Amikor Elon Musk augusztusban közzétette új szállítási rendszere, a Hyperloop részleteit, nem sokan vették a fáradságot, hogy elolvassák a működésről szóló 58 oldalas dokumentációt. Egy mérnöki szimulációs szoftvercég munkatársai azonban megtették, és modellezésük azt bizonyítja, hogy némi módosításokkal ugyan, de a pneumatikus utas szállítás működőképes.

Sandeep Sovani és kollégái a Pennsylvania államban található Canonsburg-ben működő Ansys szoftvercégnél azonnal rávetették magukat a SpaceX alapító Musk blog bejegyzésére és az ott közzétett PDF-re, ami 35 percben vizionálja a Los Angeles - San Francisco útvonal megtételét, mindezt közel hangsebességgel, egy csővezetékben suhanva.


Sovani, a cég szállítási szakértője maga is jó ideje elmélkedik a Musk által megfogalmazott megoldáson, ezért részben intellektuális és tudományos kíváncsiságától vezetve, részben pedig üzleti szempontokból csapatával betáplálta Musk terveit egy számítógépes modellbe. Ezek a virtuális modellek valós fizikát szimulálnak, melyekkel segítséget nyújtanak az új termékeket tervező mérnököknek, hogy lássák, mi történik például egy okostelefonnal, ha leejtik a padlóra, anélkül, hogy ehhez prototípusokat kellene építeniük.

A csapat elsőként a Hyperloop különböző ábrázolásait kombinálva megalkotta a Hyperloop kapszulájának és csővezetékének alapjait. Ezután szimulálták a csőben a légáramlási körülményeket, ami több problémát is felvetett. Az egyik felfedezés szerint mind a cső átmérője, mind az utasok szállítására megtervezett kapszula módosításra szorul, mivel a jelenlegi tervezet szerint túl közel helyezkednek el egymáshoz. Egy másik megállapítás a kapszula alakjára vonatkozott, az ugyanis nem elég áramvonalas, az elejének jóval rakétaszerűbbnek, míg a végének kúpalakúnak kellene lenni, a rajzokon látható csapott megoldás helyett.

Az Ansys modellezéséből az is kiderült, hogy a légáramlás elérheti, vagy akár meg is haladhatja a hang sebességét, ami egyáltalán nem jó. Egy hatalmas légoszlop maga előtt tolásával a kapszula nagyon sok energiát emésztene fel, ami gyakorlatilag alkalmatlanná tenné a közlekedésre. Optimális esetben az áramlás nem érhetné el a hangsebességet, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Hyperloop ne működhetne. Ezek csupán leküzdésre váró kihívások, nem zsákutcák, magyarázta Sovani. "Meggyőződésem, hogy a koncepció életképes" - tette hozzá.

Következő lépésként csapatával egy új virtuális prototípus elkészítését tervezi, ami már magában foglalja az általuk javasolt módosításokat. Bár nem tudják, hogy Musk látta-e modelljeiket, a projekt nyílt forrású természete miatt hamarosan mindenki számára elérhetővé teszik, hogy mások is véleményezhessék és továbbfejleszthessék azokat. Az Ansys korábban már készített űrhajó modellezést a SpaceX-nek, ezért nem lenne meglepő, ha újra feltűnnének Musk oldalán.

Sovani szerint a csőutazás előre mozdításához olyan kaliberű látnokokra van szükség, mint Musk, hogy hasonló forradalmi áttöréseket érjenek el, mint a vasúttal és a légiközlekedéssel. "Ezzel a megoldással egy óra alatt megtehető a Los Angeles - New York távolság" - mondta. "Ettől kezdve az emberek bárhol lakhatnak, és bárhol dolgozhatnak a kontinensen"