy az emberek és a robotok munkaterülete keresztezte egymást" - jegyezte meg Koppenborg.


Egy virtuális laborban tesztelték a robotok és az emberek együttműködését

A kihívást az jelentette, hogy az önkénteseknek egyszerre kellett elvégezniük a számítógép előtt ülve a saját feladataikat és ezzel párhuzamosan utasítani a robotot, hogy hova szállítsa az adott berendezéseket. Eközben folyamatosan növelték a robot sebességét és változtatták a mozgási pályáját, így a mozgása kiszámíthatatlanná vált. A szakember feljegyezte, hogy melyik tesztelő mennyi feladatot végzett el egy bizonyos idő alatt és milyen nagy volt a hibaarány. Szenzorokkal ellenőrizték a kísérlet résztvevőinek szívritmusát is. Az eredmények azt mutatták, hogy a projekt szereplőinek munkateljesítménye jelentős mértékben csökkent, amint a robot megváltoztatta a ritmusát és kiszámíthatatlanná vált. Minél gyorsabban mozgott, annál jobban megfélemlítették és elbizonytalanították az embereket. A legnagyobb ijedelmet a gyors és rendszeresen megváltoztatott mozgás okozta.

A szerzett tapasztalatok fontosak, hiszen egyre több cégnél merül fel a robotok alkalmazása. A Foxconn 2014-re már egymillió robotot akar munkába állítani az üzemeiben és míg a Philips kínai gyárában több száz munkás speciális eszközöket használ a villanyborotvák összeállításához, addig a gyártó hollandiai üzemében 128 robotkar végzi ugyanezt a feladatot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • cateran #7
    Beszaras...."Az eredmények azt mutatták, hogy a projekt szereplőinek munkateljesítménye jelentős mértékben csökkent, amint a robot megváltoztatta a ritmusát és kiszámíthatatlanná vált."
    Ezek az "emberek" penzt kapnak ezert?
  • Macropus Rufus #6
    ha jól értem akkor gép random szerűen mozgott már a végén. Egy random mozgó emberrel sem 1xü együtt dolgozni. Ehhez nekik kísérlet kellett, hogy bebizonyítsák:
    - random mozgáshoz nem lehet alkalmazkodni
    - a robot jóval erősebb mint az ember, találkozásukkor a robot nyer.

    hiányzik a Brit tudósok a cikkből :D
  • haxoror #5
    Tehát a kiszámíthatatlanság megnehezíti a munkavégzést, ez egy váratlan fejlemény, nem gondoltam volna.
  • Molnibalage #4
    http://lemil.blog.hu/2012/03/26/general_protection_fault_1

    Háromrészes. :)
  • MsUser #3
    De ha érzékeli a környezetét szenzorokkal és távolság mérőkkel + ez integrálva van a vezérlő programjába, sokkal drágább lesz egy robot! És a varázs szó a drágább!!!
  • ostoros #2
    +1
  • kvp #1
    Errol eszembe jut egy mutos robot teszteleskori balesete. Az orvos pozicioja benne volt a kizarasi zonaban, de az asszitens helyet elfelejtette felvenni a fejlesztocsapat. A teszteles soran a robotkar vegen levo kisebb huto meretu rontgengep tessekelte (repitette) par meterrel odebb az asszisztens helyen allot.

    A fenti peldabol is latszik, hogy a mai robotokkal csak annyi baj van, hogy sokkal erosebbek es nem nezik merre mennek. Kb. ugyanaz a baj veluk mint pl. egy kezzel etetett presgeppel, ott is a legnagyobb veszely az, hogy az ember hibazik es veletlenul a gep utjaba akad. Ezt a prolemat egyreszt ugy lehet megoldani, hogy csak akkora ereje legyen a gepnek, amekkora a munkavegzeshez szukseges, ami lehetoleg ne legyen tobb mint egy embere, masreszt ha megis erosebb, akkor figyeljen oda, hogy nehogy veletlenul hozzaerjen barmihez amit nem akar megfogni es veletlenul az utjaba kerul. Tovabba kepes legyen kivarni amig az ember odebb mozdul es akkor folytassa a munkajat.