Berta Sándor
Erősödő cenzúrával reagál Kína a tüntetésekre
Az elnyomás ellenére a kínai felhasználók egyre jobban tiltakoznak a kisajátítások, a rossz munkakörülmények és a környezetszennyezés ellen. Ezért a hatóságok még szigorúbban ellenőriznék a világhálót.
"A mikroblogok és más hasonló kommunikációs megoldások felerősítették a tiltakozók akciók összehangolására vonatkozó képességeit és a nyilvánosság figyelmét is sikerült magukra vonniuk. Világossá vált, hogy nem egyedi esetekről van szó" - nyilatkozta Eva Pils, a hongkongi Kína Egyetem jogászprofesszora. Ugyan a kínai alkotmány garantálja a gyülekezési és a tüntetési jogot, azonban a jelenlegi rezsim gyakorlatilag nem engedélyezi demonstrációk tartását. Ennek ellenére folyamatosan nő a tüntetések száma: 1993 és 2003 között 60 000-re nőtt ezeknek a rendezvényeknek a száma, 2006-ban már 90 000, 2010-ben pedig közel 180 000 ilyen esemény volt. Egy egykori diplomata úgy vélte, hogy eddig 191 000 tüntetést tartottak, míg az Európai Unió megbízásából készült tanulmányban már egy még nagyobb szám szerepel: 230 000.
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) 2012 decemberi Kék Könyvének adatai alapján a demonstrációk felének hátterében az üzletkisajátítások és a házlebontások elleni tiltakozások álltak, míg a gyűlések 30 százaléka a környezetszennyezés ellen emelt szót. Az internet egyre veszélyesebb a kínai rezsim szemszögéből, mivel az emberek kezdik felfedezni kapcsolattartó és mozgósító erejét. Korábban egymással soha nem találkozó személyek alakítanak ki új csoportokat és ezekből pattannak ki a tömegmegmozdulások. A hatóságok válasza szerint tovább kell szigorítani a cenzúrát.
Az esetek több mint 70 százalékában keletkeznek sérülések és anyagi károk, közel 9 százalékában pedig halottak is vannak. A leggyakoribb kiváltó ok (24 százalék) a társadalmi vita, ide tartoznak a ki nem fizetett bérek elleni akciók is. A demonstrációk 22 százaléka a rendőrség, 13 százaléka más kínai hivatalok, 22 százaléka pedig a kényszerbontások, kisajátítások ellen kezdődik. A konfliktusok 9 százalékának hátterében az etnikai és a környezettel kapcsolatos viták állnak.
A kormányzat óvatosan, regionálisan nyitni akar, ezért indították el a sanghaji szabad kereskedelmi övezetet, és itt elérhetők a politikai érzékenységük miatt Kína-szerte blokkolt honlapok. Ezzel együtt - szokás szerint a fiatalok védelmére hivatkozva - az erkölcstelen és agresszivitást kifejező tartalmak fokozott szűrésével - szigorítják az internetes oldalak és az okostelefonos alkalmazások ellenőrzését.A hivatalos szervek olyan információkra is vadászni fognak, amelyek a fiatalkorúakról nyilvánosságra hozott személyes adatokat tartalmaznak, illetve rágalmazóak vagy megfélemlítést szolgálnak. Azokat az online posztokat szintén törölni fogják, amelyek szerzői gazdagságukkal kérkedtek vagy egyes celebek iránti megszállott rajongást fejeznek ki.
"A mikroblogok és más hasonló kommunikációs megoldások felerősítették a tiltakozók akciók összehangolására vonatkozó képességeit és a nyilvánosság figyelmét is sikerült magukra vonniuk. Világossá vált, hogy nem egyedi esetekről van szó" - nyilatkozta Eva Pils, a hongkongi Kína Egyetem jogászprofesszora. Ugyan a kínai alkotmány garantálja a gyülekezési és a tüntetési jogot, azonban a jelenlegi rezsim gyakorlatilag nem engedélyezi demonstrációk tartását. Ennek ellenére folyamatosan nő a tüntetések száma: 1993 és 2003 között 60 000-re nőtt ezeknek a rendezvényeknek a száma, 2006-ban már 90 000, 2010-ben pedig közel 180 000 ilyen esemény volt. Egy egykori diplomata úgy vélte, hogy eddig 191 000 tüntetést tartottak, míg az Európai Unió megbízásából készült tanulmányban már egy még nagyobb szám szerepel: 230 000.A Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) 2012 decemberi Kék Könyvének adatai alapján a demonstrációk felének hátterében az üzletkisajátítások és a házlebontások elleni tiltakozások álltak, míg a gyűlések 30 százaléka a környezetszennyezés ellen emelt szót. Az internet egyre veszélyesebb a kínai rezsim szemszögéből, mivel az emberek kezdik felfedezni kapcsolattartó és mozgósító erejét. Korábban egymással soha nem találkozó személyek alakítanak ki új csoportokat és ezekből pattannak ki a tömegmegmozdulások. A hatóságok válasza szerint tovább kell szigorítani a cenzúrát.
Az esetek több mint 70 százalékában keletkeznek sérülések és anyagi károk, közel 9 százalékában pedig halottak is vannak. A leggyakoribb kiváltó ok (24 százalék) a társadalmi vita, ide tartoznak a ki nem fizetett bérek elleni akciók is. A demonstrációk 22 százaléka a rendőrség, 13 százaléka más kínai hivatalok, 22 százaléka pedig a kényszerbontások, kisajátítások ellen kezdődik. A konfliktusok 9 százalékának hátterében az etnikai és a környezettel kapcsolatos viták állnak.
A kormányzat óvatosan, regionálisan nyitni akar, ezért indították el a sanghaji szabad kereskedelmi övezetet, és itt elérhetők a politikai érzékenységük miatt Kína-szerte blokkolt honlapok. Ezzel együtt - szokás szerint a fiatalok védelmére hivatkozva - az erkölcstelen és agresszivitást kifejező tartalmak fokozott szűrésével - szigorítják az internetes oldalak és az okostelefonos alkalmazások ellenőrzését.A hivatalos szervek olyan információkra is vadászni fognak, amelyek a fiatalkorúakról nyilvánosságra hozott személyes adatokat tartalmaznak, illetve rágalmazóak vagy megfélemlítést szolgálnak. Azokat az online posztokat szintén törölni fogják, amelyek szerzői gazdagságukkal kérkedtek vagy egyes celebek iránti megszállott rajongást fejeznek ki.