Napi Online

Továbbra is az AGB méri az MTV nézettségét

Egyetlen pályázóként az AGB Nielsen Médiakutató Kft. nyerte meg a Magyar Televízió által a tévénézési szokások műszeres mérésére kiírt közbeszerzési pályázatot.

Az MTV korábban hirdetmény nélküli tárgyalásos tendert írt ki, amelyre csak az AGB Nielsent hívta meg, ám akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság ezt nem fogadta el, és nyilvános pályázat kiírására szólította fel a köztelevíziót. A nyertes három évre szerez jogot a szolgáltatásra; a köztelevízió legfeljebb 700 millió forintot szánt erre a célra. Napjainkban Magyarországon ugyan csak az AGB Nielsen foglalkozik ilyen tevékenységgel a televíziók számára - az MTV-nek korábban is e cég végezte ezt a feladatot -, ám más cégek is képesek lennének erre.

"A GfK Hungária Piackutató Kft. már egy ideje érdeklődik az ilyen feladatok iránt, ám ebben az esetben nem biztosított a verseny, és a legtöbb piaci szereplő számára lehetetlen megfelelni ezeknek a pályázati feltételeknek" - mondta a pályázat kiírásakor Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója. Vélhetően az is visszatartotta a GfK-t az indulástól, hogy az értékelésben a legnagyobb (50 százalékos) súllyal a szolgáltatás mielőbbi megkezdése szerepelt. Márpedig ez a kritérium állította a legnagyobb feladat elé az új piaci szereplőket, hiszen a rendszer kiépítése fél-egy évet igényel, az MTV pályázatán pedig az volt előnyben, aki mielőbb, például a szerződés megkötését követő napon már képes a feladat ellátására. Ez pedig a már piacon lévő pályázónak kedvezett - vélik szakértők.

A nyertesnek a négy éven felüli népesség körében kell a műszeres méréseket elvégeznie, egy 850 háztartásból álló panelen. A szolgáltatónak percenkénti nézettségi adatokat kell gyűjtenie (a nap 24 órájában, az év minden napján) és ezekből adatbázist készítenie, továbbá másnaponként online adatokat kell szolgáltatnia a megrendelőnek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mrzed001 #37
    Még mindig nem érted :(
    Az a felháborító, hogy pontos számszerűsíteni próbálják a hasraszámaikat.
    Ha csak annyit írnának, hogy nézettsége ~600.000, akkor (sem annyira, de) ok, viszont az, hogy 554.213 és 641.323 az a pofátlanság a köbön (mindkettő helyett a ~600.000 kevésbé lenne dühítő, mert a kettő közötti majd 100.000 BŐVEN a saját hibahatárukon belül van, sőt talán a 200.000-es csoportosítás lenne sztem a legkisebb, amit engednék -bár komoly fenntartásokkal azt is-).
    Éppen a te példádból látszik a legjobban, nézd az utolsó oszlopot!
    Első esetben "durván" kikapott az ut.előttitől, meg a negyediktől, aztán a végén meg már vezet előtte (ahogy pontosodik a mérés). És ahogy említettem ez TILOS felszorozni, és a teljes lakosságra vetíteni, mert csak egy szűk célcsoportot vizsgáltál

    ahogy írtam, ha egy tendencia elindul, akkor azt nem nagyon állítják meg
    valami komoly statisztikai ismeretbeli problémád van. Az NEM a tendencia, hogy a nagyobb mérésszám felé valaminek hogy módosul az aránya, az a tendencia, hogy a következő méréseknél hogy módosul az arányuk

    most lehet elemezni, hogy egy totál random minta 1%-a mennyire ad jó képet a sokaságról
    És itt jön a következő probléma, NEM random a minta, csoportokon belül random (életkor, képzettség, ...) talán(sic!), és NEM egyenletes eloszlású (azaz pl x*5000 lakosú város x mérő)!
  • winnie #36
    Mert ha hibás is a mérés, akkor minden tévéadót érint, azaz mivel minden tévéadó ugyanazokat az eredményeket kapja, és ugyanugy azon van, hogy olyan musorokat adjn, ami nagyobb nézettséget produkáljon ezen a mérésen, a verseny maga nem torzul.

