Berta Sándor
Elérhető az ACTA szinte kész tervezete
Ugyan szinte az összes lényeges kérdésben megegyeztek egymással a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás készítői, néhány dologban azonban továbbra is komoly vita van köztük.
Hivatalosan is elérhetővé vált az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) véglegesnek tekinthető tervezete. A tisztázatlan kérdésekről a közeljövőben egyeztetnek majd az egyes kormányok és szakmai szervezetek. A nyilvánosságra hozott dokumentum október 2-i keltezésű és 24 oldalas. Kidolgozásában összesen 38 ország képviselői és szakemberei vettek részt, akik 2007 óta rengeteg egyeztetést tartottak, az utolsóra éppen néhány nappal ezelőtt Tokióban került sor. A 38 állam olyan szabályozást akart, amelynek a segítségével a jelenleginél hatékonyabban lehet harcolni a szerzői jogsértések és a termékhamisítások ellen. A tárgyalásokon az Európai Unió tagállamai mellett az Egyesült Államok, Svájc, Ausztrália, Mexikó, Japán, Marokkó, Szingapúr, Dél-Korea és Új-Zéland képviselői vettek részt, Kínáé ugyanakkor nem.
"Néhány kérdés nyitott maradt" - jegyezte meg John Clancy, az Európai Bizottság szóvivője. A hat vitatott pont között szerepel a szabadalmak kérdése. Az Egyesült Államok kivenné a megállapodás hatálya alól a szabadalmakat, míg az Európai Unió bennehagyná a szövegben a márkajogsértésekkel kapcsolatos részeket, mondván: az interneten nem csak szerzői jogsértések történnek, hanem gyakran kínálnak eladásra hamisított márkás termékeket is. Ezt a pontot mind az USA, mind Dél-Korea és Mexikó kihúzná a dokumentum internetre vonatkozó fejezetéből. "A mostani szöveg hatalmas előrelépés a termékhamisítások elleni harcban" - összegezte véleményét Ron Kirk, az Egyesült Államok kereskedelmi megbízottja. A kalóztermékek komoly globális problémát és évi 300 milliárd eurós kárt jelentenek a gyártóknak, illetve a kereskedőknek. Ez az összeg a 2000-es év után még "csak" 72 milliárd euró volt. A legtöbb kárt a számítástechnikai és IT-, elsősorban szoftverhamisítások, az illegális zenei és filmmásolatok, a hamisított luxustermékek, autóalkatrészek és gyógyszerek kereskedelme okozza.
A tervezetnek vannak komoly hiányosságai. Nincsen tisztázva például, hogy mi számít kereskedelmi célú tevékenységnek. Közel sem mindegy, hogy valaki 1000 DVD-t vagy egyet másol le. Történtek ugyanakkor előrelépések is. A korábbi javaslatokkal ellentétben minden ország maga dönthetné el, hogy elrendeli a fájlcserélők ellen az internetblokádokat vagy sem, illetve hogy az internetszolgáltatókat felelősségre vonja-e a letöltésekért vagy nem.
Michael Geist kanadai jogász az új változatot a korábbi tervezet ultrakönnyű verziójának nevezte és úgy vélte: az USA elbukott, hiszen sem az internetszolgáltatók felelősségre vonását, sem az internetblokádok alkalmazását nem sikerült keresztül vinnie. A Knowledge Ecology International (KEI) nevű szervezet viszont arra figyelmeztetett, hogy az ACTA még így is tartalmaz vitatható pontokat.
Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) és az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) ugyanakkor üdvözölte a dokumentum kidolgozását. Neil Turkewitz, a RIAA elnöke megjegyezte, hogy bár a leendő szerződés nem ad választ a kormányok minden kalózkodás elleni kérdésére, de mindenképpen fontos előrelépésnek tekinthető, míg az MPAA fontos jelnek nevezte a megállapodást. Az ACTA egyébként azután léphet hatályba, hogy azt az aláíró államok országgyűlései mellett elfogadta az Európai Tanács és az Európai Parlament is.
