Hunter
Elérte a Messenger a Merkúrt
A NASA űrszondája sikeresen pályára állt a Merkúr körül, elsőként hajtva végre ezt a tettet.
A Messenger ma hajnalban, magyar idő szerint 3 óra 9 perckor kezdte meg a manővert, főhajtóművének 14 perces égetésével megfelelő sebességre lassult ahhoz, hogy a legbelső bolygó gravitációja foglyul ejtse.
A Merkúr a Naphoz való közelsége miatt igen zord környezet a tudományos vizsgálatok számára, felszíni hőmérséklete még az ólmot is megolvasztaná, ezért az űrszondát, sőt még a felszín felé irányuló műszereit is megfelelő hővédő pajzsokkal kellett ellátni, hogy ellenálljanak a felfelé áramló heves hőnek. A NASA-nál már magának a pályára állásnak a tényét is nagy örömmel fogadták. "Megérte a pénzét" - lelkendezett Eric Finnegan, a Messenger főmérnöke. "Sok munka vár még ránk, de ott vagyunk"
Az űrszonda megközelítőleg 46 millió kilométerre van a Naptól és 155 millió kilométerre a Földtől. A NASA reményei szerint a hajtóműbegyújtással egy 12 órás, erősen elliptikus pályát sikerült elfoglalniuk a bolygó körül. A stratégia kitűnő lehetőséget kínál, hogy a Messenger adatokat gyűjtsön a Merkúrról, egyes esetekben ugyanis csak 200 kilométerre lesz a bolygó felszínétől, így a megszerzett információkat és felvételeket a bolygó körüli pálya legtávolabbi pontján, a felszíntől 15.000 kilométerre átsugározhatja a Földre, miközben némileg le is hűtheti magát.
"A Messenger küldetés 15 évvel ezelőtt indult, ekkor született meg a javaslat" - nyilatkozott Sean Solomon, a küldetés főfelügyelője a BBC-nek. "Másfél évtizede készítjük elő a pályára állást, és az azt követő megfigyeléseket. Aligha tudom szavakba önteni, mennyire izgatott a tudományos csapat az elkövetkező eredmények miatt. Nagyon kíváncsiak vagyunk"
A Messenger számára a Merkúrig való eljutás sem volt akármilyen kihívás. A szondának hat bolygó melletti átrepülést kellett eszközölnie, ezek közül egy a Föld, kettő a Vénusz, három pedig maga a Merkúr mellett zajlott, hogy megfelelő sebességet érjen el a Nap hatalmas gravitációjának kivédéséhez.
A Merkúrra hajlamosak vagyunk egy unalmas, kietlen bolygóként tekinteni, ami nem sok érdekességet kínál a megfigyelő számára, a bolygótudósok azonban, akik jól ismerik, erről egyáltalán nem így vélekednek. A Merkúr az elképesztő szélsőségek bolygója.
Naphoz való közelsége miatt az egyenlítői területeken a hőmérséklet átlépheti a 600 Celsius fokot, ennek ellenére sarkvidékein, az állandó árnyékba burkolózott kráterekben jég található. A bolygó méretéhez viszonyított sűrűsége olyan magas, hogy tömegének legalább kétharmada egy vas-fém keverékből épülhet fel, emellett mágneses mezővel is rendelkezik, amit a Mars és a Vénusz nem mondhat el magáról. Felszínét mély "sebek" barázdálják, melyek nem csupán a becsapódási kráterek művei, hanem a vulkáni tevékenységé is, melyek a megszokottól eltérően mélyedéseket idéztek elő, a Naprendszer története során az égitest folyamatosan zsugorodott.
A Merkúr azért is érdekli annyira a tudósokat, mert jól példázhatja azokat az újonnan felfedezett Naprendszeren kívüli bolygókat, amik hasonló közelségben keringenek szülőcsillagaik körül, az exobolygók többségét ugyanis ez jellemzi. "Tanulmányozni fogjuk a bolygó összetételét, hogyan jutott el eddig a sűrűségig, illetve milyen bolygófolyamatok vezettek a mag magas arányához" - mondta dr. Solomon. "A válasz a felszín összetételében rejlik, ennek elemzéséhez azonban időre van szükségünk. Emellett további felvételeket is készítünk, amik nagyobb felbontásúak és a fényviszonyokat tekintve is jobbak lesznek az átrepülésekkor készülteknél"
A küldetés sikerének kulcsa a Messenger állapotának a megóvása lesz a zord közegben. "A napvédelem kerámia anyagból készült, ami nem engedi bejutni a hőt a szonda belsejébe" - magyarázta Finnegan, aki a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriumának rendszer mérnöke. "A nappanelek számára is kifejlesztettünk egy hővédelmet, bár energiát termelnünk kell, ugyanakkor azt is biztosítanunk kell, hogy a nappanelek ne olvadjanak meg, ezért egy olyan panelt építettünk, aminek csak az egyharmadára ültettünk napcellákat, a maradék kétharmad feladata a panelekre eső napfény visszatükrözése"
A tervek szerint a szonda egy évig marad pályán, 730-szor repülve körbe a bolygót. Ha a Messenger állapota és a NASA költségvetése megengedi, akkor a küldetést meghosszabbíthatják. "Globális adatokat gyűjtünk a bolygó felszínéről, belsejéről, légköréről és magnetoszférájáról, amikkel a kérdések megválaszolása mellett számos új kérdést is fel fogunk vetni. Ezekre az utánunk érkező küldetések adhatnak választ" - összegzett dr. Solomon.
