Az embereket egyre több kamerával ellátott gép veszi körül, amik ha csak a maguk korlátozott módján is, de egyre inkább értelmezik a látottakat.

Érdekes játékká alakult az amerikai fegyintézetek tavalyi éves gyakorlata. Az őrök egy része a rabokat játszotta, a másik részük szokásos szerepét gyakorolta. Egyes "rabok" klikkekbe tömörülve más bandákkal kezdtek összetűzésbe. Az eseményeket a börtönudvar fölött elhelyezett megfigyelő rendszer pásztázta, ami egy mesterséges intelligenciához továbbította felvételeit. A szoftver valós időben kielemezte a felvételeket, értékelte az arcokat, gesztusokat és a csoportok viselkedési sémáit. Amikor a két banda fenyegetően egymás felé fordult, a rendszer riasztást adott le.

Ezt a megfigyelő feladatot a börtönőrök is el tudják végezni, a gépeknek azonban egy pillanatra sem kalandozik el a figyelmük, fáradhatatlanul látják el a szolgálatot. Az ilyen rendszerek iránti lelkesedés jóval túlnyúlik a börtönök szigorúan őrzött közegein. A nagyfelbontású, olcsó kamerák gombamód szaporodnak, az okostelefonok és a laptopok ma már elképzelhetetlenek nélkülük. A képek tárolásának költsége minimális, és a vizuális adattömegekben való keresésre, egyeztetésre vizsgálatára alkalmas új algoritmusok rohamosan fejlődnek.

Egy fejlett számítógépes látórendszer felügyelheti a kórházi helységeket, figyelmeztetve az orvosokat és ápolókat a kézmosásra, vagy a nyugtalan beteget az ágyból történő kiesés veszélyeire, leolvashatja a beteg arcáról a pulzusszámot és egyéb, az orvosok számára fontos jeleket. Ugyanez a technika egy másik szoftverrel elemezheti az arckifejezésünket miközben egy filmet nézünk, vagy online vásárolunk, segítve a filmstúdiókat, illetve utóbbi esetben a kereskedőket, hogy a célközönségnek szánt tartalmaikat személyre szabottabbá tegyék. A számítógépes látás egyre nagyobb teret hódít a bevásárlóközpontokban, iskolákban, metróállomásokon, irodaházakban és stadionokban.

Ezek az alkalmazások mind segítő szándékkal készülnek, ugyanakkor sokak számára már pusztán a fentiek alapján is riasztóan hathatnak. "A gépek képesek lesznek megvizsgálni és megérteni minket" - mondta Hartmut Neven, számítógép tudós, a Google szakértője. "Hogy ez hová vezet, azt jelenleg még nehéz megmondani."

A Google mint tudjuk a technológia fejlesztésének élvonalába tartozik, ugyanakkor nagyban nekik köszönhető az egész területet körülölelő bizonytalanság is. Street View szolgáltatásuk sok helyen ütközött a magánszféra megsértésének vádjába. Emellett elindították Goggles elnevezésű képkereső alkalmazásukat, ami lehetővé teszi, hogy egy, a telefonunkkal készített fotóval megegyezőeket keressünk az interneten. A Goggles-ben végül nem merték bennehagyni az arcfelismerő szolgáltatást, mivel azzal olyan emberekről szerezhettek volna személyes adatokat a rendszer használói, akik az esetek többségében nem is tudták, hogy fényképezik őket.

A számítógépes látás a fenntartások ellenére fokozatosan épül be mindennapjainkba. A műszaki fejlődés jelenlegi ütemével az embereket egyre több kamerával ellátott gép veszi körül, amik ha csak a maguk korlátozott módján is, de egyre inkább értelmezik a látottakat. Frances Scott, az amerikai Igazságügyi Minisztérium kutatóügynökségének szakértője szerint a hatóságok ezeknek a rendszereknek a segítségével észlelhetik a bűncselekményeket, azonosíthatják az elveszett gyerekeket, vagy például behatárolhatják egy-egy elkóborolt Alzheimer kórban szenvedő öregember tartózkodási helyét.