Hivatalosan is elérhetővé vált az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) véglegesnek tekinthető tervezete. A tisztázatlan kérdésekről a közeljövőben egyeztetnek majd az egyes kormányok és szakmai szervezetek. A nyilvánosságra hozott dokumentum október 2-i keltezésű és 24 oldalas. Kidolgozásában összesen 38 ország képviselői és szakemberei vettek részt, akik 2007 óta rengeteg egyeztetést tartottak, az utolsóra éppen néhány nappal ezelőtt Tokióban került sor. A 38 állam olyan szabályozást akart, amelynek a segítségével a jelenleginél hatékonyabban lehet harcolni a szerzői jogsértések és a termékhamisítások ellen. A tárgyalásokon az Európai Unió tagállamai mellett az Egyesült Államok, Svájc, Ausztrália, Mexikó, Japán, Marokkó, Szingapúr, Dél-Korea és Új-Zéland képviselői vettek részt, Kínáé ugyanakkor nem.
"Néhány kérdés nyitott maradt" - jegyezte meg John Clancy, az Európai Bizottság szóvivője. A hat vitatott pont között szerepel a szabadalmak kérdése. Az Egyesült Államok kivenné a megállapodás hatálya alól a szabadalmakat, míg az Európai Unió bennehagyná a szövegben a márkajogsértésekkel kapcsolatos részeket, mondván: az interneten nem csak szerzői jogsértések történnek, hanem gyakran kínálnak eladásra hamisított márkás termékeket is. Ezt a pontot mind az USA, mind Dél-Korea és Mexikó kihúzná a dokumentum internetre vonatkozó fejezetéből. "A mostani szöveg hatalmas előrelépés a termékhamisítások elleni harcban" - összegezte véleményét Ron Kirk, az Egyesült Államok kereskedelmi megbízottja. A kalóztermékek komoly globális problémát és évi 300 milliárd eurós kárt jelentenek a gyártóknak, illetve a kereskedőknek. Ez az összeg a 2000-es év után még "csak" 72 milliárd euró volt. A legtöbb kárt a számítástechnikai és IT-, elsősorban szoftverhamisítások, az illegális zenei és filmmásolatok, a hamisított luxustermékek, autóalkatrészek és gyógyszerek kereskedelme okozza.
A tervezetnek vannak komoly hiányosságai. Nincsen tisztázva például, hogy mi számít kereskedelmi célú tevékenységnek. Közel sem mindegy, hogy valaki 1000 DVD-t vagy egyet másol le. Történtek ugyanakkor előrelépések is. A korábbi javaslatokkal ellentétben minden ország maga dönthetné el, hogy elrendeli a fájlcserélők ellen az internetblokádokat vagy sem, illetve hogy az internetszolgáltatókat felelősségre vonja-e a letöltésekért vagy nem.
Michael Geist kanadai jogász az új változatot a korábbi tervezet ultrakönnyű verziójának nevezte és úgy vélte: az USA elbukott, hiszen sem az internetszolgáltatók felelősségre vonását, sem az internetblokádok alkalmazását nem sikerült keresztül vinnie. A Knowledge Ecology International (KEI) nevű szervezet viszont arra figyelmeztetett, hogy az ACTA még így is tartalmaz vitatható pontokat.
Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) és az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) ugyanakkor üdvözölte a dokumentum kidolgozását. Neil Turkewitz, a RIAA elnöke megjegyezte, hogy bár a leendő szerződés nem ad választ a kormányok minden kalózkodás elleni kérdésére, de mindenképpen fontos előrelépésnek tekinthető, míg az MPAA fontos jelnek nevezte a megállapodást. Az ACTA egyébként azután léphet hatályba, hogy azt az aláíró államok országgyűlései mellett elfogadta az Európai Tanács és az Európai Parlament is.