MTI
Jövő tavasszal indulhat a digitális átállás
Jövő év tavaszán indulhat a digitális átállás - mondta Jánosi György, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának szocialista elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Az Országgyűlés várhatóan a tavaszi ülésszak végig elfogadja a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatot, és ezt követően indulhat meg a pályázati kiírás, amelynek december 31-ig le kell zárulnia, ez azt jelenti, hogy a következő év tavaszán indulhat a digitális átállás - közölte a kormánypárti politikus, miután ötpárti tárgyalásokon négy parlamenti párt megállapodott a törvénytervezetről. (A kivételt a KDNP jelenti, amely az MSZP tájékoztatása szerint szakmai aggályok miatt nem támogatta a megállapodást.)
A digitális átállás lényege, hogy 2012-ig megszűnik a hagyományos földi sugárzású televíziós műsorszórás, és helyébe a lényegesen több csatorna átvitelére alkalmas digitális technológia lép. Jánosi György közlése szerint a négypárti megállapodás kevés tartalmi kérdésben köti meg a pályázók kezét. A szocialista képviselő kifejtette: pályázati feltétel, hogy a legnagyobb lefedettségű multiplexre kötelező felvenni a médiatörvényben rögzített három közszolgálati televíziós csatornát, valamint a tájékoztatási kötelezettség érdekében helyet kell biztosítani négy éve működő két hír-, illetve közéleti csatornának is.
Ezen a multiplexen legfeljebb négy országos hatókörű, általános tematikájú csatornának is helyet kell kapnia - fűzte hozzá Jánosi György. A multiplex egy olyan szabványosított jelfolyam, amely a digitális műsorterjesztés céljára szolgáló televíziós és rádiós műsorszolgáltatásokat, kiegészítő digitális szolgáltatásokat, valamint az ehhez kapcsolódó más azonosító jeleket és adatokat tartalmazza.
A kormánypárti politikus azt mondta, a pártok egyetértettek abban is, ez a kétharmados támogatást igénylő törvény olyan súlyú, hogy indokolt a folyamatos parlamenti kontroll egy eseti bizottság keretében. Jánosi György közölte: az utóbbi feladata lesz, hogy megvizsgálja a pályázati kiírás tervezetét, az elbírálási szempontok rendszerét és az eljárásra vonatkozó dokumentációt. A testület ezekben a kérdésekben kétharmados többséggel dönt. Mint elhangzott, a tájékoztatási monopóliumok ellen is megfogalmaztak szabályokat, így az nem pályázhat, aki Magyarországon műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, és azok a műsorterjesztők sem, amelyeknek az előfizetői száma eléri a háromszázezret.
Jánosi György tájékoztatása szerint a pártok megállapodtak a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításáról. A módosításra azért van szükség, mert az Európai Bíróságon eljárás indult Magyarország ellen, ugyanis a törvény a lakosság egyharmadára korlátozza a kábeltévék szolgáltatási lehetőségeit. Hozzáfűzte: a megállapodás tartalmazza, hogy a pályázat lezárásáig a pártok döntenek az új tartalomszabályozásról. Márfai Péter, az Országgyűlés informatikai bizottságának szocialista alelnöke a digitális átállás kapcsán azt mondta, bővül az információs társadalom szolgáltatásainak köre, és átrendeződnek a piaci erőviszonyok. Kifejtette: jelenleg két kereskedelmi csatorna határozza meg a kereskedelmi és a reklámpiacot.
Az Országgyűlés várhatóan a tavaszi ülésszak végig elfogadja a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatot, és ezt követően indulhat meg a pályázati kiírás, amelynek december 31-ig le kell zárulnia, ez azt jelenti, hogy a következő év tavaszán indulhat a digitális átállás - közölte a kormánypárti politikus, miután ötpárti tárgyalásokon négy parlamenti párt megállapodott a törvénytervezetről. (A kivételt a KDNP jelenti, amely az MSZP tájékoztatása szerint szakmai aggályok miatt nem támogatta a megállapodást.)
A digitális átállás lényege, hogy 2012-ig megszűnik a hagyományos földi sugárzású televíziós műsorszórás, és helyébe a lényegesen több csatorna átvitelére alkalmas digitális technológia lép. Jánosi György közlése szerint a négypárti megállapodás kevés tartalmi kérdésben köti meg a pályázók kezét. A szocialista képviselő kifejtette: pályázati feltétel, hogy a legnagyobb lefedettségű multiplexre kötelező felvenni a médiatörvényben rögzített három közszolgálati televíziós csatornát, valamint a tájékoztatási kötelezettség érdekében helyet kell biztosítani négy éve működő két hír-, illetve közéleti csatornának is.
Ezen a multiplexen legfeljebb négy országos hatókörű, általános tematikájú csatornának is helyet kell kapnia - fűzte hozzá Jánosi György. A multiplex egy olyan szabványosított jelfolyam, amely a digitális műsorterjesztés céljára szolgáló televíziós és rádiós műsorszolgáltatásokat, kiegészítő digitális szolgáltatásokat, valamint az ehhez kapcsolódó más azonosító jeleket és adatokat tartalmazza.
A kormánypárti politikus azt mondta, a pártok egyetértettek abban is, ez a kétharmados támogatást igénylő törvény olyan súlyú, hogy indokolt a folyamatos parlamenti kontroll egy eseti bizottság keretében. Jánosi György közölte: az utóbbi feladata lesz, hogy megvizsgálja a pályázati kiírás tervezetét, az elbírálási szempontok rendszerét és az eljárásra vonatkozó dokumentációt. A testület ezekben a kérdésekben kétharmados többséggel dönt. Mint elhangzott, a tájékoztatási monopóliumok ellen is megfogalmaztak szabályokat, így az nem pályázhat, aki Magyarországon műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, és azok a műsorterjesztők sem, amelyeknek az előfizetői száma eléri a háromszázezret.
Jánosi György tájékoztatása szerint a pártok megállapodtak a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításáról. A módosításra azért van szükség, mert az Európai Bíróságon eljárás indult Magyarország ellen, ugyanis a törvény a lakosság egyharmadára korlátozza a kábeltévék szolgáltatási lehetőségeit. Hozzáfűzte: a megállapodás tartalmazza, hogy a pályázat lezárásáig a pártok döntenek az új tartalomszabályozásról. Márfai Péter, az Országgyűlés informatikai bizottságának szocialista alelnöke a digitális átállás kapcsán azt mondta, bővül az információs társadalom szolgáltatásainak köre, és átrendeződnek a piaci erőviszonyok. Kifejtette: jelenleg két kereskedelmi csatorna határozza meg a kereskedelmi és a reklámpiacot.
