Berta Sándor
Az ACTA mellett lobbiznak a szerzői jogvédő szervezetek
Több mint 20 szerzői jogvédő csoport próbálja meg arról meggyőzni az Európai Parlamentet (EP), hogy fogadják el a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (Anti Counterfeiting Trade Agreement - ACTA).
A lobbimunka általában nem a nyilvánosság előtt, hanem a háttérben zajlik. A szerzői jogvédőknél sincs ez másképp, közleményeikben csak ritkán próbálnak meg nyomást gyakorolni. Az ACTA esetében azonban nem sikerült titokban tartani a megállapodással kapcsolatos nyomásgyakorlást. Kiszivárgott egy olyan irat, amit a Nemzetközi Zeneipari Szövetség (IFPI), a Mozgókép Szövetség (MPA) és az Üzleti Szoftver Szövetség (BSA) vezetésével több mint 20 egyesület írt Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének. Ennek oka, hogy ugyan az ACTA végleges változata már hónapok óta készen van, azonban közel sem biztos, hogy azt elfogadja az EP. Az IFPI, az MPA, a BSA és a többi szervezet arra próbálta meg rávenni Buzeken keresztül az EP-képviselőket, hogy mindenképpen szavazzák meg a megállapodást.
A lépés sikere azonban kérdéses, az európai parlamenti honatyák ugyanis egyáltalán nem kedvelik az ilyen jellegű nyomásgyakorlásokat, ráadásul még ha el is fogadják az ACTA-t, akkor is az Európai Bíróság elé kerülhet az ACTA ügye. Felmerülhet ugyanis az a kérdés, hogy összeegyeztethető-e az európai joggal a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás.
Az IFPI, az MPA és a BSA szerint az EP-nek már most lépnie kellene és minden előzetes jogi és egyéb felülvizsgálat nélkül azonnal el kellene fogadnia a dokumentumot. A lobbilevél aláírói hangsúlyozták: támogatják az ACTA-t és hiszik, hogy ez a szerződés fontos ahhoz, hogy Európa innovatív és kreatív iparát megvédjék a tisztességtelen versennyel, illetve az európai fogyasztókat a hamisított termékekkel szemben. Bár elfogadják az Európai Parlament előzetes vizsgálati jogát, azonban aggódnak amiatt, hogy ha az ügy az Európai Bíróság elé kerül, akkor ez lelassíthatja az elfogadási és a bevezetési folyamatot. Ebben az esetben pedig a nemzetközi kereskedelmi partnerekkel szemben meggyengülne az Európai Unió pozíciója.
Februárban egyébként európai jogászok közös nyilatkozatban azt követelték az EP-képviselőktől, hogy semmiképpen se szavazzák meg az egyezményt. A jogászok követelésüket azzal indokolták, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás több ponton is sérti az európai jogot.
A lobbimunka általában nem a nyilvánosság előtt, hanem a háttérben zajlik. A szerzői jogvédőknél sincs ez másképp, közleményeikben csak ritkán próbálnak meg nyomást gyakorolni. Az ACTA esetében azonban nem sikerült titokban tartani a megállapodással kapcsolatos nyomásgyakorlást. Kiszivárgott egy olyan irat, amit a Nemzetközi Zeneipari Szövetség (IFPI), a Mozgókép Szövetség (MPA) és az Üzleti Szoftver Szövetség (BSA) vezetésével több mint 20 egyesület írt Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének. Ennek oka, hogy ugyan az ACTA végleges változata már hónapok óta készen van, azonban közel sem biztos, hogy azt elfogadja az EP. Az IFPI, az MPA, a BSA és a többi szervezet arra próbálta meg rávenni Buzeken keresztül az EP-képviselőket, hogy mindenképpen szavazzák meg a megállapodást.
A lépés sikere azonban kérdéses, az európai parlamenti honatyák ugyanis egyáltalán nem kedvelik az ilyen jellegű nyomásgyakorlásokat, ráadásul még ha el is fogadják az ACTA-t, akkor is az Európai Bíróság elé kerülhet az ACTA ügye. Felmerülhet ugyanis az a kérdés, hogy összeegyeztethető-e az európai joggal a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás.
Az IFPI, az MPA és a BSA szerint az EP-nek már most lépnie kellene és minden előzetes jogi és egyéb felülvizsgálat nélkül azonnal el kellene fogadnia a dokumentumot. A lobbilevél aláírói hangsúlyozták: támogatják az ACTA-t és hiszik, hogy ez a szerződés fontos ahhoz, hogy Európa innovatív és kreatív iparát megvédjék a tisztességtelen versennyel, illetve az európai fogyasztókat a hamisított termékekkel szemben. Bár elfogadják az Európai Parlament előzetes vizsgálati jogát, azonban aggódnak amiatt, hogy ha az ügy az Európai Bíróság elé kerül, akkor ez lelassíthatja az elfogadási és a bevezetési folyamatot. Ebben az esetben pedig a nemzetközi kereskedelmi partnerekkel szemben meggyengülne az Európai Unió pozíciója.
Februárban egyébként európai jogászok közös nyilatkozatban azt követelték az EP-képviselőktől, hogy semmiképpen se szavazzák meg az egyezményt. A jogászok követelésüket azzal indokolták, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás több ponton is sérti az európai jogot.
