Berta Sándor
A Youtube nyerte a Viacom elleni első összecsapást
Nagy érdeklődés övezte a Viacom kontra Google pert, mivel a médiaóriás által kezdeményezett eljárás komoly hatással lehetett volna a videomegosztók jövőjére.
A Viacom pénzt követelt a YouTube tulajdonosának számító Google-től azért, mert az a videomegosztó portálon engedély nélkül jelentetett meg videoklipeket. Az ügyet első fokon tárgyaló bíró ugyanakkor elutasította a vállalat követelését. A Google 2006-ban körülbelül 1,7 milliárd dollárért vásárolta meg a YouTube-ot. A cég akkor még aligha gondolta, hogy 4 év múlva komoly vitába keveredik majd a Viacommal. Louis Stanton, az ügyet tárgyaló New York-i bíró most ítéletében kimondta, hogy ebben az esetben nem alkalmazhatók a Digital Millenium Copyright Act (DMCA) törvény szankciói, mivel a platform az évek során megpróbált eleget tenni a szórakoztatóipar szerzői jogi követeléseinek, vagyis nem vádolható azzal, hogy elősegítené a szerzői jogsértéseket.
A döntés komoly csapás a többek között az MTV zenei csatornát, a Comedy Centralt és a Nickelodeont üzemeltető Viacomnak, amely összesen egymilliárd dolláros kártérítést követelt a Google-től. A reakciókból ítélve a Viacom vezetői nem számítottak ilyen ítéletre. Stanton egyébként egyáltalán nem bánt kesztyűs kézzel a felperes méciacéggel. Többek között a cég szemére vetette, hogy hónapokig várt arra, amíg legalább 100 000 videója elérhetővé vált a YouTube-on és csak ezután küldte el a platform üzemeltetőinek a felvételek törlésére vonatkozó követelését. A YouTube ennek ellenére nem tiltakozott, hanem eleget tett a kérésnek.
A Viacom közleményében azonnal jelezte, hogy fellebbez a határozat ellen, mert az teljesen elfogadhatatlan a számára. A Google viszont egy olyan győzelemnek nevezte az ítéletet, amely nem csak neki fontos. A döntés nem csak a Viacomot, hanem a többi felperest, például a Premier League-t is érinti, akik ugyanakkor szintén fellebbezést nyújtanak be. A Viacom egyébként csak magát okolhatja a vereségért, hiszen a Google korábban kész lett volna 590 millió dollár licencdíjat fizetni, de ezt az MTV tulajdonosa nem fogadta el.
Az Electronic Frontier Foundation (EFF) egyetértett Stanton bíró érveivel, azonban a polgárjogi szervezet nem ért egyet azzal a meghatározással, hogy ez a döntés alapvetően befolyásolja az internet jövőjét. Sokkal inkább arra lehet számítani, hogy a médiaipar képviselői mindent elkövetnek majd azért, hogy az amerikai kormányt rávegyék a DMCA szigorítására.
A Viacom pénzt követelt a YouTube tulajdonosának számító Google-től azért, mert az a videomegosztó portálon engedély nélkül jelentetett meg videoklipeket. Az ügyet első fokon tárgyaló bíró ugyanakkor elutasította a vállalat követelését. A Google 2006-ban körülbelül 1,7 milliárd dollárért vásárolta meg a YouTube-ot. A cég akkor még aligha gondolta, hogy 4 év múlva komoly vitába keveredik majd a Viacommal. Louis Stanton, az ügyet tárgyaló New York-i bíró most ítéletében kimondta, hogy ebben az esetben nem alkalmazhatók a Digital Millenium Copyright Act (DMCA) törvény szankciói, mivel a platform az évek során megpróbált eleget tenni a szórakoztatóipar szerzői jogi követeléseinek, vagyis nem vádolható azzal, hogy elősegítené a szerzői jogsértéseket.
A döntés komoly csapás a többek között az MTV zenei csatornát, a Comedy Centralt és a Nickelodeont üzemeltető Viacomnak, amely összesen egymilliárd dolláros kártérítést követelt a Google-től. A reakciókból ítélve a Viacom vezetői nem számítottak ilyen ítéletre. Stanton egyébként egyáltalán nem bánt kesztyűs kézzel a felperes méciacéggel. Többek között a cég szemére vetette, hogy hónapokig várt arra, amíg legalább 100 000 videója elérhetővé vált a YouTube-on és csak ezután küldte el a platform üzemeltetőinek a felvételek törlésére vonatkozó követelését. A YouTube ennek ellenére nem tiltakozott, hanem eleget tett a kérésnek.
A Viacom közleményében azonnal jelezte, hogy fellebbez a határozat ellen, mert az teljesen elfogadhatatlan a számára. A Google viszont egy olyan győzelemnek nevezte az ítéletet, amely nem csak neki fontos. A döntés nem csak a Viacomot, hanem a többi felperest, például a Premier League-t is érinti, akik ugyanakkor szintén fellebbezést nyújtanak be. A Viacom egyébként csak magát okolhatja a vereségért, hiszen a Google korábban kész lett volna 590 millió dollár licencdíjat fizetni, de ezt az MTV tulajdonosa nem fogadta el.
Az Electronic Frontier Foundation (EFF) egyetértett Stanton bíró érveivel, azonban a polgárjogi szervezet nem ért egyet azzal a meghatározással, hogy ez a döntés alapvetően befolyásolja az internet jövőjét. Sokkal inkább arra lehet számítani, hogy a médiaipar képviselői mindent elkövetnek majd azért, hogy az amerikai kormányt rávegyék a DMCA szigorítására.
