Berta Sándor

Fókuszban az Európai Unió digitális tervei

Bernd Langeheine, az Európai Bizottság elektronikus kommunikációs politikájáért felelős igazgatója a 11. Salzburgi Távközlési Fórumon mutatta be az Európai Unió digitális programtervének (European Digital Agenda) legfontosabb pontjait.

"Ez a csomag nem egy olyan absztrakt koncepció, amely néhány hónap múlva eltűnik az egyik asztalfiókban. Ehelyett sokkal inkább a jövőbeli fejlesztések alapja lehet" - hangsúlyozta Bernd Langeheine. A dokumentum alapján minden európai uniós állampolgárnak 2013-ig szélessávú internethozzáféréssel kell rendelkeznie, 2020-ra pedig a 30 Mbit/s-os eléréseknek kell elfogadottá válniuk. A szakember hozzátette: a nagy sávszélességű kapcsolatok jelentik az új digitális társadalom éltető ereit.

"Úgy gondolom, hogy nagyon komoly kihívásokkal kell szembenéznünk. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk minden csoport, iparág, kormányhivatal, nemzeti távközlési szakpolitikus, tagország, valamint az Európai Parlament támogatását is élveznünk kell. Olyan célokat neveztünk meg, amelyek kapcsán szükség van az európai joggyakorlat megváltoztatására, különösen igaz ez például a szerzői jogra. Mindez csak akkor sikerülhet, ha egységesek vagyunk a céljainkat tekintve és sikerül ugyanabba az irányba húznunk és ezeket a célokat megvalósítanunk. Ehhez mindenképpen egy hatékonyabb együttműködésre van szükség és olyan területekkel kell foglalkoznunk, mint a digitális belső piac, a mobil fizetés, a digitális ismeretek bővítése, a jobb digitális védelem vagy az internetbe vetett bizalom erősítése" - jelentette ki az igazgató.

A munka hatalmas, hiszen az EU digitális programterve 100 kezdeményezést és 31 törvényjavaslatot foglal magába. Langeheine elmondta, hogy sem Big Brother-államot, sem pedig kibervadnyugatot nem akarnak. Egyensúlyozniuk és vigyázniuk kell arra, hogy egyik forgatókönyv se valósulhasson meg. Az interneten számos fenyegetés van, egyre több digitális adatot gyűjtenek, folyamatosan nő az adatbázisok száma, amelyek ráadásul gyakran egymással is össze vannak kötve. Így könnyedén létrehozhatók személyes vagy online mozgásokat bemutató profilok.

Fontos, hogy két dologra egyaránt figyelni kell. Az első, hogy megfelelően meg kell védeni az állampolgárokat. De ehhez biztosítani kell, hogy saját maguk dönthessék el, hogy bizonyos határokon belül mit terjeszthetnek, illetve tárolhatnak el róluk a világban. Másrészt a digitális gazdaságnak is képesnek kell lennie az internet által kínált lehetőségek kihasználására. Vagyis nem lehet túlzó a védelem, de kibervadnyugatot sem akar senki.

"Természetesen vannak vitatott kérdések. Ezek közé tartozik a távközlési adattárolás, amelyről ősszel fog tárgyalni az Európai Bizottság, illetve a hozzáférés-blokkolások ügye. Úgy gondolom, hogy ezekről további viták lesznek. Abban mindenki egyetért, hogy bizonyos tartalmakhoz a hozzáféréseket blokkolni kell. Aligha hiszem például, hogy a gyermekpornográfia esetében erről bárkinek is más lenne a véleménye. De nem szabad túl messzire menni sem, hiszen a túlzó blokádok könnyedén cenzúrát jelenthetnek."

"Az internet irányítását nemzetközi szinten kell megoldani. Tudom, hogy az Egyesült Államoknak komoly biztonsági aggályai vannak és bizonyos történelmi felelősséget követel magának. De nemzetközi szinten jó együttműködés bontakozott ki és biztosítanunk kell, hogy más régiók vagy kormányok is megfelelő mértékben részt vehessenek ebben a vitában. Egy kisebb szervezet, mint a Governmental Advisory Committee (GAC) biztosan jó alapot jelent ehhez."