A Merkúr a Naphoz való közelsége miatt igen zord környezet a tudományos vizsgálatok számára, felszíni hőmérséklete még az ólmot is megolvasztaná, ezért az űrszondát, sőt még a felszín felé irányuló műszereit is megfelelő hővédő pajzsokkal kellett ellátni, hogy ellenálljanak a felfelé áramló heves hőnek. A NASA-nál már magának a pályára állásnak a tényét is nagy örömmel fogadták. "Megérte a pénzét" - lelkendezett Eric Finnegan, a Messenger főmérnöke. "Sok munka vár még ránk, de ott vagyunk"
Az űrszonda megközelítőleg 46 millió kilométerre van a Naptól és 155 millió kilométerre a Földtől. A NASA reményei szerint a hajtóműbegyújtással egy 12 órás, erősen elliptikus pályát sikerült elfoglalniuk a bolygó körül. A stratégia kitűnő lehetőséget kínál, hogy a Messenger adatokat gyűjtsön a Merkúrról, egyes esetekben ugyanis csak 200 kilométerre lesz a bolygó felszínétől, így a megszerzett információkat és felvételeket a bolygó körüli pálya legtávolabbi pontján, a felszíntől 15.000 kilométerre átsugározhatja a Földre, miközben némileg le is hűtheti magát.
"A Messenger küldetés 15 évvel ezelőtt indult, ekkor született meg a javaslat" - nyilatkozott Sean Solomon, a küldetés főfelügyelője a BBC-nek. "Másfél évtizede készítjük elő a pályára állást, és az azt követő megfigyeléseket. Aligha tudom szavakba önteni, mennyire izgatott a tudományos csapat az elkövetkező eredmények miatt. Nagyon kíváncsiak vagyunk"
A Messenger számára a Merkúrig való eljutás sem volt akármilyen kihívás. A szondának hat bolygó melletti átrepülést kellett eszközölnie, ezek közül egy a Föld, kettő a Vénusz, három pedig maga a Merkúr mellett zajlott, hogy megfelelő sebességet érjen el a Nap hatalmas gravitációjának kivédéséhez.
A Merkúrra hajlamosak vagyunk egy unalmas, kietlen bolygóként tekinteni, ami nem sok érdekességet kínál a megfigyelő számára, a bolygótudósok azonban, akik jól ismerik, erről egyáltalán nem így vélekednek. A Merkúr az elképesztő szélsőségek bolygója.
Naphoz való közelsége miatt az egyenlítői területeken a hőmérséklet átlépheti a 600 Celsius fokot, ennek ellenére sarkvidékein, az állandó árnyékba burkolózott kráterekben jég található. A bolygó méretéhez viszonyított sűrűsége olyan magas, hogy tömegének legalább kétharmada egy vas-fém keverékből épülhet fel, emellett mágneses mezővel is rendelkezik, amit a Mars és a Vénusz nem mondhat el magáról. Felszínét mély "sebek" barázdálják, melyek nem csupán a becsapódási kráterek művei, hanem a vulkáni tevékenységé is, melyek a megszokottól eltérően mélyedéseket idéztek elő, a Naprendszer története során az égitest folyamatosan zsugorodott.
A Merkúr azért is érdekli annyira a tudósokat, mert jól példázhatja azokat az újonnan felfedezett Naprendszeren kívüli bolygókat, amik hasonló közelségben keringenek szülőcsillagaik körül, az exobolygók többségét ugyanis ez jellemzi. "Tanulmányozni fogjuk a bolygó összetételét, hogyan jutott el eddig a sűrűségig, illetve milyen bolygófolyamatok vezettek a mag magas arányához" - mondta dr. Solomon. "A válasz a felszín összetételében rejlik, ennek elemzéséhez azonban időre van szükségünk. Emellett további felvételeket is készítünk, amik nagyobb felbontásúak és a fényviszonyokat tekintve is jobbak lesznek az átrepülésekkor készülteknél"
A küldetés sikerének kulcsa a Messenger állapotának a megóvása lesz a zord közegben. "A napvédelem kerámia anyagból készült, ami nem engedi bejutni a hőt a szonda belsejébe" - magyarázta Finnegan, aki a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriumának rendszer mérnöke. "A nappanelek számára is kifejlesztettünk egy hővédelmet, bár energiát termelnünk kell, ugyanakkor azt is biztosítanunk kell, hogy a nappanelek ne olvadjanak meg, ezért egy olyan panelt építettünk, aminek csak az egyharmadára ültettünk napcellákat, a maradék kétharmad feladata a panelekre eső napfény visszatükrözése"
A tervek szerint a szonda egy évig marad pályán, 730-szor repülve körbe a bolygót. Ha a Messenger állapota és a NASA költségvetése megengedi, akkor a küldetést meghosszabbíthatják. "Globális adatokat gyűjtünk a bolygó felszínéről, belsejéről, légköréről és magnetoszférájáról, amikkel a kérdések megválaszolása mellett számos új kérdést is fel fogunk vetni. Ezekre az utánunk érkező küldetések adhatnak választ" - összegzett dr. Solomon.