Berta Sándor
Google Book Search - a történelem legnagyobb szerzői jogsértése?
A webes konszern szolgáltatása hasznos, ennek ellenére komoly szálka a szerzők, a könyvkereskedők és a kiadók szemében. Egyáltalán nem mindegy, hogy a Google kontra európai szakmai szervezetek ügyben eljáró New York-i déli kerületi bíróság milyen döntést fog hozni idén ősszel.
A határozat ugyanis vagy szabad utat enged a Google programjának vagy megtöri a vállalat lendületét és teljesen új alapokra helyezi a könyvdigitalizálást. A Google könyvkereső szolgáltatása ellen a leginkább az osztrák írók, könyvkereskedők és kiadók tiltakoznak, akik bíznak abban, hogy az ügy számukra kedvezően alakul.
Sandra Csillag, a Literar-Mechana szerzői jogi társaság ügyvezetője szerint az átlag felhasználók el sem tudják képzelni, hogy milyen hatalmas és átfogó a Google könyvdigitalizáló programja, ami egyben a történelem legnagyobb szerzői jogsértése. Gerhard Ruiss, az Osztrák Írók Érdekközössége (IG Autoren) képviselője hozzátette, hogy amit a cég eddig művelt és jelenleg is csinál, az nem más, mint egy, a "világirodalomban végrehajtott rablóhadjárat". Eddig ugyanis a konszern több mint száz országból származó több mint 7 millió művet szkennelt be. Ez önmagában nem lenne probléma, de ezt a tevékenységet bármilyen engedély vagy felhatalmazás nélkül végezte.
Az osztrák szakmai szervezetek munkatársai rámutattak, hogy a Google és az amerikai kiadók, illetve szerzők között kötött egyezmény kimondja: a cég az értékesítésből vagy a hirdetésekből származó bevételek 63 százalékát megosztja az írókkal, illetve a kiadókkal. Emellett az egyes alkotások szerzői jogi tulajdonosai legfeljebb 60 dollárt is kaphatnak kiadványonként. Gerald Schantin, az Osztrák Könyvkereskedelmi Szövetség (HVB) elnöke leszögezte, hogy a program a jelenlegi formájában hatalmas károkat okoz.
A cél egyértelmű: az ausztriai szakmai szervezetek, élükön a Literar-Mechanával, azt szeretnék, hogy a Google minden engedély nélkül bedigitalizált könyv után fizessen 60 dollárt, valamint, hogy ezeket a kópiákat távolítsa el a könyvkereső rendszeréből. Csillag közölte: azt szeretnék, hogy az osztrák írók maguk rendelkezhessenek a műveik digitalizálási jogaival és saját modellt dolgoznak ki a számukra. Az érintettek 45 százaléka máris támogatja az elképzelést. Azt mindegyik nyilatkozó hangsúlyozta, hogy nem a digitalizálás ellen vannak, mert az segíthet megőrizni a kulturális értékeket. A gond sokkal inkább az, hogy az emberiség tudása egyetlen cég, a Google kezében összpontosulhat.
Szintén fontos, hogy a könyvek ne reklámokkal teletűzdelve jelenjenek meg a világhálón, ami jelenleg a Google könyvkeresője esetében gyakran előfordul. Az európai könyvkereskedők a napokban nyújtották be közös beadványukat a New York-i déli kerületi bírósághoz. A dokumentum mellett Brigitte Zypries igazságügyi miniszter is eljuttatta a testülethez a német kormány 25 oldalas hivatalos levelét.
Az ügyben eljáró bírónak lehetősége van többek között az egyezményt teljes egészében vagy módosításokkal jóváhagyni, de akár meg is semmisítheti azt.
A határozat ugyanis vagy szabad utat enged a Google programjának vagy megtöri a vállalat lendületét és teljesen új alapokra helyezi a könyvdigitalizálást. A Google könyvkereső szolgáltatása ellen a leginkább az osztrák írók, könyvkereskedők és kiadók tiltakoznak, akik bíznak abban, hogy az ügy számukra kedvezően alakul.
Sandra Csillag, a Literar-Mechana szerzői jogi társaság ügyvezetője szerint az átlag felhasználók el sem tudják képzelni, hogy milyen hatalmas és átfogó a Google könyvdigitalizáló programja, ami egyben a történelem legnagyobb szerzői jogsértése. Gerhard Ruiss, az Osztrák Írók Érdekközössége (IG Autoren) képviselője hozzátette, hogy amit a cég eddig művelt és jelenleg is csinál, az nem más, mint egy, a "világirodalomban végrehajtott rablóhadjárat". Eddig ugyanis a konszern több mint száz országból származó több mint 7 millió művet szkennelt be. Ez önmagában nem lenne probléma, de ezt a tevékenységet bármilyen engedély vagy felhatalmazás nélkül végezte.
Az osztrák szakmai szervezetek munkatársai rámutattak, hogy a Google és az amerikai kiadók, illetve szerzők között kötött egyezmény kimondja: a cég az értékesítésből vagy a hirdetésekből származó bevételek 63 százalékát megosztja az írókkal, illetve a kiadókkal. Emellett az egyes alkotások szerzői jogi tulajdonosai legfeljebb 60 dollárt is kaphatnak kiadványonként. Gerald Schantin, az Osztrák Könyvkereskedelmi Szövetség (HVB) elnöke leszögezte, hogy a program a jelenlegi formájában hatalmas károkat okoz.
A cél egyértelmű: az ausztriai szakmai szervezetek, élükön a Literar-Mechanával, azt szeretnék, hogy a Google minden engedély nélkül bedigitalizált könyv után fizessen 60 dollárt, valamint, hogy ezeket a kópiákat távolítsa el a könyvkereső rendszeréből. Csillag közölte: azt szeretnék, hogy az osztrák írók maguk rendelkezhessenek a műveik digitalizálási jogaival és saját modellt dolgoznak ki a számukra. Az érintettek 45 százaléka máris támogatja az elképzelést. Azt mindegyik nyilatkozó hangsúlyozta, hogy nem a digitalizálás ellen vannak, mert az segíthet megőrizni a kulturális értékeket. A gond sokkal inkább az, hogy az emberiség tudása egyetlen cég, a Google kezében összpontosulhat.
Szintén fontos, hogy a könyvek ne reklámokkal teletűzdelve jelenjenek meg a világhálón, ami jelenleg a Google könyvkeresője esetében gyakran előfordul. Az európai könyvkereskedők a napokban nyújtották be közös beadványukat a New York-i déli kerületi bírósághoz. A dokumentum mellett Brigitte Zypries igazságügyi miniszter is eljuttatta a testülethez a német kormány 25 oldalas hivatalos levelét.
Az ügyben eljáró bírónak lehetősége van többek között az egyezményt teljes egészében vagy módosításokkal jóváhagyni, de akár meg is semmisítheti azt.
