Az európai és az amerikai internetszolgáltatók, illetve informatikai és távközlési cégek egyaránt úgy vélik, hogy a hamisítások elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) elfogadása a megélhetésüket veszélyezteti.

Az egyöntetű vélemények szerint az ACTA jóval túlmutat a jelenleg hatályos európai uniós jogon és egy meglehetősen "agresszív exportszabályozás", amely az amerikai szerzői jogi törvények legszigorúbb elemeire épül, ugyanakkor nem tartalmaz védelmet biztosító mechanizmusokat sem a cégek, sem a felhasználók számára.

"Az egyezménnyel egyértelműen sérülne az információs társadalom működésének alapeleme. A dokumentum büntetőjogi szankciókat vezetne be a nem kereskedelmi vétségekkel szemben. Ez pedig arra kényszeríthetné az EU-t, hogy tovább szigorítsa meglévő szabályozásait és a szolgáltatókat tegye felelőssé az adatforgalomért. Az ACTA-tárgyalások újraírják az európai uniós jogot, új akadályokat gördítenek a kereskedelem, az innováció és a szabad információáramlás elé" - olvasható többek között az Európai Internetszolgáltatók Szövetségének (EuroISPA) állásfoglalásában.
Malcolm Hutty, az EuroISPA elnöke kijelentette: különösen a mostani nehéz gazdasági helyzetben rossz elképzelés az internetszolgáltatónál lévők munkahelyek és a fogyasztók bizalmának veszélyeztetése.

A Computer and Communications Industry Association (CCIA) nevű tengerentúli szövetség szintén élesen támadta a készülő hamisítások elleni kereskedelmi megállapodást. A CCIA tagja többek között a T-Mobile, az Oracle, a Google, a Yahoo, az Nvidia, az AMD és a Microsoft. "Az ACTA nem egyes kereskedelmi egyezmény, hanem egy kereskedelem ellenes szerződés, amely bezárja az amerikai vállalatok piacait. Mindazok, akik az ACTA-t védik, azt állítják, hogy az amerikai jogszabályok nem változnának meg. De a szerzői jogi törvényeink legrosszabb részeit vonultatja fel és a fogyasztóvédelmet puszta opcióvá silányítja le" - közölte Ed Black, a CCIA elnöke.

Erika Mann, a CCIA európai irodájának vezetője óva intette a tárgyalófeleket attól, hogy megismételjék azt a hibát, amit a korábban megbukó Multilateral Agreement on Investment (MAI) megállapodás jelentett. A szakember egyúttal felszólította mind az Európai Uniót, mind az Egyesült Államokat, hogy tegyék világossá az álláspontjukat ebben a kérdésben. A CCIA képviselői leszögezték: a dokumentum tervezetében egy szó sem szerepel a fogyasztókat, az innovációt vagy éppen a szabad véleménynyilvánítást védelmező intézkedésekről.