Berta Sándor
Európai parlamenti képviselők az ACTA ellen
Sikerült összegyűjteni a szükséges mennyiségű aláírást, így közös állásfoglalásban tiltakozhatnak az EP-képviselők a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement - ACTA) elfogadása ellen.
A La Quadrature du Net francia polgárjogi szervezet közleménye szerint eddig 369 európai parlamenti képviselő, köztük számos magyar honatya írta alá az ACTA elfogadása elleni 12/2010-es számú nyilatkozatot. Az eredeti előterjesztők Francoise Castex, Alexander Alvaro, Stavros Lambrinides és Zuzana Roithova voltak. Az EP tagjai többek között azt szeretnék megakadályozni, hogy az Európai Bizottság, az Egyesült Államok és más ACTA-országok közötti egyeztetések továbbra is titokban valósuljanak meg. Ugyan a politikusok megkapták a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás tervezetét, de azt nem hozhatták nyilvánosságra és nem is adhatták ki másoknak.
A nyilatkozatban az EP-képviselők leszögezték: úgy vélik, hogy a javasolt megállapodásnak nem szabad közvetetten az uniós szerzői, szabadalmi, illetve védjegyjog harmonizációját előírnia, és a szubszidiaritás elvét tiszteletben kell tartani. Emellett hangsúlyozzák, hogy az Európai Bizottságnak haladéktalanul közzé kell tennie a folyamatban lévő tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot. Azon a véleményen vannak, hogy a javasolt megállapodásnak nem szabad korlátok közé kényszerítenie a megfelelő igazságszolgáltatási eljárást, valamint nem szabad gyengítenie az olyan alapvető jogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánélet tiszteletben tartásához való jog.
Az aláírók továbbá hangsúlyozzák, hogy - amennyiben már léteznek polgári jogi intézkedések - a gazdasági és innovációs kockázatok értékelésének a büntetőjogi szankciók bevezetése előtt kell megtörténnie. Úgy vélik, hogy az internetszolgáltatók nem viselhetik a felelősséget a szolgáltatásaikon keresztül továbbított vagy tárolt adatokért olyan mértékben, hogy az az ilyen adatok előzetes ellenőrzését vagy szűrését vonja maga után.
Az EP-képviselők végül hangsúlyozzák, hogy az áruk határokon átnyúló ellenőrzése és lefoglalása tekintetében meglévő hatáskörök megerősítésére irányuló intézkedések nem sérthetik a jogszerű, megfizethető és biztonságos gyógyszerekhez való világszintű hozzáférést. Végül az aláírók utasítják az Európai Parlament elnökét, hogy továbbítsák ezt a nyilatkozatot - az aláírók nevével együtt - az Európai Bizottságnak, az Európai Tanácsnak és a tagállamok parlamentjeinek.
Az ACTA-val kapcsolatos, 2007 óta tartó tárgyalások utolsó fordulójára a következő hetekben Tokióban kerül sor és az EP-nek mindenképpen el kell fogadnia az új megállapodás végleges szövegét. A La Quadrature du Net francia polgárjogi szervezet júliusban szerezte meg a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás legfrissebb változatát. Ez ugyan számos pontban változott a korábbiakhoz képest, de ugyanakkor benne maradtak azok a polgárjogi és büntetőjogi szankciók, amelyek a fájlcserélőket büntetnék.
Konkrétan megemlítik például, hogy börtön- és pénzbüntetéssel kellene sújtani azokat a személyeket, akik üzletszerűen, tudatosan hamis termékeket szállítanak be az EU területére vagy ilyen árucikkeket használnak, esetleg mozifilmek illegális másolatait rögzítik. Szintén büntetnék a szerzői és szomszédos jogok megsértőit, ezek bűntársait, segítőit vagy felbujtóit. Brüsszel álláspontja ugyanakkor az, hogy ezekben az esetekben nem a felhasználót kell büntetni.
A La Quadrature du Net francia polgárjogi szervezet közleménye szerint eddig 369 európai parlamenti képviselő, köztük számos magyar honatya írta alá az ACTA elfogadása elleni 12/2010-es számú nyilatkozatot. Az eredeti előterjesztők Francoise Castex, Alexander Alvaro, Stavros Lambrinides és Zuzana Roithova voltak. Az EP tagjai többek között azt szeretnék megakadályozni, hogy az Európai Bizottság, az Egyesült Államok és más ACTA-országok közötti egyeztetések továbbra is titokban valósuljanak meg. Ugyan a politikusok megkapták a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás tervezetét, de azt nem hozhatták nyilvánosságra és nem is adhatták ki másoknak.
A nyilatkozatban az EP-képviselők leszögezték: úgy vélik, hogy a javasolt megállapodásnak nem szabad közvetetten az uniós szerzői, szabadalmi, illetve védjegyjog harmonizációját előírnia, és a szubszidiaritás elvét tiszteletben kell tartani. Emellett hangsúlyozzák, hogy az Európai Bizottságnak haladéktalanul közzé kell tennie a folyamatban lévő tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot. Azon a véleményen vannak, hogy a javasolt megállapodásnak nem szabad korlátok közé kényszerítenie a megfelelő igazságszolgáltatási eljárást, valamint nem szabad gyengítenie az olyan alapvető jogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánélet tiszteletben tartásához való jog.
Az aláírók továbbá hangsúlyozzák, hogy - amennyiben már léteznek polgári jogi intézkedések - a gazdasági és innovációs kockázatok értékelésének a büntetőjogi szankciók bevezetése előtt kell megtörténnie. Úgy vélik, hogy az internetszolgáltatók nem viselhetik a felelősséget a szolgáltatásaikon keresztül továbbított vagy tárolt adatokért olyan mértékben, hogy az az ilyen adatok előzetes ellenőrzését vagy szűrését vonja maga után.
Az EP-képviselők végül hangsúlyozzák, hogy az áruk határokon átnyúló ellenőrzése és lefoglalása tekintetében meglévő hatáskörök megerősítésére irányuló intézkedések nem sérthetik a jogszerű, megfizethető és biztonságos gyógyszerekhez való világszintű hozzáférést. Végül az aláírók utasítják az Európai Parlament elnökét, hogy továbbítsák ezt a nyilatkozatot - az aláírók nevével együtt - az Európai Bizottságnak, az Európai Tanácsnak és a tagállamok parlamentjeinek.
Az ACTA-val kapcsolatos, 2007 óta tartó tárgyalások utolsó fordulójára a következő hetekben Tokióban kerül sor és az EP-nek mindenképpen el kell fogadnia az új megállapodás végleges szövegét. A La Quadrature du Net francia polgárjogi szervezet júliusban szerezte meg a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás legfrissebb változatát. Ez ugyan számos pontban változott a korábbiakhoz képest, de ugyanakkor benne maradtak azok a polgárjogi és büntetőjogi szankciók, amelyek a fájlcserélőket büntetnék.
Konkrétan megemlítik például, hogy börtön- és pénzbüntetéssel kellene sújtani azokat a személyeket, akik üzletszerűen, tudatosan hamis termékeket szállítanak be az EU területére vagy ilyen árucikkeket használnak, esetleg mozifilmek illegális másolatait rögzítik. Szintén büntetnék a szerzői és szomszédos jogok megsértőit, ezek bűntársait, segítőit vagy felbujtóit. Brüsszel álláspontja ugyanakkor az, hogy ezekben az esetekben nem a felhasználót kell büntetni.