A jövő rendőri, nemzetbiztonsági és katonai műveletei nagy valószínűséggel a figyelő gépeken fognak alapulni. Néhány hónappal ezelőtt a Pentagon kutatási ügynöksége, a DARPA kiosztotta ötéves kutatási programja, a Mind's Eye első fordulójának díjait. A program célja olyan gépek kifejlesztése, amik felismerik, elemzik és lekommunikálják azt, amit látnak. A rendszert kis robotokra vagy robotrepülőgépekre telepítve a gépek átvehetnék az emberi felderítők szerepét. "Ezek a szerkezetek bizonyos tekintetben a csapatok tagjai lehetnének" - mondta James Donlon, a program vezetője.

Nem kell azonban elmennünk a katonai alkalmazásokig, ma már emberek milliói használnak olyan termékeket, amik kamatoztatják a számítógépes látás terén elért fejlődéseket. Vegyük csak a sokak által kedvelt online fényképmegosztó szolgáltatásokat, a Google Picasáját, a Microsoft Windows Live Photo Gallery-jét, a Flickr-t a Yahootól, és az iPhoto-t az Apple-től, melyek mindegyike alkalmazza az intelligens arcfelismerést. A felhasználó egy arcot ellát egy névvel, a szolgáltatás pedig más fényképeken megtalálja az egyezéseket. Ez egy rendkívül népszerű eszköz a képek keresésére és rendezésére.

Az Xbox 360 játékkonzol Kinect kiegészítője is a számítógépes látás egyik megdöbbentő példája. Egy digitális kamera és több érzékelő segítségével felismeri a háromdimenziós mélységű képi információt, az emberek gesztusait, illetve érti a hangutasításokat is. A játékosok kézmozdulataikkal irányítják a gépet és a képernyőn látható avatárjaik mozgását, akik futhatnak, ugrálhatnak, vagy éppen táncolhatnak. A Kinect novemberi piacra dobása óta a termék óriási siker a játékosok körében. A Microsoftnak a Kinect azonban nem csupán egy játék, hanem egy lépés a számítástechnika jövője felé. "Ez egy olyan világ, amelyben a technika ért meg minket, nem nekünk nem kell megértenünk a technikát" - magyarázta Alex Kipman mérnök, a Kinect tervező csapatának tagja.

Térjünk vissza azonban egy kicsit a kórházakhoz, bár az alábbi példára a magyar egészségügyet elnézve nálunk még várni kell. Egy ápoló belép egy kórterembe, miközben egy táblagépen ellenőrzi a beteg adatait, egészségügyi értékeit. Üdvözli a beteget és megmossa a kezét. Ezután megméri a páciens pulzusát, vérnyomását, beállítja az infúzióját, megigazítja az ágyat, majd elindul kifelé, elmulasztva az előírásokban rögzített ismételt kézmosást. "Elnézést hogy félbeszakítom" - szólal meg egy előre felvett női hang. "Kérem, mossa meg a kezét."

Három hónappal ezelőtt a New York állambeli Bassett Orvosi Központ kísérletbe kezdett a számítógépes látás kórházi alkalmazásaival. Az egyik, súlyos betegek ellátására kialakított kórtermében három apró kamerát szereltek alig észrevehetően a mennyezetre. A kamerák nyomon követték a helységbe be- és kilépőket, valamint a betegek mozgását az ágyakban. A General Electric tudósai által kifejlesztett rendszer első alkalmazása az azonnali emlékeztetés és riasztás. A kézmosás elengedhetetlen a beteg megérintése előtt és után, a kutatások szerint ez nagymértékben hozzájárul a kórházon belüli fertőzések visszaszorításához.

A kamerák képeit egy szoftverhez elemzi, amit úgy programoztak, hogy felismerje azokat a mozdulatokat, amik veszélyeztethetik a beteg testi épségét. Ha a rendszer rendellenességet észlel, riasztja az ápolókat. Amennyiben Bassett eredményei biztatóak lesznek, további funkciókkal láthatják el a rendszert, a szoftver elemezheti az arckifejezéseket, amivel észlelheti a súlyos fájdalmakat, egy önkívületi állapot kialakulását, vagy a rosszullét egyéb jeleit, mondta Kunter Akbay, a GE tudósa.

