Napi Online

Évek óta csak vergődik a Sony

Vitatható stratégiával igyekszik talpra állni a Sony: felvásárlásokkal próbálja javítani teljesítményét ahelyett, hogy rendbe rakná végre évek óta veszteséges tévégyártását.

A Sony idén 8,4 milliárd dollárt költött felvásárlásokra, amelyekkel elsősorban mobiltelefon-kínálatát és tartalomszolgáltatásait igyekszik erősíteni. Elemzők szerint azonban minden erőfeszítése ellenére továbbra is veszteséges maradhat az egykor szebb napokat látott vállalat - derül ki a Bloomberg összefoglalójából. A svéd Ericsson kivásárlása a két cég 50-50 százalékos közös mobiltelefon-gyártó cégéből például 1,5 milliárd dollárba került, 8,3 milliárddal (tíz százalékkal) növeli a cég árbevételét, de nem hoz profitot, mert a Sony Ericsson az utóbbi időben csak vergődött saját piacán.

A Sony az elmúlt három évben összesen 399,3 milliárd jen (5,1 milliárd dollár) veszteséget könyvelt el - ez a rossz sorozat folytatódhat. Nem akvizíciókkal kellene próbálkoznia a cégnek, hanem rendbe kellene tennie végre tévéüzletágát - mondja Akino Mitsushige, a tokiói Ichiyoshi Investment Management Co. közgazdásza. A felvásárlásokkal nem tud növekedési pályára állni a Sony - teszi hozzá.

Japán legnagyobb elektronikai gyártója évek óta vesztésre álla a Samsunggal és más nagy cégekkel szemben a lapos tévék piacán. A divízió az elmúlt hét évben 480 milliárd jen veszteséget halmozott fel, amit az előrejelzések szerint idén további 175 milliárd mínusszal fejel meg. A Sony a Samsung és az LG után a világ harmadik legnagyobb tévégyártója. A vállalat nemrégiben közölte, hogy Bravia márkájú készülékeiből a tervezett 22 millió helyett csak 20 milliót értékesít 2011-ben, és eddig 50 milliárd jent költött arra, hogy hatékonyabbá tegye a tévégyártást. A további tervek szerint bezárnak néhány üzemet, csökkentik a modellek számát és visszaveszik a marketingkiadásokat. Ahogy a cég egyik menedzsere a Bloombergnek fogalmazott: a vezetőség érzi, hogy válságos a divízió helyzete.

A Sonynak emellett - akárcsak versenytársainak - szembe kell néznie azzal, amit a Crédit Suisse elemzői úgy jellemeztek, hogy "generációs kultúraváltás a videofogyasztásban". A tinédzserek egy internetalapú videokultúrában élnek, amely nem függ a hagyományos kábeles vagy műholdas tévécsatornáktól, és kielégítik őket a világhálón elérhető, kicsi képernyőn nézhető, alacsonyabb felbontású videók.

Ennek ellenére szakértők úgy vélik, hogy a japán vállalat nem szállhat ki a tévéüzletből. Ez az eszköz lehet ugyanis a középpontjában a Sony számos terméke, számítógépei, okos telefonjai és tartalomszolgáltatásai egyesítésének, egy platformra hozásának. A Sony adja el az Apple iTunes internetes áruházában értékesített videók és zenék 70 százalékát, míg az Apple részesedése csak 30 százalék. A Google-lel összefogva tovább szélesítheti online zenei üzletágát, azaz sok szakértő szerint az a fő feladat, hogy ezeket a tartalmakat a cég hardvereinek segítségével érjék el a felhasználók.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • narumon #20
    Hogyne maradt volna, csak nem a Sonynál kell keresni.
  • narumon #19
    Példákat; nézd meg a Sony erősítőket, lejátszókat, bármilyen hifi termékét. Ennyi.
  • cateran #18
    ex-has talalat

    2 Gb mp3 - £29...vicces..Ennel csak az Apple tolja szebben...£40 1 szinten 2 Gb-os Shuffle...moka es kacagas
  • cloud.strife #17
    Bizonyítékot. Milyen árával?
  • sanyicks #16
    Vagy akár fordítva is történthetett... egyszerű trükkökkel(vagy akár trükkök nélkül mert ugye 1-2 cég keményen a tudatmódosításra, divatteremtésre épít) elhitetik hogy hogy a sony nem csak az árában a legnagyobb, pedig valójában csak az árával tűnik ki...
  • cloud.strife #15


    Jól összefoglaltad. Akit ez a téma érdekel annak kötelező elolvasni Akio Morita Made in Japan című könyvét, jól látható lesz az egész háttér és a hozzáállási különbség.

    Okádék egy ipar lett ez kérem. Kár hogy azokból a régi jó dolgokból nem maradt semmi... :(
  • Tetsuo #14
    A gazdasagi es technologiai "fejlodes" abban all, hogy olcsobb helyen es nagyobban gyartat egy vallalat. Ez relative olcsobba teszi a termeket, de a minoseget egyertelmuen rontja, amit kivedhet egyfajta garanciaval ill. azzal, hogy a felgyorsult fogyasztasban nem kell hosszutavra terveznie termekeket, sot jobb, ha betervezi az elavulast.

    Emiatt gyartat ma mar mindenki kinaban az eppen megengedheto legszarabb korulmenyek kozott es x szazalek hibaval, mert adott vasarolt licenszel ez hozza x ido alatt a legtobbet.
    Ezert tunnek el a gyarak Europabol vagy eppen Japanbol, csak a minoseget extremen igenylo gyartasok maradnak a draga helyeken, mint orvosi muszerek, luxus karorak, profi hasznalatra szant berendezesek vagy autok.

    A 80-as evek vegen, 90-es evek elejen nagy slagerek voltak bizonyos Sony termekek (erositok, deckek stb.) kifejezetten a minoseguk miatt. Az otthoni szorakoztato-elektronika ipara ma mar egyertelmuen nem a minosegrol szol, hanem az ujdonsagok meglovaglasarol.
    Ma mar szazalekba egyre kevesebb embert foglalkoztat a technikai minoseg, plane a szorakozas nivoja...
    Ma a tizen, huszonevesek es idoesebbek sem azon vitatkoznak, melyik termeknek milyen a hangminosege vagy hany evig "birja" a termek, (mint pl. az en fiatalkoromban), hanem hogy mennyi ujdonsagot tud, megha az utolso dzsunkarol jott is a froccsontott vacak.

    Szoval a vilag es a gyartas ill. az igenyek bizony valtoznak es szubjektive ugy gondolom, nem feltetlenul jo iranyba(n).
  • cloud.strife #13
    Ezt a drágább a Sony dolgot valaki vezesse már le, mert egyszerűen nem értem ezt az általánosítást.

    Súgok: aki ezt állítja annak fogalma sincs erről a piacról.

    Példákat kérek. Hajrá.
  • cateran #12
    This:)
    A Sony vilageleteben eros kozepkategoria volt, azaz pontosabban szepen csusznak lefele, csak az arak maradnak...
  • narumon #11
    Japánt nem lehet idevenni. Japán ember ugyanis csak japán terméket hajlandó venni. Ismerek párat személyesen is, tudom, hogyan gondolkodnak.