A tervezhetőbb, alacsonyabb energiafogyasztást eredményező okos mérés bevezetése több személyes adat kezelésével jár majd, mint korábban, ez pedig több problémát is felvet. Szakmai vélemények szerint azonban az aggodalmak kezelhetők, egyszerű szabályozási kérdésről van szó.

Várhatóan nem lesz zökkenőmentes a háztartási okos mérők magyarországi bevezetése, a külföldi tapasztalatok szerint ugyanis többnyire számos, elsősorban adatvédelmi aggály és jogvita merül fel a lakosság körében, olykor a politikusok választási kampányaiban is helyet követelve magának. A szolgáltatók - amelyeknek érdeke, hogy csökkenjen a csúcsidőszaki fogyasztás - szerint az előnyök egyértelműek: az új, jobban tervezhető energiafogyasztást lehetővé tévő mérők alkalmazásával csökkenthetők a számlákon szereplő összegek, és a megújuló energiaforrások alkalmazása is könnyebbé válik.

A Magyar Energia Hivatal szerint 2014 március 31-ig kell a kormány számára az okos mérési rendszerek bevezetésére javaslatot tennie, míg a korábban a hivatal megbízásából készített tanulmány 2014-re már az okos mérés hazai kiépítésével, indulásával számolt. "Az okos mérés bevezetése több személyes adat kezelésével jár majd, mint korábban, ez pedig természetszerűleg több problémát vet fel" - mondta el Szabó Endre Győző, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökhelyettese. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a jogszerű alkalmazás megvalósíthatatlan lenne; helyesebb megoldandó, lépésről-lépésre kezelhető problémákról beszélni - tette hozzá a január elsején létrejött hatóság vezetője.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény keretjelleggel szabályozza a közszolgáltatókhoz befutó személyes adatok kezelését is. A törvény szerint az adatokból levonható következtetés is személyes adatnak minősül, a várhatóan induló jogviták során ezek érdekes kérdéseket vethetnek föl. A napi rutinra vonatkozó következtetések - például azon időtartam meghatározása, amikor üres a háztartás - a fogyasztó előnyére és hátrányára is felhasználhatóak. Viták alapját képezhetik azon esetek is, amelyekben a személyes adathoz fűzhető egyén tudta nélkül, ám jogszerűen használják föl az adatokat. Az okosmérők bevezetésével várhatóan magasabb szintű szolgáltatáshoz jutnak a lakók is, így elvileg a megszaporodott adattömeg kezelését illetően érdekazonosság jön létre a szolgáltató és az ügyfél között, amelynek megléte esetén természetszerűleg adódik a fogyasztók hozzájárulása - kérdés azonban, hogy valóban megvalósul az érdekazonosság.

A háztartási okos mérők a jelenlegi gáz- és villamos energia fogyasztásmérőkhöz képest többletfunkciókkal rendelkező eszközök, amelyek elemezhető adatokat küldenek a szolgáltatóknak és a fogyasztóknak. A társaságok és a háztartások ezek alapján képet kaphatnak arról, mikor mennyit fogyasztanak. Az okos mérők alkalmazása mellett a hálózatok "okosítására" is szükség van, amelyek így számítógépes vezérléssel tervezhetik és irányíthatják az energiaszolgáltatást. A mérők folyamatosan dolgoznak, és vezeték nélküli kapcsolatban állnak a leolvasó céggel. Az ügyfelek részletes adatokat kaphatnak, akár forintban kifejezett fogyasztásukról, és ezeket felhasználva átalakíthatják fogyasztási szokásaikat, a csúcsidőszakról kevésbé terhelt időszakok felé elmozdulva. (A szakemberek szerint a későbbiekben a közlekedés területén is bevezethető az okos mérés.)


Percről-percre mérhetővé és visszakövethetővé válik a fogyasztásunk
Az adatvédelmi aggodalmak egyszerűen kezelhetők, szabályozási kérdésről van szó - fogalmazott Bocskov Jordán, a Magyar Okosmérési Egyesület elnöke, aki szerint a rendszert már bevezető országok megoldásaikat itthon is alapul lehet venni a jövőben. Érdekes, hogy ilyen jellegű aggodalmak eddig nem merültek fel, pedig ha valaki huzamosabb ideig nem tartózkodik a lakásban, megtelik a postaláda, a lakás előtt pedig összegyűlnek a levelek, amely ugyancsak egyértelmű és veszélyes információ lehet - mondja. Tény, hogy az okos mérés bevezetését előkészítő dokumentumok a legfontosabb célok között említik az adatvédelmet. Kiemelt szempont a felhasználók adataihoz való (harmadik személyek általi) hozzáférés ellenőrizhetősége, vagy a személyes és technikai jellegű adatokhoz való hozzáférési jogosultságok jogszerűsége és annak védelme.

A Magyar Energia Hivatal (MEH) megbízásából a Force Motrice és az AT Kearney által készített tanulmány javasolja a jelenlegi közműszereplők mellett egy jogilag elkülönült mérő operátori szerepkör definiálását (OM operátor). Az energiapiacon így új szereplő jelenik meg: a területi okos mérési adatgyűjtő és -szolgáltató vállalat. Az operátor felelős a távleolvasásért és feldolgozásért, és adatokat ad át a kereskedők és elosztók részére. A birtokába jutott adatokat az operátor fogyasztói felhatalmazás alapján átadhatja energia-tanácsadók és alternatív kereskedők számára további felhasználásra (például tanácsadás fogyasztó számára a legkedvezőbb kereskedelmi ajánlatokról), a tranzakció azonban elvileg csakis az adatvédelmi szempontoknak való maximalis megfelelés mellett valósulhat meg. A mérőoperátornak kell gondoskodnia arról is, hogy az okos mérési rendszer külső csatlakozási pontjait olyan mechanizmusok védjék, amelyek megakadályozzák, illetve jelzik az illetéktelen behatolást, vagy annak kísérletét, és támogatják a hatékony válaszreakciókat.

Az európai országok többsége már tett intézkedéseket az okos mérési rendszerek bevezetésére. Az Európai Bizottság 2011-es jelentése öt csoportba osztja az államokat annak alapján, hogy milyen előrehaladottságot mutat a bevezetés ügye. Ezek alapján Magyarország a habozók között szerepel a negyedik "kalapban", mások mellett Lengyelország és Görögország társaságában; míg a lemaradók körében némileg meglepő módon Luxemburg is felbukkan.