    próbűálom én mondani ezt, de itt az a gond, hogy a szeretett sorozatokat mindig alulbecslik, amit utálnak azt meg felül. ez már alapból abszurdum:)

    220 szavazatnál: 13 - 5 - 44 - 12 - 6 - 11 - 9
    1132szavazatnál: 14 - 5 - 44 - 10 - 5 - 11 - 11
    2440szavazatnál: 16 - 4 - 41 - 10 - 6 - 11 - 13
    5281szavazatnál: 19 - 4 - 39 - 9 - 6 - 11 - 12

    ahogy írtam, ha egy tendencia elindul, akkor azt nem nagyon állítják meg. "úgy lenne a logikus, ha az első és/vagy az utolsó növekedésnek indult oszlop tovább nőne a harmadik kárára, " - most lehet elemezni, hogy egy totál random minta 1%-a mennyire ad jó képet a sokaságról. (és, ha egy ilyen random minta milyen jó közelítés - látszik az is, hogy mik és mekkorák az eltérések, mint ahogy a feldolgozás során látszik az is, hogy az eloszlás változása nagyjából egyenletes. ezt kell elképzelni mondjuk más csoportokra. (nem így működik, de a 18-49-es diplomásokra, mondjuk)
  • mrzed001 #35
    Én csak egy statisztikát mondok, ami lényegében értelmetlenné teszi az egész nézettségi (hasra)statisztika mérést:
    Sorozatrészek letöltési statisztikája - max letöltésszám / rész
    2003 I. félév: 23.000 (vagy 2002 év vége ? öregszem)
    2003 II. félév: 42.000
    2004: 67.000
    2005: 140.000

    Most becsülök egyet (és nagyon szerény leszek):
    2006: 270.000
    2007: 480.000
    2008: 820.000
    2009: 1.500.000
    2010: 2.900.000

    Szóval 5 éven belül sztem annyira online lesznek a sorozatok, hogy már inkább ezeket a pontos statisztikákat kezdik el figyelni
  • Cat #34
    egy nagyon fontos dologról megfeledkeztek: ennek az egész vitának nincs értelme. Ok. szerintetek nem jó a mérés, winne szerint igen. Én meg azt mondom, hogy _nincs értelme_ ezen vitatkozni, mert lényegtelen. Hogy miért? Mert ha hibás is a mérés, akkor minden tévéadót érint, azaz mivel minden tévéadó ugyanazokat az eredményeket kapja, és ugyanugy azon van, hogy olyan musorokat adjn, ami nagyobb nézettséget produkáljon ezen a mérésen, a verseny maga nem torzul.

    Az már egy egészen más kérdés, hogy ez milyen müsorokat eredményez, de a vitátok ezt a témakört nem érinti.
  • mrzed001 #33
    tipikus belemagyarázás - kár érte... sosem mondtam, hogy pontosak, mindössze (ideírhatom, hogy nagy valószínűséggel) hibahatáron mozgó becslések.
    A hibahatárok mértékében nem értünk egyet. Te azt mondod, hogy ezzel a 850-es mért adattal 5%p-os szórás érhető el. Én azt mondom, hogy ezzel 30-50%p-os szórás érhető el (+- ~ félmillió ember)
  • mrzed001 #32
    alapvetően az a gáz a vitában, hogy én már a sokadik példával alatámasztott érvet hozom fel és, ami ellen nem tudsz semmit felhozni, azt otthagyod és elfelejted. azt hiszem ideje, hogy te hozz érveket, én bőven hoztam.
    Az a gáz, hogy nem tudsz a választásokon kívül olyan példát mondani, AHOL TÉNYLEGESEN meg lettek számolva az emberek szavazatai, így ténylegesen össze lehet vetni a közvéleménykutatós előrejelzésekkel.
    Ez az egy valós megszámolt adat viszont engem támaszt alá 1 milliószor :p