Az Egyesült Államokban több szervezet is figyeli a kórházak és az ott dolgozók munkáját, és komoly kártérítési pereket akasztanak egy-egy intézmény nyakába, ha valamilyen mulasztás a beteg kárára válik. Az ottani kórházaknak nagy szükségük van a betegek biztonságán javító eszközökre, ugyanakkor túl korai még kijelenteni, hogy a számítógépes látás, mint amit a Bassett is tesztel, megfelelő hatékonyságot biztosít majd, ideértendő a költségeket is. Ugyancsak a gyógyászatban alkalmaznának egy speciális tükröt, ami az MIT Media Lab találmánya. Ha eléállunk, körülbelül 20 másodperc után a tükör alján megjelenik percenkénti pulzusszámunk. A kétirányú tükör mögött egy kamera rejtőzik, ami az előtte álló képét egy számítógéphez továbbítja, melynek szoftvere az arcról képes nyomon követni a véráramlást. A szoftver három csatornára, az alapvető három színre, vörösre, kékre és zöldre bontja a kapott képet. A színek változásai, valamint az arc vércsatornáinak parányi tágulásai és összehúzódásai az emberi szem számára észlelhetetlenek, a számítógép azonban már látja ezeket.

"Szívverésünk az arcunkra van írva" - mosolyog Ming-zher Poh, az MIT kutatója, aki azt is elárulja, hogy más fontos jeleket is képes a gép az arcról leolvasni, többek közt légzésünket, véroxigén szintünket és vérnyomásunkat is megmérheti a kamera segítségével. A mérések pedig csak a kezdetet jelentik, a technika idővel képes lesz a mérések analizálására, és a kialakuló kockázatok, például egy kezdődő szívinfarktus diagnosztizálására is.

A számítógépek nem csak az egészségi állapotot tudják leolvasni az arcokról, az arckifejezések visszatükrözik az érzelmeket, amikre a kereskedelemben igen sokan lennének vevők. Ebben az egyik élen járó cég a Massachusetts államban található Affectiva, melynek technológiája olyan információkkal láthatja el a piackutató cégeket, amik a hagyományos módszerekkel, a fókusz csoportokkal és a kérdőívekkel elképzelhetetlen.

"Megnézhetjük és kielemezhetjük az emberek valós idejű reakcióit" - magyarázta John Ross a Shopper Sciences piackutató cég vezetője, aki szerint, ha nem valós időben zajlanakk a felmérések, akkor az emberek hajlamosabbak megfeledkezni az őket ért negatív benyomásokról, illetve gyakran igyekeznek udvariasan nyilatkozni az adott termékkel kapcsolatban. Az arckifejezés elemző-rendszer jóval tudományosabb és olcsóbb, mint a kérdőívek, vagy az áruházi kamerák visszanézése, amiből szintén megpróbálnak a kereskedők a vásárlói szokásokról, a termékek iránti reakciókról informálódni. A célra nem kellenek különlegesen nagy felbontású kamerák, az Affectiva szoftvere egy egyszerű webkamerával is remekül működik.

Maria Sonin, 33 éves irodai alkalmazott notebookja előtt üldögélve éppen a Robert De Niro és Ben Stiller nevével fémjelzett Utódodra ütök című film előzetesét nézi, miközben az Affectiva szoftvere a gép webkameráján keresztül arckifejezését elemzi. A szoftver az arc több tucat pontjának mozgását követi nyomon, főként a szemek, a szemöldök, az orr és az ajkak környékén. Ránézésre Maria számára szórakoztató az előzetes, amivel a szoftver is egyetért, az elemzés szerint a hölgy mosolyai szimmetrikusak voltak, ami az önfeledt szórakozás, nem pedig a zavart, kényszeredett mosolygás, vagy inkább grimaszolás jele.

