MTI
Canon: jövőre élénkülhet az irodai nyomtató-piac
Jövőre a második félévében már Európa-szerte élénkülhet az irodai nyomtató-piac a Canon szerint, de rövid távon a cég még arra számít, hogy a vállalatok további költségcsökkentő intézkedéseket hoznak - mondta Moravcsik László, a Canon Hungária ügyvezető igazgatója egy budapesti sajtótájékoztatón.
A Canon nemzetközi felmérése szerint a gazdasági helyzet stabilizálódásával a szervezetek belső folyamataik felülvizsgálatát helyezik előtérbe a drasztikus költségcsökkentési lépésekkel, például a létszámleépítéssel szemben. Hozzátette: jóllehet a magyar irodai nyomtatási piac sem nő a következő hónapokban, de új üzleti lehetőséget jelent, hogy a cégek régi nyomtatóikat új - de kevesebb számú - gépre cserélik.
A Canon kutatása szerint a döntéshozók Európa-szerte eredményesebbnek tartják a munkaerő termelékenységének és hatékonyságának növelését az elbocsátásoknál és más drasztikus költségcsökkentési intézkedéseknél. A vizsgálat során a közintézményeknél és magánvállalatoknál dolgozó felsővezetők 59 százaléka állította, hogy legfontosabb célja a munkatársak termelékenységének és hatékonyságának növelése. Ezzel szemben csupán 30 százalékuk mondta, hogy vállalatuk munkaerő-leépítéssel kíván költségcsökkentést elérni.
Az optimizmus ellenére az európai döntéshozók 30, míg a magyar válaszadók 49 százaléka állította, hogy vállalatuk nincs felkészülve a következő 12 hónapra. Szemben az európai 31 százalékos átlaggal a magyar vezetők 55 százaléka ért egyet azzal a megállapítással, hogy a szervezeteknek a fennmaradás érdekében rövid távú célokra kell koncentrálniuk. A magyar vállalatok 67 százaléka a szorosabb költségfelügyeletre, 51 százaléka a munkavállalói juttatások megváltoztatására, míg 47 százalékuk a szigorúbb kiadási szabályozásra koncentrált a hatékonyság növelés érdekében.
A megkérdezettek 19 százaléka állítja azonban, hogy az utóbbi 12 hónapban nem látott változást a hatékonyságon alapuló megtakarításokban, valamint 45 százalékuk 5 százaléknál kevesebb költségcsökkenést tapasztalt: ez a magyar vállalatok esetében átlagosan 5-10 százalék közötti összeget jelent. A válaszadók 48 százaléka szerint a legnagyobb informatikai kihívás az új rendszerek integrálása a meglévő informatikai keretrendszerbe. Mindezek ellenére a magyar döntéshozók az európai 19 százalékos átlagnál nagyobb, 30 százalékos arányban nyilatkoztak úgy, hogy vállalatuknál az elmúlt 12 hónapban növekedtek az informatikai, illetve irodai eszközökre költött kiadások.
Jelentős különbség van Európában a pénzbeli jutalommal ösztönözött cseh, finn, francia és lengyel, valamint a munkájuk iránti büszkeség által motivált osztrák, dán, holland és brit munkavállalók között. Magyarország ebben a tekintetben a középmezőnyben végzett, mivel a magyar válaszadók 40 százaléka az anyagi juttatásokat, 23 százalékuk pedig az elismerést jelölte meg a kezdeményező készséget leghatékonyabban ösztönző eszközként. A szervezetek több mint 40 százaléka a gazdasági fellendülés során is folytatja folyamatai felülvizsgálatát.
A Canon nemzetközi felmérése szerint a gazdasági helyzet stabilizálódásával a szervezetek belső folyamataik felülvizsgálatát helyezik előtérbe a drasztikus költségcsökkentési lépésekkel, például a létszámleépítéssel szemben. Hozzátette: jóllehet a magyar irodai nyomtatási piac sem nő a következő hónapokban, de új üzleti lehetőséget jelent, hogy a cégek régi nyomtatóikat új - de kevesebb számú - gépre cserélik.
A Canon kutatása szerint a döntéshozók Európa-szerte eredményesebbnek tartják a munkaerő termelékenységének és hatékonyságának növelését az elbocsátásoknál és más drasztikus költségcsökkentési intézkedéseknél. A vizsgálat során a közintézményeknél és magánvállalatoknál dolgozó felsővezetők 59 százaléka állította, hogy legfontosabb célja a munkatársak termelékenységének és hatékonyságának növelése. Ezzel szemben csupán 30 százalékuk mondta, hogy vállalatuk munkaerő-leépítéssel kíván költségcsökkentést elérni.
Az optimizmus ellenére az európai döntéshozók 30, míg a magyar válaszadók 49 százaléka állította, hogy vállalatuk nincs felkészülve a következő 12 hónapra. Szemben az európai 31 százalékos átlaggal a magyar vezetők 55 százaléka ért egyet azzal a megállapítással, hogy a szervezeteknek a fennmaradás érdekében rövid távú célokra kell koncentrálniuk. A magyar vállalatok 67 százaléka a szorosabb költségfelügyeletre, 51 százaléka a munkavállalói juttatások megváltoztatására, míg 47 százalékuk a szigorúbb kiadási szabályozásra koncentrált a hatékonyság növelés érdekében.
A megkérdezettek 19 százaléka állítja azonban, hogy az utóbbi 12 hónapban nem látott változást a hatékonyságon alapuló megtakarításokban, valamint 45 százalékuk 5 százaléknál kevesebb költségcsökkenést tapasztalt: ez a magyar vállalatok esetében átlagosan 5-10 százalék közötti összeget jelent. A válaszadók 48 százaléka szerint a legnagyobb informatikai kihívás az új rendszerek integrálása a meglévő informatikai keretrendszerbe. Mindezek ellenére a magyar döntéshozók az európai 19 százalékos átlagnál nagyobb, 30 százalékos arányban nyilatkoztak úgy, hogy vállalatuknál az elmúlt 12 hónapban növekedtek az informatikai, illetve irodai eszközökre költött kiadások.
Jelentős különbség van Európában a pénzbeli jutalommal ösztönözött cseh, finn, francia és lengyel, valamint a munkájuk iránti büszkeség által motivált osztrák, dán, holland és brit munkavállalók között. Magyarország ebben a tekintetben a középmezőnyben végzett, mivel a magyar válaszadók 40 százaléka az anyagi juttatásokat, 23 százalékuk pedig az elismerést jelölte meg a kezdeményező készséget leghatékonyabban ösztönző eszközként. A szervezetek több mint 40 százaléka a gazdasági fellendülés során is folytatja folyamatai felülvizsgálatát.