    és persze sokadjára megkérdezem, hogy miért nem mersz egy lyen szavazást kiíratni? (szerintem az én igazamat bizonyítaná)
    Csak akkor lenne értelme, ha népszavazás lenne ugyebár
  • mrzed001 #31
    a 15%-nak a 15%-a egy kis sokaságot fed le. egy másik sokaságot másik 15%-nak a 15%-val tudsz lefedni, hogy ilyen földhözragadt példákat hozzak.
    Akkor te még mindig nem érted, hogy 15%-nak a 15%-ának a 15%-ának a 15%-a amiről szó van. Nem kettő, 4 lépés!

    akkor ebben egyetértünk. ha a népességet felosztod több részre és a kiválasztott népcsoportokat le tudod fedni mintákkal, akkor a kiválasztott népcsoportok szokásait tudod modellezni a minták szokásaival. innen már csak egy lépés, hogy a hazai statisztikák alapján a kis csoport súlyozása segítségével reprezentáld a népességet.
    Még mindig nem érted, hogy a népesség szokása =/= egyes népcsoportok szokásával (amiket ráadásul komolyan befolyásolnak random tényezők)
  • mrzed001 #30
    azt a kliens vagy a megrendelő határozza meg. általában 5% (+/- 2,5%). ez 1,5M-ós nézettsgnél kiszámolhatod hogy mennyi
    Na itt kezdődik a gond. Nincs még olyan, hogy 1,5M-ós nézettség, van egy sorozat, tudni akarod mennyien nézik. Kiindulás a teljes népesség 10M (ezt lehet szűkíteni statisztikai alapon, de csak minimálisan). Az 5%p szórás eléréséhez pedig igencsak nyújtózniuk kellene, ahhoz a 1/10000 édes kevés
  • winnie #29
    Itt valami olyasmit mondasz, hogy adott egy 10M alapcsoport, és ennek 1M fős mintacsoportja, mondjuk 1% becslési eltéréssel.

    a példa csak arra volt jó, hogy mr. zed-nek levezessek egy gondolkodásmódot, mert egyébként nem értette, hogy mire gondolok. így jobban érthetőnek tűnt, hogy mire gondolok.

    Mert nekem van matek diplomám, szóval ne akarj a statisztika áltudományával

    én nem a diplomámmal szoktam érvelni, sry. ha te azt mondod, hogy áltudomány, akkor kénytelen vagyok neked - matematikai statisztika sem létezik?

    tegnapig az sem tudtam, hogy van kumulált szorzás (ha te mondod), csak próbáltam képszerűen magyarázni, hogy milyen lehet ez a statisztika. nem vagyok statisztikus, de nyilván hasonló az alapja. (ha csak matek lenne a számítás, akkor mateknak neveznék, de biztos szerepet játszik a felmérésekben a szórás, átlagos abszolút eltérés, fogalmam sincs). nem én számolom.

    dettó nem tudom hogy történik a mintavétel, csak céloztam rá, hogy egy bizonyos jellemzőkkel megáldott népcsoport szokásai leírhatóak kis hibaszázalékkal minimális minta alapján.

    de mondom, konkrét példát. hány százalékot kell vizsgálni? és hogy számítódik a kumulálódó hiba lehetősége. ezt leírhatod.
  • winnie #28
    Magyarán néha jók a saccok, néha rosszak a saccok, de azért te azt mondod, hogy kezeljük őket pontos számadatként???

    tipikus belemagyarázás - kár érte... sosem mondtam, hogy pontosak, mindössze (ideírhatom, hogy nagy valószínűséggel) hibahatáron mozgó becslések.