Fejlesztői szerint a szoftver folyamatos, objektív mérést tesz lehetővé a néző médiumra adott reakcióiról, ami a jövőben igen elterjedté válhat a világhálón, az emberek pedig még ha tudatában vannak is annak, hogy egy kamera figyeli az arcukat, idővel a böngészés, vagy a különböző tartalmak nézése közben hajlamosak megfeledkezni erről. Az Affectiva csak úgy árusítja szoftverét, hogy az azt alkalmazók figyelmeztetik a megfigyelendő alanyokat a megfigyelés tényére, legyen az egy áruház, vagy egy online szolgáltatás, az alanyok pedig beleegyeznek az elemzésbe.



Ugyanez a technika felbecsülhetetlen információkat szolgáltathat a mozifilmek készítői számára is, tette hozzá Chritopher Hamilton, az egyik stúdió vizuális effektusokért felelős műszaki vezetője. Jelenleg az ilyen jellegű információkat a néhány száz fővel zajló elővetítésekből szerzik be, azonban a közönség gyakran nem tudja kellő pontossággal kifejezni a filmmel kapcsolatos érzéseit. Ezáltal ezek a kutatások elég pontatlanok, míg egy szoftver akár jelenetenként is megfelelő visszajelzést adhatna a nézők reakciójáról. Ez szintén fontos, mert sok esetben a közönség bár összességében szerette az adott filmet, voltak olyan jelenetek, amikor legszívesebben kimentek volna a teremből. Hamilton szerint a szoftveres elemzéssel a filmek karaktereit is felmérhetnék, hogy azok vajon azokat az érzelmi reakciókat váltják-e ki az emberekből, amit a készítők el szeretnének érni.

Az olcsó, ugyanakkor nagy felbontású és teljesítményű számítógépes látási technológiák térhódításával igen nagy kihívássá válhat a magánélet megőrzése. A munkahelyen, vagy az iskolában a technika megnyitja az utat a számítógépesített felügyelet előtt, ami fáradhatatlanul figyel minket. Dolgozunk, koncentrálunk, odafigyelünk, vagy éppen elkalandoztunk, álmodozunk? A boltokban, bevásárlóközpontokban az intelligens megfigyelő rendszerek viselkedésünket, érzelmeinket boncolgathatják kényük-kedvük szerint.

Az sem feltétlenül jó, ha az alany tudatában van, hogy figyelik. Igaz, hogy kétszer is meggondolja, mit tesz, de ez egy kevésbé spontán, kevésbé kreatív és innovatív közösséget eredményezhet. "Minden technikának megvan az árnyoldala" - mondta Henry Farid, a Darthmouth Egyetem számítógép tudósa. "Van, amikor meg tudjuk jövendölni, többnyire azonban nem." Egy évtizeddel ezelőtt senki sem gondolta, hogy a mobiltelefonok és a szöveges üzenetek közlekedési baleseteket vonnak maguk után, mint ahogy azt sem igazán lehetett előre látni, hogy a Facebook és a Twitter, valamint a személyes blogok terjedése adatok kincsestárát zúdítja a cégekre, akik ezeket összegyűjtik és hasznosítják is, miközben nyomon követik online viselkedésünket.

Emellett egy-egy technológia, ami egy adott közegben ártalmatlan, egy másikban komoly károkat okozhat. Ezzel a Google is kénytelen volt szembenézni arcfelismerő szoftvere kapcsán. A Picasa arcfelismerő rendszere a képek rendezését segíti, ugyanez a technika a Goggles-ben, ami az adott képet és a hozzá tartozó adatokat az interneten kezdi keresni, már teljesen más értelmet adott a felhasználásnak. Készítsünk például egy felvételt az Eiffel-toronyról és töltsük fel a Goggles-ba. A kereső kiadja a francia látványossághoz kapcsolódó oldalakat, amik sok hasznos információt tartalmazhatnak, ugyanez egy üveg borral elvégezve a vásárlást segítő értékeléseket eredményezhet.

Az arcfelismerést azonban kihagyták a Goggles-ből, pedig számos felhasználó érdeklődött iránta, a cég azonban úgy vélte, mivel a mobiltelefonokkal az egyének beleegyezése nélkül is készíthetők képek, az arcok azonosításával pedig számos személyes információ nyerhető - köztük a név, lakóhely, munkahely, foglalkozás - ez túl ingoványos talaj lehet, amivel perek egész sorának tehetik ki magukat.