"Ugyanez a helyzet az internetsemlegességgel is. Ezen mindenki mást ért. Én úgy vélem, hogy bizonyos helyzetekben szükség van a gazdasági alapú megkülönböztetésre, de a versenyellenes gyakorlat alkalmazása megengedhetetlen, éppúgy mint az, hogy egyes felhasználók internetezése hátrányos helyzetbe kerüljön. Fizessenek a felhasználók? S az fizessen, aki tíz filmet tölt le naponta vagy az a nagymama is, aki csak öt e-mailt olvas mindennap? Ugyanakkor az is jogos felvetés, hogy a tartalomszolgáltatók vállalják magukra a hálózatépítési költségek egy részét, hiszen használják az infrastruktúrát, sőt dollár- és eurómilliárdokat keresnek a segítségével. Ezután aligha lehet meglepő, hogy felmerült a költségmegosztási ötlet" - szögezte le végül Bernd Langeheine.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Murder3 #5
    Az internet a jövő sőt már a jelen is.
  • NEXUS6 #4
    "A dokumentum alapján minden európai uniós állampolgárnak 2013-ig szélessávú internethozzáféréssel kell rendelkeznie, 2020-ra pedig a 30 Mbit/s-os eléréseknek kell elfogadottá válniuk."
    "Fizessenek a felhasználók? S az fizessen, aki tíz filmet tölt le naponta vagy az a nagymama is, aki csak öt e-mailt olvas mindennap?"

    Itt azért némi ellentmondást érzek, szerintem had döntse el a piac, hogy mit akar. Ha nem kell a szélessáv akkor ne akarják már az emberekre rátukmálni.
    Amúgy a kormányzati munka, és különösen az EU-s szarkeverés nem lesz attól hatékonyabb, hogy az emileket szélessávon küldik.

    "Langeheine elmondta, hogy sem Big Brother-államot, sem pedig kibervadnyugatot nem akarnak. Egyensúlyozniuk és vigyázniuk kell arra, hogy egyik forgatókönyv se valósulhasson meg."
    Na ez kb olyan, minthogy: nem akarjuk hogy fizetős legyen a parkolás, de pénzt sem akarunk érte kérni.
    A Big-Brotheres verziótól mindenki fél, és ezt talán ezért szerencsére sehol nem valósították meg. Ami van az meg a vadnyugati képhez áll közelebb. Egyrészt az internet technikai megvalósításából következően, másrészt pont ez a szabályozatlanság ad dinamikát neki.
    Azon kívül amit a gazdasági oldalról pedzeget az sincs eldöntve és soha nem is lesz. Az internet gazdasági haszna csak kevés esetben mérhető közvetlenül, így az a veszteség sem, amit az IT-internet fejlesztések elmaradása okoz.
    Attól hogy még az egérlukba is bevezetik a szélessávot ezek az alapvető szempontok nem fognak megváltozni.

    Az internet lényege, hogy kommunikáció tekintetében egy kvázi végtelen erőforrást bocsájt minden felhasználó számára. Soha nem mérhető a komunikáció közvetlen haszna, hacsak nem konkrét letöltésekről, szolgáltatásokról van szó, és az sem hogy ebből a kvázi végtelen forrásból ki mennyit merít.
    Az internet megvalósítja azt az eszmét, amit Marxék a kommunizmushoz kötöttek, vagy manapság mint ajándékozó kultúra szoktak hívni.
    Ez totálisan ellentét minden olyan hagyományos gazdasági rendszerrel, ami a források korlátozottságára épül. Az ilyeneket jól nyomon lehet követni, mert azok egyértelműen pénzközpontúak, és minden egyes művelet tranzakció nyomon követhető, a befolyt pénz szerint értékelhető, abból adót lehet szedni. Az emberek internetes aktivitását nem lehet megadóztatni.
  • Cat #3
    nyilván opcionális, de a lehetőséget meg kell teremteni. Ez nyilván álom, rengeteg olyan hely van, ahol még víz sincs.
  • nnnnnn3 #2
    "Ugyanakkor az is jogos felvetés, hogy a tartalomszolgáltatók vállalják magukra a hálózatépítési költségek egy részét, hiszen használják az infrastruktúrát, sőt dollár- és eurómilliárdokat keresnek a segítségével."

    Az igaz, hogy keresnek vele, de miért kellene többet fizetniük a tartalomszolgáltatóknak amikor a sávszélességért ők is fizetnek és nekik is köszönhetik a szolgáltatók, hogy eddig ennyien interneteznek.
    Ha ezt elfogadják, egyenes az út az internetadóhoz.
  • galmat #1
    "A dokumentum alapján minden európai uniós állampolgárnak 2013-ig szélessávú internethozzáféréssel kell rendelkeznie"

    Tessék?? Kell? Majd kötelezően be kell kötni vagy mi?? És ha nagyanyám azt se tudja hol kell bekapcsolni egy pc-t az nem zavarja őket??

    Ezt az abszurd baromságot, ne mondják már meg mit kell meg mit nem.